„A pedagógusok gyávák, csak magukat féltik!” „Nem érdekli őket a gyerek, csak saját magukkal foglalkoznak” „El akarják venni a gyerekektől az érettségit” – ilyen és ehhez hasonló állításokkal gyakran találkozni a kormányközeli médiában a május negyedikei érettségi PDSZ által meghirdetett bojkottja miatt. Azonban mi sem áll messzebb az igazságtól, mint ezek a hajmeresztő vádak. Összefoglaltuk a lényeget.
A pedagógusok nem elsősorban maguk miatt ellenzik a májusi érettségi megtartását. Kétségtelen tény, hogy a pedagógusok átlagéletkora 54 év fölött van, így sokan vannak közülük, akik a veszélyeztetett korosztályba tartoznak, így ez önmagában alapos ok lenne – mégis, mindez csak kis része annak, amiért – érdemi egyeztetés hiányában – a PDSZ felszólított a májusi érettségi megakadályozására.
Elfelejtett krónikus betegek
A kormányhoz közel álló források ugyanúgy nem beszélnek egy legalább ilyen fontos problémáról, mint ahogy – sajnos – az emberminisztérium sem: arról a – becslések szerint – 30 ezer diákról, akiknek az Operatív Törzs ajánlásai alapján meg sem szabadna jelenniük egy május elején szervezett érettségin.
[promo title=”egyedul”]
Ők azok, akik vagy krónikus betegek, vagy egy fedél alatt élnek krónikus betegekkel. Ráadásul ők azok is, akik valószínűleg a leginkább szabálykövető módon betartották a karanténnal kapcsolatos előírásokat. Éppen ezért ebben az amúgy sem egyszerű időszakban (ne felejtsük el, hogy ezek a végzős diákok egyszerre kapták a nyakukba a karantént, a digitális átállást és az érettségivel kapcsolatos kapkodást is) ők még több stressz alatt vannak: vajon be szabad-e menniük érettségizni anélkül, hogy saját vagy hozzátartozójuk egészségét, életét ne veszélyeztetnék?
Ebben a helyzetben igen csak érzéketlennek tűnnek az olyan államtitkári nyilatkozatok, amelyek szerint „érettségizni nem kötelező”. A minisztérium ugyan megígérte, hogy nem alkalmaz szankciókat senkivel szemben, ha nem jelennek meg az érettségin, mert „úgy döntenek”, hogy ezt „nem merik” megtenni. Csakhogy egyetlen szót nem szólt arról, hogy mire számíthat az, aki valóban nem jelenik meg: sajnos a pakliban benne van az is, hogy már csak úgy tud érettségizni, hogy az idei évet nem kezdheti meg érettségihez kötött felső- vagy felnőttoktatási intézményekben. Azaz egy évet biztosan el fog veszíteni, ha ez így történik.
Nem egyenlő esélyek – nem ugyanaz a pálya
Ez a harmincezer ember, ha valóban megfogadja az Operatív Törzs által javasoltakat, és nem vesz részt az érettségin, nem ugyanazon feltételek alapján érettségizik majd, mint azok, akikkel jövőre együtt számolják majd össze pontjaikat. Ennek az az oka, hogy nem ugyanazzal az érettségi kérdéssorral mérték fel őket. Ezzel ők vagy nyernek (mert könnyebb volt a feladatsor, jobb jegyek születtek), vagy vesztenek (nehezebb volt a teszt, mint a másik évben, rosszabb jegyeik születtek). Azaz vagy az egyik, vagy a másik csoporttal szemben igazságtalan lesz az érettségi eredménye.
[frame]
Ha ez nem lenne elég, a felvételizőknek, továbbtanulóknak biztosan nehezebb lesz bekerülniük a kiválasztott intézménybe is: mivel sokan „halasztani” kényszerültek egy évvel későbbre, sokkal többen lesznek a jövőre felvételt kérők is. Azaz magasabbak lesznek a felvételi pontszámok is. Ez egyébként a következő évben érettségizőknek is problémát okoz majd.
Ha te sem értesz egyet a májusi érettségivel…
…írd alá a petíciót te is:
…és tiltakozz az összes lehetséges, jogszerű módon. Ezekről ebben a cikkben írunk.
[/frame]
Nem is csoda, hogy több olyan hír is eljutott hozzánk, hogy akár krónikus beteg diákok is fontolgatják, hogy – lesz ami lesz – megírják a májusi érettségit. Íme egy üzenet a sok közül, ami a Facebook-oldalunkon érkezett:
„nem egy asztmás, vagy más betegséggel rendelkező osztálytársam, évfolyamtársam tart velem és írja meg az érettségit, eszünkben sincs meglógni ezalól a vizsga alól. 🙂 megtudjuk oldani hogy a saját és mások egészségét se ártva bemenjünk és megírjuk a teszteket”
Meglógni a vizsga alól – kemény szavak ezek, és ez is mutatja, hogy a transzparens kommunikáció hiánya a kormány részéről micsoda éket tud verni a most ballagó diákok közé.
Ha a társadalom egyik fele úgy kezd tekinteni a másik felére, hogy az „meglóg” a kötelezettségei alól, pusztán azért, mert beteg, vagy mert otthonában beteg ember él, az igen nagy probléma. Sokan súlyos árat fizetnek azért, ahogy a kormányzat ezt a kérdést bagatellizálja – hiszen egyáltalán nem lógásról van szó, a családért érzett aggodalom nem lehet ez a kategória. Ahogy egy másik diák írta nekünk:
„Úgy érzem, meg van kötve a kezünk. Csak azt szeretném tudni, hogy mennyi esély van arra, hogy bármi változás történjen? Nem kibújni akarok. Hónapok óta készülök és fel vagyok készülve. De féltem a családom. A körülöttem levőket. Lesz valami eredmény? Vagy bármi ebből?”
Esti képzések szintén elfeledve
Nem foglalkozik a közoktatást irányító szerv az érettségit esti képzésben megszerzőkkel sem. Ezek a diákok munka mellett jártak iskolába, sokuknak tanulmányi szerződésük volt munkáltatójukkal, azaz súlyos pénzeket kell majd kifizetniük, ha nem sikerül letenniük a vizsgát májusban. Az is lehet, hogy a munkájuk megtartásához kellett megszerezniük az érettségit.
Nagyon sok idősebb, negyven, ötven fölötti ember is jár ezekre a képzésekre. Közülük sokan maguk is krónikus betegséggel küzdenek, de a az átlagnál gyakrabban fordul elő az is, hogy beteget ápolnak otthonukban. Ezek az emberek nem csak az érettségizés lehetőségét veszítik el, de súlyos anyagi bizonytalanság is fenyegeti őket, ha nem sikerül egy nyugalmasabb időszakra elnapolni a vizsgákat.
Így ír egyikük:
„Érdeklődni szeretnék, hogy tudnának e segíteni az estis dolgozó embereken? /…/ Lehetséges lenne, ill lehetne kérni, hogy a dolgozókért is felszólalna valaki? és az évvégi jegyekkel lehessen kiváltani az érettségit?? Lehetne ezért is küzdeni, mert sajnos erről nincs igazán szó. Többségében idősebb emberek járnak esti képzésre, és ez a vírus most mindent keresztbe tört. Sokunknak a párja krónikus beteg, a munkahelyeken nem igazán nézik el a sok hiányzást.
Eddig is nagyon sok stresszel járt, a munkahelyek nem igazán megértőek. 1,5 év alatt rengeteg dolgozattal bizonyítottuk, ami tőlünk telt, de sajnos most rengetegen kétségbe vagyunk esve, mert az online „oktatás” sem volt sikeres, így nem fog sikerülni az érettségi és kárba veszett minden.”
A felelősség felelőtlen áthárítása
Azzal, hogy Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkár ezekre a felvetésekre csupán annyit tud mondani, hogy „nem kötelező érettségizni”, illetve annyit fűz hozzá a következményekkel kapcsolatban, hogy „nem lesz retorzió”, ha valaki nem vesz részt a május eleji vizsgán, a lehető legrosszabbat teszi: a felelősséget áthárítja a diákra. Azt a felelősséget, amit egyébként egyetlen állampolgárra sem lenne szabad áthárítani ma Magyarországon – ez a döntés a kormányzat feladata, neki kellene alaposan körüljárni a kérdést és felkészült, részletekre is kitérő válaszokat kidolgozni.
A felelősség áthárítása, ráadásul úgy, hogy a fent felsorolt a szempontokról egyetlen szó sem esik, komoly következményekkel jár. A PDSZ pont az ilyen problémák kiküszöbölése érdekében javasolta, 27 másik szakmai szervezettel közösen, hogy részt venne egy érettségi előkészítő egyeztetésen, hogy ez a rengeteg szerteágazó szempont mind kikerülhessen az asztalra.
[frame]
Káosz és megfélemlítés az érettségi szervezésében is
Ha az érintett szervezetek alkalmat kaptak volna arra, hogy konzultáljunk, most nem arról érkeznének a hírek, hogy az oktatásirányítás általános iskolákból próbálja összefogdosni az 50 év alatti felügyelőtanárokat. Nyilván a bojkottfelhívásunk is közrejátszik ebben – de az is, hogy az elmúlt hónapokban teketória nélkül menesztettek rengeteg megbízási szerződéses kollégát (akkor is baj volt, hogy a PDSZ tiltakozott). Esetleg az is bonyolítja az érettségi szervezőinek helyzetét, hogy a lehetetlenül alacsony, sok esetben a bérminimumot éppen hogy súroló fizetéseknek köszönhetően igen kevesen maradtak a pályán: fiatal alig van. A pályán maradt kollégák többsége pedig az idősebb korosztályba tartozik: amikor a fizetéseink növekedését bizonyítani hivatott éremfeldobós trükkökre reagáltunk, akkor „mohók” voltunk. Az is lehet, hogy kollégáink azért sem annyira lelkesek, mivel az elmúlt években gyakran „elfelejtették” kifizetni a túlmunkákért – például pont az érettségiért, osztálykirándulásért, verseny-felkészítésért, stb. – járó pénzeket (akkor meg épp sorosista lázítók voltunk).
Biztosan nehéz lesz elegendő számú 50 év alattit összeszedni az általános iskolákból is. Ma kaptuk ugyanis a hírt, hogy tankerületi vezetők a nemleges válaszokat is kérik összegyűjteni, aminek nehezen elképzelhető, hogy más célja lehet, mint a megfélemlítés. Ebben az ügyben ilyen eszközhöz nyúlni hajmeresztő.
Ez az eset éppen arról szól, amit annyian megjósoltak már: hogy egy krízis elfújja az egész kártyavárat. Még hajmeresztőbb, ha a körvonalazódó esemény szervezésének részleteit vizsgáljuk:
Az érettségire most beszervezett általános iskolai kollégák – ha lesznek, mert sokan közülük szintén a bojkott pártján állnak – még soha nem csináltak ilyet. Nyilván fogalmuk sem lesz – honnan lenne?! – arról, mire kell figyelni, mit kell aláíratni, beszedni kiosztani, stb. Intézményvezetők többen jelezték nekünk, hogy ez, ebben a formában egy normál évben is hatalmas káoszt produkálna, de a koronavírussal súlyosbított felállásban esélyes, hogy még rosszabb lesz a helyzet.
Biztosan kell ez? Biztosan most? Miért olyan hatalmas probléma az augusztusi-szeptemberi halasztás és a késleltetett elsőéves évfolyam a felsőoktatásban/megajánlott jegyek az estin érettségizőknek? Miért és kinek kell ez az értelmetlen csata?
[/frame]
Maruzsa Zoltán államtitkársága rögtönöz, egyik nap még terroristának hívja a halasztásért lobbizó szakszervezetet, másik nap meg már kilátásba helyezi a halasztást is. Mindez nem jó, nem célravezető, rettenetesen sok embert érint, és nem futó kellemetlenség, amiről beszélünk – éppen ezért érdemes lenne visszaülni a tervezőasztalhoz, velünk, szakmai- és szakszervezetekkel kiegészülve.
Kicsit összetettebb probléma ez tehát, mint hogy a tanárok nem szeretnének dolgozni, és hogy bezzeg a boltban. Oldjuk meg közösen!
[frame]
Ugye, már te is érted, miért fontos, hogy összefogjunk? Ne várd meg, amíg bajba kerülsz – csatlakozz most hozzánk!
Ezekben az órákban mindannyian megfeszítetten dolgozunk azon, hogy tovább oktassuk diákjainkat. Tudnunk kell, hogy sokunknak veszélybe kerülhet a megélhetése, sokunknak az egészsége. Kiemelten fontos, hogy az érdekképviselet ezekben az időkben is képes legyen ellátni a feladatát. Ehhez bizony te kellesz. Csatlakozz hozzánk még ma!
[/frame]
