Szakképzési területen dolgozó tanár olvasónknak mozgalmas hónapjai vannak: július 1-jétől megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, munkahelyét „kiszervezték” az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, három nap alatt bevezették a digitális oktatást. És még most is meg lehet lepni: az ITM-től kapott olyan digitális tananyagot, hogy a fal adja a másikat.
[frame]
Az alábbiakat egy szakképzésben dolgozó pedagógus írta nekünk. Nevét – kérésére – nem adjuk közre. Neked mik a tapasztalataid? Írd meg nekünk a Facebookon!
[/frame]
Mindenkinek nehéz volt a digitális átállás – ezt mindannyian tapasztalhattuk. A szakképzésben tanító kollégák viszont halmozottan nehéz pályán versenyeznek, amikor az online oktatásra való átállásról beszélünk. Hogy miért? Eleve csak korlátozottan állnak rendelkezésre megfelelő tankönyvek, munkafüzetek, egyéb oktatást támogató anyagok. A tankönyvek nagyon gyorsan elavulnak, így nincs értelme a tanulókkal megvetetni őket, mert folyamatosan javítani, igazítani kellene a tananyagtartalmakat.
A szakképzésben tehát már rég különösen indokolt lett volna a digitális tananyagtartalmak előállítása és bevezetése, azon egyszerű oknál fogva is, hogy azokat sokkal egyszerűbben lehetett volna frissíteni, akár folyamatosan is. Ezzel szemben, amikor egy-egy tankönyvbemutatón rákérdeztem arra, hogy tervezik -e, hogy nem papíralapú, hanem digitálisan elérhető tankönyveket adjanak ki, akkor mindig határozott nem volt a válasz.
Beköszön a távoktatás
2020. március 13-án este derült ki, hogy 16-án hétfőn már otthonról kell „távoktatnunk”.
A bejelentés utáni órákban már elkezdtek kialakulni a különböző informális fórumok, ahol az azonos tárgyakat oktatók segítették egymást azzal, hogy átadták egymásnak az általuk készített, használható digitális tananyagtartalmakat. A fent említett okok miatt ugyanis mi nem nagyon hivatkozhattunk tankönyvre, munkafüzetre. Hétfőn, kedden tanítás nélküli munkanapokon próbáltak meg az iskolák alkalmazkodni ehhez az igencsak embert próbáló feladathoz.
Aztán március 18-án, szerdán, nekifogtunk…
[promo title=”egyedul”]
Pszichedelikus időszak következett. Napi 12-13 óra munkával találtuk ki, hogyan tovább. Ismerkedtünk a különböző digitális platformokkal, próbáltuk kitalálni, hogy melyiken tudjuk a leghatékonyabban megszólítani a tanulókat úgy, hogy ne legyen kaotikus számukra az új helyzet.
Közben egyre csak gyártottuk az új digitális tananyagtartalmakat és folyamatosan osztottuk meg egymással ezeket, a tapasztalatainkkal együtt. Több csatornán kommunikáltunk folyamatosan egymással, a saját eszközeinket, saját tárhelyeinket, saját infrastruktúránkat használva.
Ebben a folyamatban nyugodtan elmondhatjuk, hogy totálisan magunkra lettünk hagyva. A saját kreativitásunkra és a kollégák szolidaritására támaszkodva sikerült megoldani a problémákat. Az oktatásirányítás csendben elfogadta a helyzetet, és azt, hogy mi magunk oldjunk meg mindent, lehetőleg saját pénzből, energiából és innen-onnan összevadászott szoftverekkel, felajánlásokból, saját kútfőből.
Megérkezik a segítség!
És akkor, április másodikán, azaz pont három héttel azután, hogy kiderült, át kell állnunk a digitális oktatásra, egyszer csak érkezett egy levél az ITM-ből, hogy itt vannak, segítenek! Spongyát rá, hogy az oktatásirányításnak három hét után jut az eszébe lereagálnia ezt a helyzetet. Sebaj és hurrá – bőven eltarthat a helyzet még egy ideig… Nosza, nézzük csak, mit kaptunk!
A lényeg, hogy elindult a Digitális Szakképzési Tananyagtár, a KIFÜ által fenntartott EduBOX-on – és onnan aztán rengeteg nagyszerű dologra számíthatok!
Beléptem a felületre. (Többeknek ez a lépés sem jött már össze, úgyhogy eddig hibátlan.) A szakmák melletti oszlopok már beszédesek. Itt látszik ugyanis, hogy mikor és milyen mennyiségű anyagot töltöttek fel ide.
[promo title=”rajott”]
Megnyitottam néhány ágazatot, ahol szépen szakmákra, illetve évfolyamokra bontva szerepeltek a tananyagtartalmak. Mint közgazdasági tárgyat oktató tanár, egyértelmű volt, hogy hol kezdem. Nézzük csak, mit rejtenek a mappák nekünk!
Nagyon úgy néz ki, hogy semmit… Példaként készítettem néhány képernyőképet a közgazdasági ágazat tananyagtartalmairól. Mint látható, két BGSZ-es anyag volt ott mindösszesen.
Viszont a kedves pedagógus kollégák feltölthetik a saját tananyagaikat!
Itt tartunk 2020-ban. Czunyiné Bertalan Judit, volt államtitkár, most éppen digitális tananyagfejlesztésért felelős kormánybiztos elvileg már négy éve folyamatosan fejleszti számunkra a digitális tananyagtartalmakat! Vagy mégsem? Mennyi pénzt is sikerült elkölteni erre a fejlesztésre, amelynek eredményeképpen van egy felület, ami arról szól, hogy feltölthetem a saját magam készítette digitális tartalmakat?
Kollégákkal osztozom, az alibizéshez nem adom a munkámat!
Hát, köszönöm de nem! Nem kívánok hozzájárulni annak a látszatnak a fenntartásához, hogy a kormányzat tesz valamit a digitális tananyagfejlesztés ügyében.
A fórumaink továbbra is élnek, ahol támogatjuk egymást. Segítjük egymást technikailag, tananyagokkal, tapasztalatokkal továbbra is. Úgy tűnik, megy ez az állam nélkül is. Persze, bosszantó, hogy ennyire hülyének néznek, hogy az üres dobozt velünk akarják feltöltetni. Hát nem! Sajnos ki kell mondani, immár sokadjára, hogy : „a király meztelen!”
[frame]
Ezekben a napokban mindennél fontosabb, hogy összefogjunk!
Ezekben az órákban mindannyian megfeszítetten dolgozunk azon, hogy tovább oktassuk diákjainkat. Tudnunk kell, hogy sokunknak veszélybe kerülhet a megélhetése, sokunknak az egészsége. Kiemelten fontos, hogy az érdekképviselet ezekben az időkben is képes legyen ellátni a feladatát. Ehhez bizony te kellesz. Csatlakozz hozzánk még ma!
[/frame]
