„Szerintetek törvényi szempontból rendben van-e, hogy a pedagógusokkal ledolgoztatják a szabadságukat? Gondolok itt dec. 24-ére és 27-ére, ami eleve téli szünetre esik.” A rövid válasz: nem, nincs rendben. A hosszabb válaszhoz olvass tovább.
A fenti kérdést Facebook üzenetben kaptuk, és jól rávilágít néhány anomáliára a pedagógusok munkarendjével kapcsolatosan. A trolltámadások gyakori motívuma, hogy a tanárok alig dolgoznak, például egész nyáron pihennek, és ott van még az a csomó többi szünet is. Ezzel szemben az igazság az, hogy a tanárok éves szabadsága 46 munkanap, ami valóban több, mint a szakmák többségében, kivenni viszont csak a tanév végeztével, azaz nyáron lehet őket. Vagyis ha tanév közben bármilyen rendkívüli esemény történik, vagy valamilyen más okból lenne szükség szabadnapokra, az csak fizetés nélküli szabadsággal oldható meg – amennyiben a munkáltató hozzájárul.
[promo title=”strucc;egyedul”]
A tavaszi, őszi és téli szünet munkanapjai a tanárok számára sem szabadnapok, hanem a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdése szerint tanítás nélküli munkanapok. Ez azt jelenti, hogy amennyiben áthelyezik őket,
ezekre a napokra tanítás nem rendelhető el.
Még akkor sem, ha a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott tanítási napoknál ezekkel a napokkal is számoltak. Utóbbiról ugyanis minden évben miniszteri rendelet dönt, ez pedig a jogszabályi hierarchiában a kormányrendelet alatt helyezkedik el.
A legtöbb iskolában általában kétféle módon szokás eljárni. Vagy olyan munkavégzés történik, ami nem tanítás (értekezlet, belső továbbképzés, szakmai vagy családi nap stb.), vagy pedig egy olyan szombaton dolgozzák le ezeket a napokat, ami a többi munkavállalónak szabadnap. Ez lehet egy szalagavató bál, az írásbeli felvételi feladatsorok javítása, terepgyakorlat vagy egyéb, nem tanórai elfoglaltság.
Amellett, hogy jogszabályellenes, szinte egyáltalán nem is hatékony tanítási napot elrendelni ezekre az áthelyezett munkanapokra. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a munkavállalók jelentős része ilyenkor igyekszik szabadságot kivenni, és a gyermekei napját is leigazolja valamilyen módon. Tehát ha tanítási napként is adminisztrálják, ami történik, az sokkal inkább egy félig üres iskolában zajló felügyelet, mint komoly oktató munka.
Ráadásul, ami az idei évet illeti,
ahol december 7-ére és 14-ére tanítási napot rendelnek el, ott nem is a tanárokkal szúrnak ki leginkább, hanem a diákokkal,
akik valóban a szünidejük két napját kényszerülnek így „ledolgozni”.
Az meg már tényleg csak hab a tortán, hogy vannak iskolák, ahol tanítási szünetre eső, áthelyezett munkanapokra a pedagógusoknak szabadságot írnak ki. Márpedig a fentebb idézett kormányrendelet értelmében ezekre a napokra szabadságot kiírni csak akkor jogszerű, ha a nyári szünetben valamiért nem lehetséges kiadni a szabadságot. Ráadásul ezeket a napokat végképp nem lehetne ledolgoztatni, vagy ha mégis, akkor ezt a szabadságot máskor ki kellene adni. Mégis gyakran megtörténik, és jogszerűtlenül elvesznek a tanárok szabadnapjaiból.
[promo title=”Promo2″]
