Ne írd alá: „önkéntes” szabadságkérelmek a tavaszi szünetre

Alig van már egy kis idő a tavaszi szünetig: április 9-én már akkor sem járnának iskolába a diákok, ha most be kellene járniuk az intézményekbe – legközelebb pedig április 15-én ülnének iskolapadba, a vonatkozó rendelet szerint.

Szabadságot a szünetre?

Mielőtt még kiadna a munkáltató szünetet a tavaszi szünet két munkanapjának idejére, néhány dologra felhívjuk a figyelmedet és persze a munkáltató figyelmét.

Azaz – először is – akkor jársz el helyesen, ahogy itt a nedolgozzon már ezerszer leírtuk, ha semmit nem írsz alá azonnal. Olvasd át, amit az orrod elé tolnak, és fontold meg az alábbiakat!

Mikor kell kiadni a szabadságot?

A pedagógus számára az őszi, a téli és a tavaszi szünetek munkanapjai nem „szünetek”, hanem tanítás nélküli munkanapok. Ezekre a napokra a köznevelési intézményekben ellátandó feladatokat is kijelölhetnek, ahogy bizony általában ki is jelölnek egy normál tanév során (értekezletek, adminisztratív és egyéb feladatok, stb.). Most pedig bőven van otthon ellátandó feladat a digitális tanrendből fakadóan. Csak az nem tudja, aki nem csinálja, hogy mennyi előkészítő munkával jár a távoktatás, és mennyi időt vesz igénybe a beérkező munkák javítása, az egyénre szabott foglalkozás.

[promo title=”egyedul”]

A nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus szabadságát elsősorban a nyári szünetben kell kiadni, óvodákban pedig a július 1-étől augusztus 31-éig tartó időszakban. (Ezek alól természetesen kivétel a 16 évesnél fiatalabb gyerekek után járó pótszabadság.) A jogszabály annak figyelembe vételét írja csak elő, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani
kell.

És itt jön az a rész, amivel sok munkáltató most revolverezheti a mit sem sejtő pedagógust: ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni. „Nincs is itt semmi látnivaló” – mondja majd az, aki alá akarja veled íratni a szabadságolásodat, és te már firkantanád is alá a papírt, de szerencsére elolvastad a következő bekezdéseket is, ezért aztán ilyet nem fogsz tenni.

Miért nem lehet szabadságot elrendelni a tavaszi szünetre?

Mivel a járványügyi veszélyhelyzet nem indokolja, hogy ne lenne a szabadság a nyári szünetben kiadható, már eleve aggályos tavaszi szünetre kiadni szabadságot. A fenti kérdésben tehát egy kormányrendelet előírásai voltak irányadók (ha szeretnél jólinformáltnak tűnni, erre hivatkozz: a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (3)-(4) bekezdéseiben olvasod a fentieket). Csakhogy nem csak a kormányrendelet előírásai az irányadók – van egy olyan nekünk, hogy munka törvénykönyve. Ez pedig úgy rendelkezik, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. És akárhogy is számolunk, már nincs 15 napunk a tavaszi szünetig – azaz a munkáltató nem küldhet el téged szabadságra (hacsak te bele nem egyezel).

[promo title=”rajott”]

A fenti problémát sok munkáltató azzal próbálja orvosolni, hogy megkér téged, ugyan már, írd alá azt, hogy te kéred a szabadságodat a szünetre. Azon túl, hogy ez etikailag is igen aggályos kérdés, a munkáltató egyszerűen nem kérhet ilyet tőled. Az is törvényes elvárás ugyanis, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kell eljárni, emellett kölcsönösen együtt kell működni és nem lehet olyan magatartást
tanúsítani, amely a másik fél jogát, illetve jogos érdekét sérti
. Az a sajtpapír, amit előre megírtak neked a saját kéréseddel, bizony, sérti ezt az alapelvet (ha érvelni szeretnél vele: 2012. évi I. törvény 6. § (2) a munka törvénykönyvéből).

És ha még ez sem lenne elég (pedig már bőven az), a munka törvénykönyve azt is előírja, hogy nem csak, hogy legalább 15 nappal a tervezett szabadságkiadás előtt közölni kell ezt veled, de azt is, hogy a szabadságot a munkavállaló előzetesen meghallgatása után a munkáltató adja ki. Azaz meg kell hallgassanak téged a kérelmedről, márpedig erre valóban nem kerülhet már sor március 24-e előtt, ugye – lévén, e cikk írásának időpontjában március 30-a van.

Dióhéjban a lényeg

Foglaljuk csak gyorsan össze, hogy mit tehetsz, ha ilyen helyzetbe kerülsz!

A fentiekből az következik, hogy a tavaszi szünet munkanapjait nem lehet szabadságnapoknak kiadni, mert

1. ezek tanítás nélküli munkanapok, amelyeken bőven van dolga a  pedagógusoknak, akiknek egyébként minden előkészítés nélkül kellett belevágni a digitális oktatásba, amely rengeteg többletmunkával jár az iskolai oktatáshoz képest.

2. most aztán nem lehet azt állítani, hogy a szabadságot a nyári szünet alatt ne lehetne kiadni,

3. amúgy sem lehet már kiadni szabadságot, ha eddig nem közölték,

4. nem lehet kiadni a szabadságot a Kréta HR modulon keresztül sem, mivel a szabadság kiadása előtt a munkavállalót meg kell hallgatni.

Egyébiránt, továbbra is hatályos az Mt. 122. § (2) bekezdése, amely alapján „a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. §
megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.” A 121. § arról szól, hogy ha a munkaviszonya, ill. jogviszony  év közben kezdődött vagy szűnt meg,  a szabadság arányos része jár.

Mit tehetsz, ha „megkínálnak” egy ilyen papírral?

Először is: ne írd alá. Ezt a papírt neked kellene megírnod, és akkor, amikor neked van szükséged a szabadságokra. Vedd el, ha odaadják, ha nem, mondd, hogy átgondolod. Majd írj egy írásbeli választ – erre készítettünk neked egy sablont. Itt találod wordben és pdf-ben:

Ezekben a napokban mindennél fontosabb, hogy összefogjunk!

Ezekben az órákban mindannyian megfeszítetten dolgozunk azon, hogy tovább oktassuk diákjainkat. Tudnunk kell, hogy sokunknak veszélybe kerülhet a megélhetése, sokunknak az egészsége. Kiemelten fontos, hogy az érdekképviselet ezekben az időkben is képes legyen ellátni a feladatát. Ehhez bizony te kellesz. Csatlakozz hozzánk még ma!

Hasonló cikkek

Adó 1% felajánlása

Kedves Tagjaink, Követőink és Látogatóink! Az idei évtől kezdődően lehetővé vált, hogy már a PDSZ alapítványának, az Oktatással a Demokráciáért Alapítványnak is fel tudjátok ajánlani

Tovább olvasom »