Az egyik legfontosabb elvárás a tanárokkal szemben, hogy legyenek hitelesek, pozitív példák a gyerekek számára, és a tárgyi tudás mellett plántáljanak stabil értékrendet is a nebulókba. Viszont semmiképpen ne politizáljanak. Hogy is van ez? Trolletető – 2. rész.
A Ne dolgozz ingyen! Facebook-oldalán munkálkodó trollok kommentjeiben van két folyamatosan visszatérő elem:
- a tanárok ne politizáljanak, hanem tanítsanak
- a PDSZ (meg úgy általában a szakszervezetek) ne politizáljanak, hanem képviseljék a tagjaik érdekeit
Szinte már szégyelljük leírni, hiszen tízből kilenc Facebook-megmondóember biztosan megosztja a világgal, de hátha valakinek mégis kimaradt:
a politika szó ‘közélet’-et jelent.
Nem a patás ördöggel való önfeledt üzekedést, sem pedig a Tudjukkitől kapott milliókból vásárolt Dom Pérignon egymásra locsolását a jakuzziban, de még csak a nemzettest kéjes kivéreztetését sem. A szó görög eredetű, benne a van a polisz, aminek jelentése város(állam), vagyis politizálni nem más, mint azzal foglalkozni, ami a szűkebb és tágabb nyilvánosságban zajlik körülöttünk. Erről beszélgetni, vitázni, ezzel kapcsolatban megnyilatkozni vagy cselekedni. És van egy rossz hírünk:
nem foglalkozni a politikával szintén politikai állásfoglalás.
Mégpedig az egyik legerősebb fajta: aki teljesen közönyös minden politikai, vagyis a közösséget, a társadalmat érintő kérdésben, az lemond arról, hogy beleszóljon a körülötte lévő világ történéseibe. Ehhez persze mindenkinek joga van, de jó tudni: attól, hogy kivonom magam belőle, mindaz, ami körülöttem történik, engem is érinteni fog előbb vagy utóbb.
Milyen a 100%-ban politikamentes tanár?
A jó hír, hogy az ilyen tanár stabil, mint a kőszikla. Nem kérdőjelez meg semmit, csak teszi a dolgát. Pontos elképzelése van arról, mi, a jó és mi a rossz, a végsőkig következetes, nem ingatják meg a váratlan helyzetek, az emberi gyarlóságok. Tudja, hol a helye, és aszerint is viselkedik. A politikamentes tanárt nem kezdi ki az idő vasfoga, ugyanolyan órákat tart frissdiplomás korától a nyugdíjig, nincs az a problémás osztály, ahol le ne adná azt a tananyagot, amit elvár tőle a kerettanterv. A politikamentes tanárnak nincs véleménye, vagy ha van is, megtartja magának, csak hagyják nyugodtan dolgozni.
[promo title=”rajott”]
A rossz hír, hogy az ilyen tanárnak semmi köze a körülötte lévő világhoz, így a körülötte lévő diákokhoz sem. Nem érintik meg annak a világnak a történései, amiben a gyerekek élnek, és amit sokszor nem értenek. Már pedig az a gyerek, aki nem ért valamit, vagy kétségei vannak, vívódik, az bizony kérdez. Válaszokat, véleményeket vár, hogy aztán kialakíthassa a saját értékrendjét.
Szerencsére a 100%-ban politikamentes tanár csak hipotetikusan létezik. Hiszen milyen pedagógus lenne az, akinek nincs véleménye? Milyen értékrendet képes közvetíteni az, aki nem foglal állás a társadalmi környezetét érintő kérdésekben? Hogyan segíthet a diákjainak az, aki nincs tisztában a világgal, amiben élnek? Milyen embereket nevel a közöny? Te ilyen tanárt szeretnél a gyereked mellé?
A politizálás, vagyis a közösség ügyeivel való foglalkozás, az erről folytatott eszmecsere vagy akár vita tehát nemhogy nem káros az oktatásra nézve, hanem egyenesen kívánatos.
Aminek viszont semmi keresnivalója nincs az osztályteremben, ezért jogszabály is tiltja, az a pártpolitizálás, a különböző politikai szervezetek érdekében folytatott agitáció, toborzás, illetve a diákok bármilyen megkülönböztetése politikai véleményük miatt.
Milyen a 100%-ban politikamentes szakszervezet?
Még a kérdés is abszurd, hiszen maga a szakszervezetek léte a bizonyíték arra, hogy a politika mire való. A szakszervezetek története megmutatja, mi mindent lehet elérni a politikai tudatossággal, vagyis a közéletért érzett felelősséggel, az ezzel kapcsolatos munkával, sőt sokszor áldozatvállalással. Menő ma szidni a szakszervezeteket, és nyilván számos kritika jogos lehet velük szemben, igen, a PDSZ-szel szemben is. De azt felróni egy szakszervezetnek, hogy politizál, kábé olyan, mint a fogorvosnak felróni, hogy olykor belefúr a fogamba, ahelyett, hogy félévente csak belenézne a számba, és megveregetné vállam. Ha lenne is ilyen fogorvos, senki se járna hozzá, hiszen ha egy fog lyukas, ki kell fúrni, és be kell tömni, akkor is ha kellemetlen.
Ha a szakszervezetek nem politizálnának, akkor nem lennének olyan ma már természetesnek vett úri huncutságok sem, mint a negyven órás munkahét vagy a fizetett betegszabadság – csak hogy a legfontosabbakat említsük. Egy szakszervezetnek az a dolga, hogy politizáljon. Nem a tagok érdekeinek képviselete helyett, hanem éppen azért, hogy ezt sikerrel tegye az őket körülvevő munkaerőpiaci és politikai környezetben.
Aminek nincs helye a szakszervezetben, az megint csak a pártpolitika, a pártagitáció, és az, hogy a szervezet a dolgozók érdekei helyett egyik vagy másik párt, esetleg a mindenkori kormányzat érdekeit tartsa szem előtt. Éppen ezért PDSZ tagjai lehetnek párttagok, de a PDSZ mint szervezet pártsemleges. Nem toljuk egyik párt szekerét sem, bármit is fröcsögjön erről a fizetett vagy önkéntes trollok hada. Ahogyan a korábbi kormányok szekerét se toltuk: Mi igenis politizálunk, és büszkék vagyunk rá. Gyere közénk, harcoljunk együtt egy jobb magyar oktatásért!
[frame]
[/frame]
