Négy égető probléma, amire még mindig nem született megoldás „odafent”

Miközben a járványhelyzet fokozódik, és újabb korlátozó intézkedések lépnek életbe, az oktatásban dolgozók nagy százaléka még mindig veszélynek kitéve, áldatlan körülmények között éli mindennapjait.

Az ország szép lassan beleszokik a távoktatásba, és bár nem megy zökkenők nélkül a dolog, arra legalább van érvényes válasz, hogy mi lesz a tanévvel: egyelőre folytatódik tovább. Folyamatosan futnak be hozzánk a hírek, köztük szerencsére sok olyan is, amely emberséges fenntartókról, összefogásról és élhető hétköznapokról szól. Mi szívesen meg is osztjuk ezeket, ahogyan tettük ezt nemrégiben is:

Nem hallgathatunk azonban a meglévő problémákról sem, amelyek közül négy tűnik különösen súlyosnak. Ezek mindegyikét jeleztük Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkárnak, folyamatosan kapcsolatban állunk a Klebelsberg Központ vezetésével, mindezidáig azonban még nem született megoldás az alábbiakra.

1. EMMI vs. KK

A Maruzsa államtitkár által kiadott állásfoglalások és utasítások a mai napig több ponton ellentmondanak a Klebelsberg Központ igazgatójának, Hajnal Gabriellának az ajánlásaival. Ennek következtében több pedagógiai szakszolgálaton továbbra is ügyeletet látnak el a dolgozók, a többnyire teljesen üres épületekben, melyeket ráadásul nem is fűtenek, így az utóbbi napokban többeknek kellett 14-15 fokos helyiségekben dolgozniuk, pontosabban eltölteni a munkanapjukat. Ez járványügyileg aggályos, veszélyezteti a dolgozók egészségét, ráadásul az égvilágon semmi értelme nincs.

2. Háromszáz iskolát még mindig nyitva tartanak

Ez talán a kisebbik baj, hiszen azok gyermekének a felügyeletét is el kell látni, akiknek muszáj bemenniük dolgozni. A nagyobbik baj egyrészt az, hogy semmilyen módon nem kell igazolni a szülőknek, hogy valóban nem tudják ellátni gyermekük felügyeletét. Így például kaptunk olyan jelzést is, hogy míg a kórházban dolgozó nővér gyermeke rokoni segítséggel otthon van, addig a távközlési cégnél dolgozó szülő szemrebbenés nélkül behordja a gyermekét ügyeletbe, miközben cége az elsők között biztosított lehetőséget az otthoni munkára. Másrészt számos olyan nyitva tartott iskoláról is tudunk, ahol egy gyermek sem tartózkodik nap közben, aminek megint csak semmi értelme, és a járvány terjedése szempontjából kockázatos is.

[promo title=”rajott”]

3. Az intézményvezetőknek (vagy helyettesüknek) kötelező bent tartózkodni

Ez is egy olyan irracionális szabály, ami legfeljebb a járványügyi kockázatok növelésére jó. Egy teljesen üresen álló intézmény vezetőjének, vezetőhelyettesének aligha van jelen pillanatban olyan feladata, amit ne tudna otthonról elvégezni. Így bőven elég volna az is, ha telefonon kellene rendelkezésre állnia az intézményvezetőknek, hogy bármilyen váratlan történés esetén a helyszínre tudjanak menni. Arról nem is beszélve, hogy a szakszolgálatokhoz hasonlóan itt is kihűlt épületekben lézengenek páran, vagy épp ellenkezőleg, teljesen feleslegesen fűtenek fel akár több szintes épületeket. Ráadásul nagyobb iskolák esetében az igazgatók mellett bent tartózkodnak a portások/gondnokok is, hiszen ők nyitják és zárják az épületeket.

4. Diszkriminálják a megbízási szerződéssel dolgozókat

Sok megbízási szerződéssel dolgozó kollégánk szerződését rosszhiszeműen, egyik napról a másikra felbontották, akár olyan áron is, hogy az általa tanított órák ellátatlanul maradnak. Vagy a tanár nélkül maradó diákokat szétosztják a többi kolléga közt, akik egyébként is túl vannak terhelve, és a digitális tanrendben még inkább plusz munkát jelent, ha egyik napról a másikra egy osztálynyival több tanulóval kell napi szinten kapcsolatot tartani. Olyan esetről is kaptunk jelzést, amikor egy szerződésmódosítással fel akarták függeszteni a munkavégzést és a bérfizetést. Úgy véljük, mindkét eljárás inkorrekt és diszkriminatív nemcsak a megbízási szerződéssel tanítók kollégákkal, hanem az általuk tanított diákokkal szemben is.

Hiszen az elvégzett munka ugyanaz, mint az állásban lévő kollégáknál, sokszor még hiány is van az adott szakos tanárból. Ráadásul Hajnal Gabriella levele szerint, mely a Klebelsberg Központ honlapján olvasható, nem helyeződik olyan jellegű nyomás a tankerületekre, hogy „spóroljanak” a szerződéses munkavállalókon, vagyis teljesen indokolatlan a megbízási szerződések megszüntetése, felfüggesztése. Mégis sok pedagógus maradt ily módon jövedelem, és sok diák pedig tanár nélkül.

A megbízási szerződéssel dolgozók számára egyébként egy korábbi cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat:

A PDSZ a fentebb vázolt problémák mielőbbi megoldását sürgeti, ennek érdekében levelet juttatott el Maruzsa Zoltán államtitkárhoz és a sajtóhoz:

Most még nagyobb szükség van ránk. Csatlakozz te is!

Kamrás Orsolya

Kamrás Orsolya

Hasonló cikkek

Béremelés és ki nem fizetett túlmunka – csak tagoknak

Ebben az írásunkban hozzájutsz azokhoz a tartalmakhoz, amelyeket csak tagoknak tettünk elérhetővé. Miről van benne szó? Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is a béremelés? Hogyan tudod behajtani az elmaradt díjazást a 2023. december 31-éig végzett eseti helyettesítésért és egyéb többletmunkáért, ha közoktatásban vagy szakképzésben dolgozol? – Ezekhez adunk szerkeszthető, frissített mintadokumentumokat is. Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is […]

Ez a cikk csak PDSZ-tagok számára érhető el. Még nem vagy tag? Lépj be!

Tovább olvasom »