Isten hozott a tankerületi kiskirályok országában!

A kormányzat legfőbb érve az oktatás központosítása mellett az egyenlő esélyek, a mindenhol egyenletesen magas színvonalú oktatás megteremtése volt. Ehhez képest az egyenlőtlenségek és az ordító igazságtalanságok ma nagyobbak, mint valaha. Egy dolog közös csupán, a hanyatlás.

Azt, hogy mennyit keresel pedagógusként, ma Magyarországon csak elvben garantálják a jogszabályok. Ha a közoktatásban dolgozol, és túlmunkát végzel, utóbbi kifizetése a tankerületek vezetőinek jó- vagy – az esetek túlnyomó részében – rosszindulatától függ.

A jogszabályok be nem tartása az egész országban általános, viszont ennek mértéke és a kizsákmányolás foka tankerületről tankerületre változik.

Sőt sok helyütt még tankerületen belül sem egységes a gyakorlat: az az iskola, amelyiknek a vezetője jobban fekszik a tankernél jobban jár, a többiek pedig még elkeseredettebben futhatnak a pénzük után.

Vannak boldogabb tankerületek, pl. az érdi, ahol túlórák egy részét kifizetik, és még napidíjat is adnak évente egy osztálykirándulásra, és arról is kapunk híreket, hogy akad néhány olyan nyári tábor az országban, ahol – ha nem is túl gavallérosan –, de valaki (önkormányzat, alapítvány) megfizeti a szabadságuk alatt dolgozó pedagógusok munkáját.

Az általános gyakorlat viszont nem ez. Sokkal inkább

a cinizmus, a szakmaiatlanság és a szolidaritás teljes hiánya árad a tankerületi vezetők felől,

amelynek egyetlen mozgatórugója a minél nagyobb forráselvonás, ha kell, a pedagógusok teljes kizsigerelése árán is.

[promo title=”Egyedul”]

Az alábbi idézetek egytől egyig a PDSZ 2019 novemberében készített online felméréséből valók, és egyértelműen kirajzólódik belőlük a káosz, az, hogy a magyar közoktatás végképp a működésképtelenség szélére sodródott.

„Erdei iskola után nem csak nem fizettek, de a kolléganőmnek arra a hétre levonták a 9 ft/km útiköltségtérítését, merthogy azon a héten nem használta bejárásra az autóját.”

(állami fenntartású iskola, Budapest)

„Szorgalmi időben 70 gyereket kellett volna egy pályázat keretében táboroztatni hét pedagógusnak vidéken. A programot animátorok vezették volna, a kollégáknak estétől reggelig kellett volna felügyeletet biztosítani, s természetesen egész nap jelen lenni. Megkérdeztük, hogy mindezért milyen javadalmazás jár. Válasz: jutalom a gyerekek csillogó szeme.”

(állami fenntartású iskola, Baranya megye)

„Nálunk a 30 óra helyettesítést havonta számolják, és csak e fölött fizetnek. Szegény kolléganőm hosszas betegségem alatt egy hónapig helyettesített ingyen a napköziben.”

(állami fenntartású iskola, Fejér megye)

Egy évvel ezelőtt az angoltanár felmondott, így tanítóként (angol B2-es nyelvvizsgával) „felkértek” egy csoport tanítására 7 hónapra, mindenféle plusz juttatás nélkül. Mivel aktívan kellett használni a nyelvet, a törvény értelemben nyelvi pótlékot kellett volna kapnom, erről azonban csak következő évben értesültem. Ekkor megkerestem a tankerület pénzügyért felelős munkatársát, aki azt a törvényt küldte el nekem, ami a nyelvet tanító kollégákra érvényes (mivel nekik nem jár nyelvi pótlék). Mikor jeleztem neki, hogy én nem vagyok nyelvtanár a következő beszélgetés történt: 

– Ha nem nyelvtanár nem is taníthat nyelvet! 

-De tanítottam. 

-Akkor meg ne ugráljon ilyenkor, ez már féléve volt. Erre nekem nincs időm….

(állami fenntartású iskola, Bács-Kiskun megye)

Az elmúlt évek tapasztalata: nem a tankerületek vannak az iskolákért, hanem az iskolák a tankerületekért. A tankerületek referensei szakmailag nem érdekeltek a minőség javítása tekintetében. Politikailag kell megfelelniük, nem szakmailag. Egyetlen szempontot ismernek, hogy minél kevesebbe kerüljön! A tankerületek vezetői és referensei tették tönkre közoktatásunkat!

(állami fenntartású iskola, Komárom-Esztergom megye)

Hogy kinek jó mindez? Azt nem tudjuk.

Azt viszont egészen biztosan tudjuk, hogy elég volt ebből! Itt az ideje véget vetni a magyar oktatás lezüllesztésének!

[promo title=”Promo2″]

Ezek a cikkek is érdekelni fognak:


Hasonló cikkek