Munka törvénykönyve vs. közalkalmazotti törvény, avagy így veszik el a pénzed

A közoktatásban mindennapi gyakorlat a jogszabályellenes munkaszervezés, a köznevelési törvényre hivatkozva ugyanis a magyar iskolák többségében nem tartják be a munka törvénykönyvét. Vagyis ha tanár vagy, nagyon sok pénzzel tartoznak neked.

„Hát te meg hol olvastad ezt a hülyeséget? Mégis, miért járna neked ez?” – felkészülhetsz rá, ha elszánod magad, hogy a dolgok – és a túlórapénzeid – végére járj, legelőször is ilyen és ehhez hasonló érvekkel próbálnak majd lerázni. Ne engedd. Ahhoz, hogy megszerezd a neked jogosan járó pénzt, legyél tisztában azokkal a jogszabályokkal, amik alapján járnak neked ezek az összegek. Ha kapásból pár jogszabályi hivatkozással válaszolsz, meglátod, mérhetően csökken az önbizalom az asztal másik oldalán is. Ebben segít neked az alábbi cikk.

Dr. Nyitrai Károly, a PDSZ jogi tanácsadója hivatalos állásfoglalásban írta le, miért törvénytelen az a magyar közoktatásban zajló gyakorlat, ahogyan a pedagógusok munkavégzését szervezik. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, miért tartoznak nagyon sok pénzzel a magyar pedagógusoknak.

[frame]

A teljes állásfoglalás PDF-ben letölthető innen:

jogi_állásfoglalás_20190213100052964-2-1 Letöltés

[/frame]

Mi az állásfoglalás lényege?

A munka törvénykönyve, a közalkalmazotti törvény és a köznevelési törvény az alábbiakat mondja ki:

A pedagógusok heti munkaidejük 80%-át (32 óra) kötött munkarendben végzik, ekkor az intézményvezető által meghatározott feladatokat kötelesek ellátni. (A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 96.§ (1) bek., ill. a 2011. évi CXC tv. 62.§ (5) bek.)
A teljes heti munkaidő 55-65%-ában (22-26 óra) a pedagógus tanórai és egyéb foglalkozásokat lát el, melybe bizonyos feladatokat be kell számítani – ezt hívjuk neveléssel-oktatással lekötött munkaidőnek. (2011. évi CXC tv. 62.§ (5)bek.)
A kötött munkaidő ezt meghaladó részében (heti 6-10 óra) a pedagógus egyéb, a nevelést-oktatást előkészítő, illetve azzal összefüggő feladatot, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. (2011. évi CXC tv. 62.§ (5)bek.)
Arról is jogszabály rendelkezik, hogy a fenti időtartamban (heti 6-10 óra) milyen feladatok rendelhetők el. (326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 17.§ (1) bek.)
A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt meghaladóan a pedagógus részére további foglalkozás, tanóra akkor rendelhető el, ha

[promo title=”Egyedul”]

a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás időtartamára;
a munkakör nincs betöltve és a pályázati eljárás sikertelen volt, valamint a munkaközvetítési eljárás is eredménytelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember;
a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált (326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 17.§ (4) bek.)

Az előző pontban meghatározott esetekben elrendelhető foglalkozások, tanórák száma egy pedagógus számára egy tanítási napon legfeljebb 2 lehet, egy tanítási héten legfeljebb 6, egy adott nevelési-tanítási évben pedig lefeljebb 30 munkanapra rendelhető el. (326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 17.§ (5) bek.)
A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. (A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 97.§ (4) bek.)
A munkáltató, amennyiben a működésében vagy a gazdálkodásában előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban módosíthatja. (A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 97.§ (5) bek.)

Vagyis valamennyi pedagógus részére legalább egy hétre előre, a beosztás szerinti napi munkaidőt legalább 168 órával megelőzően egy olyan munkaidő-beosztást kellene írásban készíteni, amely a kötött munkaidő egészét (32 óra) meghatározza úgy, hogy a munkáltató azt is jelzi, mely feladatokat lehet az intézményen belül, melyeket azon kívül ellátni.

Nincs? Miért nincs?

A te iskoládban van a fentieknek megfelelő munkaidő-beosztás? Az órarend nem az, legfeljebb részleges munkaidő-beosztásnak tekinthető! Ha nincs, az számos munkajogi következménnyel jár:

Amikor a munkáltató olyan időszakot, illetve időszakokat rendel el (akár beépíti az órarendbe, akár nem), amikor a pedagógusnak munkavégzésre alkalmas állapotban a munkavégzés helyén, a köznevelési intézményben rendelkezésre kell állnia – az esetlegesen hiányzó pedagógus kollégái helyettesítésre – abban az esetben a pedagógus ezt nem a munkaidejében, hanem a munkaidején kívül kell, hogy ellássa.
Mivel a pedagógusnak nincs munkaidő-beosztása az előző pontban tárgyalt időszakra, illetve egyébként sem látta el a munkáltató a kötött munkaidő részbe tartozó feladattal, így ez teljes egészében megfelel a rendelkezésre állás törvényi tényállásának (A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 110.§ (1) bek.).
Mivel a helyettesítés céljából való rendelkezésre állást a köznevelési intézményben kell teljesíteni, ezért ebben az esetben meghatározott helyen történő rendelkezésre állásról, ügyeletről beszélünk (A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 110.§ (4) bek.).
Vagyis amennyiben a pedagógust helyettesítésre kötelezik, úgy az bizonyosan ügyelet alatti munkavégzésnek minősül, tehát rendkívüli munkavégzésnek számít.
A rendkívüli munkavégzésre – amennyiben kollektív szerződés eltérően nem rendelkezik – 50%-os mértékű bérpótlék (illetménypótlék) jár, amennyiben a felek ettől eltérően szabadidő kiadásában nem állapodtak meg (A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 143.§ (2) bek. a) pontja).
Amennyiben az ügyelet alatt munkavégzésre nem kerül sor, úgy az alapbér (besorolási illetmény) 40%-os mértékének megfelelő ügyeleti díj jár (A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 144.§ (1) bek.).

A fentiek alapján a mai magyar közoktatás szinte egésze törvénytelen módon működik, a rendszert a mindennapos ingyenmunka, pedagógusok tízezreinek kizsákmányolása tartja össze.