Sztrájktárgyalás az EMMI-ben

A kormány nem gondolkozik fizetésemelésben. Az EMMI szerint a sztrájk=ingyenmunka: a sztrájk alatt szerintük meg kellene tartanunk az óráink többségét. A NAT-tal pedig minden rendben van. A PDSZ sztrájktárgyalói az EMMI-ben jártak.

A fentiek február 22-én derültek ki számunkra azon az egyeztetésen, ahol a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének sztrájkbizottságát Szűcs Tamás, az Országos Választmány elnöke és Nagy Erzsébet, az Országos Választmány tagja képviselte a Maruzsa Zoltán államtitkár által vezetett négyfős tárgyalóbizottsággal folytatott egyeztetésen.

Bér helyett pótlékot

Az EMMI tájékoztatása szerint a kormány egyelőre nem gondolkodik törvénymódosításban. Ez azt jelenti, hogy általában – tehát más ágazatokban is – pótlékok bevezetésével és pótlékemeléssel „oldják meg” a béremelést.

A felvetésre válaszolva a 10 %-os ágazati pótlékról elmondtuk, hogy a pótlékemelés mértéke és módja egyaránt elfogadhatatlan számunkra – nem beszélve annak a vezetőknek nyújtott pótlékokhoz viszonyított mértékéről. Elmondtuk, hogy az intézkedés után – a 101 500 forintos úgynevezett ösztönzési keresetkiegészítéssel együtt – egy közepes méretű intézmény vezetőjének már a pótléka is magasabb lesz, mint egy már nem pályakezdő beosztott pedagógus illetménye. Ezt a juttatásbeli aránytalanságot a PDSZ elfogadhatatlannak tartja.

Az is kifogásoltuk, hogy a már megkezdett egyeztetési folyamat közben történt a bejelentés. Ez önmagában is azt mutatja, hogy az EMMI és a kormányzat figyelmen kívül hagyják a szociális partnerek javaslatait. Maruzsa Zoltán véleménye az volt, hogy örüljünk ennek is.

Az államtitkár elmondta, amit – természetesen – mi is tudunk: az intézményvezetők pótlékához már rég nem nyúltak hozzá, ez is a magyarázata a kiemelt pótlékoknak. Most csak erre a 15 000 embert érintő jelentősebb bérintézkedésre volt lehetőség.

Az államtitkár sérelmezte, hogy a PDSZ ennek nem tud örülni, és ahelyett, hogy az eredményt nézné, megint támad. Válaszul kifejtettük, hogy ez az aránytalanság súlyos bérfeszültséget okoz, a pályakezdőket nem tartja a pályán és nem teszi a pályát vonzóvá a pályakezdők számára.

Azt is kifejtettük, hogy a belengetett 10%-os pótlékemelés ráadásul a vetítési alap legalacsonyabb százalékával számolt. A jogszabályszöveg világosan fogalmaz: a kalkuláció alapja az úgynevezett „illetményeltérítés nélkül számított illetmény” 10 százaléka. Az eltérítés nélküli illetmény pedig az Nkt. 65. § (1a) bekezdés szerinti százalékokkal számolt illetmény. Ez azt jelenti, hogy ahol nem differenciáltak az illetmények – legtöbb intézményben nagyon helyesen nem – ott nem a jelenlegi alapilletmény, hanem az ennél alacsonyabb összeg 10%-a az ágazati bérpótlék. Mindemellett ez azt is jelenti, hogy a gyakornokoknál sem a garantált bérminimum összegével számolt 10%-ot kapják meg a kollégák a hónap végén, hanem csupán a garantált bérminimumot el sem érő illetmény 10%-át.

Munkateher, kifizetetlen túlórák

Tárgyalásunk egyik fontos pontja volt, hogy a túldolgoztatott kollégákat megóvjuk a kiégéstől, ezért a munkateher csökkentése fontos szempont a követeléseink között. Éppen ezért jeleztük, hogy továbbra is kérjük a kötelező óraszámok visszaállítását és a túlmunka kifizetését.

Maruzsa Zoltán elmondta, hogy a minisztérium továbbra is két verzióban gondolkodik: vagy egy heti 22-24 óra neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben, vagy fix, heti 24 óra kötelező óraszámban.

Ezzel kapcsolatban a tárgyalásra megkaptuk a mostani óraszámokra vonatkozó kimutatást a Klebelsberg Központtól. Ebben is világosan látható, hogy a pedagógus-létszámok nem felelnek meg a törvényi előírásoknak – azaz a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 35. § (2 ) bekezdésének c) pontjában leírtaknak (a pedagógus álláshelyek számításának alapja a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határa).

Emlékeztettünk arra, hogy kollégáink átlagos munkaterhelése már heti 22 óra körüli kötelező óraszámmal is meghaladta az 50 órát. Az államtitkár válasza erre a felvetésre az volt, hogy az általa előadott két verzió egyikével csak akkor állnak elő, ha a valamelyik változat szakszervezetek részéről is támogatás kap.

Itt jelezzük: a PDSZ teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja már a jelenlegi munkaterhelést is. Az általunk indított munkaügyi perek a túlórák kifizetése érdekében pedig végül a mi igazunkat fogják bizonyítani.

NAT

A Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztattuk az EMMI-t arról, hogy a PDSZ kongresszusa egyértelműen a NAT visszavonást követeli. Előadtuk a korábban is hangoztatott kifogásokat az egyeztetés elmaradásáról, a szakmai vita hiányáról, és beszéltünk arról, hogy mára már több az ellenző szervezetek száma, mint a támogatóké. Azt is elmondtuk, hogy nem igazán találni a NAT bevezetése és tartalma mellett szóló érdemi szakmai érveket.

Ismét meghallgattuk azokat az érveket, amelyekkel kapcsolatban számtalanszor kifejtettük, hogy miért nem tartjuk őket igaznak: miszerint “kevesebb lett a tananyagtartalom”, “rövidebbek a szemelvények” és a feldolgozandó irodalmi művek, és hogy a NAT lehetőséget ad a korszerű foglalkoztatási formák alkalmazására is. Szakmai érveket ugyanakkor ez alkalommal sem hallhattunk.

Beszéltünk a paradigmaváltás szükségességéről, amelynek egyik fontos eleme az, hogy ne a hatalomgyakorlók határozzák meg a tanítási tartalom nagy részét, hanem a pedagógusok. Kitértünk még minden korábban említett elemre is, amely a PDSZ NAT-tal kapcsolatos bírálatában is olvasható.

Felvetéseinkkel kapcsolatban azt a javaslatot kaptuk, hogy a további vitára a Nemzeti Pedagóguskar által szervezett fórumok adnak lehetőséget. Eső után köpönyeg, tesszük mi hozzá!

Sztrájk

Végül – miután nem közeledtek az álláspontok – rátértünk a sztrájkkal kapcsolatos egyeztetésre. Ennek a kérdéskörnek központi eleme a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás.

Újból előadtuk, hogy a korábban megkötött, kompromisszumos megállapodásoknak megfelelően hajlandóak vagyunk úgy kezelni a kérdést, hogy – noha szerintünk a köznevelési intézmények által végzett tevékenység nem tartozik a lakosságot alapvetően érintő tevékenységek közé –, vállaljuk, hogy előzetesen felmérjük a sztrájkkészséget az intézményekben, és ahol annak mértéke várhatóan alacsony, ott megszervezhető a gyermekfelügyelet. Ugyanakkor ott,

ahol magas a sztrájkhajlandóság, kizárólag zárt ajtók mögötti sztrájkban vagyunk érdekeltek.

Válaszul Maruzsa Zoltán átadta nekünk írásos ajánlatukat, amely szerint

minden intézményben szeretnék, ha felügyelet lenne, sőt, az első 4-5 tanítási óra megtartását is szükségesnek tartják.

Kijelentettük, hogy ezt az ajánlatot egy az egyben elutasítjuk, még vitaalapnak sem tekintjük.

A felvetésre válaszul átadtunk két jogerős bírósági határozatot, amelyben

a Fővárosi Törvényszék kimondta már korábban, hogy nem szükséges minden intézményben felügyeletet biztosítani, valamint azt is, hogy még elégséges szolgáltatás alatt legfeljebb a tanulók felügyelete értendő.

Kértük, hogy ennek fényében gondolják át, hogy továbbra is tartják-e magukat a nekünk átadott ajánlathoz. Azt a választ kaptuk, hogy

mivel más sztrájkbizottságnak is ezt az ajánlatot adták, ezt nem fogják visszavonni, de kérik, hogy jogi érveléssel együtt küldjük újból meg az ajánlatunkat,

és erről a kérdésről a közeljövőben újra egyeztessünk.

Az EMMI tárgyalói tudtak arról, hogy március 2-án bejelentésre készülünk a sztrájk alternatív formáját illetően.

Mi következik sztrákügyben?

  1. Kidolgozzuk a jogi érvekkel alátámasztott ajánlatunkat a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásról.
  2. A jövő hétre egyeztetést kezdeményezünk a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásról.
  3. Március 2-án megtesszük bejelentésünket az alternatív tiltakozási formákkal kapcsolatban.
  4. Amennyiben az EMMI nem fogadja el javaslatunkat, és tartja magát ajánlatához, bírósághoz fordulunk.
  5. Ezzel együtt megkezdjük akciónk szervezését a március 2-ai bejelentésnek megfelelően.

Mit tehetsz te, hogy támogasd a követeléseinket?

  • Kövesd az oldalunkat!
  • Ha pedig még nem csatlakoztál a szakszervezethez, tedd meg mielőbb. Csak veled együtt jutunk előre!