Végzettség nélküli pedagógusokkal épülhet tovább a közoktatás?

Sajnos jogosnak bizonyultak azok az aggodalmak, melyek szerint a járványra tekintettel bevezetett rendeleti kormányzás idején a kormány olyan jogszabályokhoz is hozzányúl, amelyeknek semmi köze a járványügyi helyzethez. Csendben, fű alatt a köznevelési törvényt illetően is olyan tervezett változások kerültek napvilágra, amelyek komoly aggodalomra adnak okot az oktatás jövőjét illetően.

Egy rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat kíván – ez tiszta sor. Egy világjárvány idején bevezetett sajátos törvényalkotási renddel önmagában nincs probléma, hiszen egy napról napra változó, kiélezett helyzetben valóban szükség lehet arra, hogy a lehető leggyorsabban döntések szülessenek.

A probléma azzal van, hogy a parlament megkerülésével működő, határozatlan időre megszavazott rendeleti kormányzás alatt szélesebb nyilvánosság és parlamenti vita nélkül terveznek megváltoztatni olyan jogszabályokat, amelyek alapvetően meghatározzák a magyar közoktatás működését.

[promo title=”egyedul”]

A PDSZ-hez eljuttatott rendelettervezet számos olyan változtatást tartalmaz, amelyeket semmilyen módon nem indokol a kialakult járványügyi helyzet, és amelyek meglehetősen baljós képet rajzolnak a magyar közoktatás közelebbi és távolabbi jövőjéről. Ezeket bizonyára többen fogják még elemezni, ahogyan a Népszava már ki is emelt egy tervezett változtatást, miszerint a kormány hatályon kívül helyezné a Nemzeti köznevelési törvény azon részét, amely biztosítja a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő és autista gyerekek számára az ingyenes alapfokú művészetoktatást.

Lex Gyöngyöspata

Számos apróbb változtatás közé rejtve a tervezett módosítás szerint a kormány törvénybe készül foglalni azt a gyalázatot, hogy nem hajlandó végrehajtani a strassbourgi emberi jogi bíróság által a szegregált oktatásba kényszerített gyöngyöspatai romák számára megítélt kártérítések kifizetését.

Az Nkt. 59§-a ugyanis a következő, (4) bekezdéssel egészülne ki:

„(4) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót személyiségi jogában megsérti, arra a Polgári Törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság a sérelemdíjat oktatási, képzési szolgáltatásként is meghatározhatja. A bíróság által megítélt oktatási, képzési szolgáltatást a károkozó saját maga vagy vásárolt szolgáltatásként biztosítja.”

El lehet képzelni, milyen színvonalú oktatási szolgáltatást képes nyújtani kártérítésként az a minisztérium, amely maga idézte elő a kártérítés okául szolgáló jogsértő oktatási gyakorlatot.

De igazán hajmeresztő dolgokkal csak akkor szembesültünk, amikor elolvastuk, az Nkt. mely passzusait helyezi hatályon kívül a tervezett rendelet.

Alsósok, felsősök: viszlát – végzettség nélküli tanárok: szevasztok!

A hozzánk eljuttatott miniszteri rendelettervezet 26.§-a sok más mellett hatályon kívül helyezi az Nkt. 4.§-ának 29. pontját, mely szerint:

„tagozat: az általános iskola első-negyedik, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelő-oktató munka szakaszára létrehozott szervezeti egység”.

Mivel a fenti fogalom más értelmezésével vagy helyettesítésével nem találkoztunk a tervezetben, nagyon úgy tűnik, hogy a kormány megszüntetni készül az általános iskolai tanulmányok alsó és felső tagozatra való szakaszolását, ami hosszú évtizedek óta meghatározza az alapfokú oktatásban folyó munkát és a tanárképzést egyaránt!

Hogy ennek mi lehet a célja, az csak akkor válik világossá, mikor azzal szembesülünk, hogy a kezünkben tartott jogszabálytervezet hatályon kívül helyezi az Nkt. 66.§-ának (4) bekezdését, mely szerint a pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettségi és szakképesítési követelményeket az Nkt. 3. melléklete állapítja meg. Vagyis:

érvényét veszti az a táblázat, amely mindeddig megszabta, milyen végzettséggel lehet betölteni a különböző pedagógusi és óvodapedagógusi állásokat.

Úgy tűnik, az eddig is égető pedagógushiány abba a szakaszába lépett, amikor már végképp lehetetlen eltussolni a dolgot. A logikus és kívánatos lépés az lenne, hogy az oktatásért felelős vezetők versenyképes fizetést és jobb munkakörülményeket ajánlanak az oktatásban dolgozóknak, megújítják a pedagógusképzést, vagyis azon dolgoznak, hogy a tanári pálya minél vonzóbb legyen a fiatalok számára. Ehelyett azonban

a kormány megnyitni készül az iskolákat a tanári képesítéssel nem rendelkező munkavállalók előtt.

Már eddig is érkeztek hírek arról, hogy végzős egyetemistákkal töltenek be tanári állásokat, ez a tervezet pedig jogszabályba készül foglalni azt, hogy a tanári munkához többé nem kell tanári képesítés. Hová vezet mindez?

Minden jel arra mutat, hogy

a kormány az iskolákat nevelő-oktató intézményből gyermekmegőrző silókká akarja alakítani.

A gyerekeket életkori sajátosságaikat figyelmen kívül hagyva tereli egybe, többé nem számít, hogy valaki óvodából frissen kikerült kisgyerek, vagy középiskola előtt álló kamasz, olyan tanár tanítja, amilyen jut neki. Már ha tanár tanítja egyáltalán, mert többé ez sem lesz elvárás.

A magyar kormány a jelek szerint arra készül, hogy kiművelt emberfők helyett olcsón kibérelhető dolgozógépeket neveljen. Ennek a kormánynak nem felelős állampolgárok kellenek, hanem alattvalók, a diákok és a tanárok érdekei pedig sokadrangúak a politikai lózungokhoz és a nagy tőkeerejű multik profitéhségének kiszolgálásához képest. Ne hagyjuk, hogy így legyen! Magyarország jobb oktatást érdemel!

[frame]

Ezek a tervek megállíthatók, az intézkedések megfordíthatóak. A munkakörülményeink javíthatók. Az illetményünk emelhető. Az oktatás megújítható. Egy dologra van szükség hozzá: rád! Csatlakozol hozzánk?

Ezekben az órákban mindannyian megfeszítetten dolgozunk azon, hogy tovább oktassuk diákjainkat. Tudnunk kell, hogy sokunknak veszélybe kerülhet a megélhetése, sokunknak az egészsége. Kiemelten fontos, hogy az érdekképviselet ezekben az időkben is képes legyen ellátni a feladatát. Ehhez bizony te kellesz. Csatlakozz hozzánk még ma!

[/frame]

Hasonló cikkek

Aki nem lép egyszerre…

nemcsak, hogy nem kap rétest estére, de könnyen találja magát partvonalon kívül. Mialatt nem hajlandóak a tankerületi központok felvenni szakképzett pedagógusokat, mert annak idején úgy

Tovább olvasom »

Sehogy sem jön ki a matek

A sztrájktörvény alapján kezdeményezett egyeztetés után pár héttel, 2024. május 23-án az EFOP PLUSZ Oktatási Albizottság ülésén, amelynek a PDSZ képviselője is tagja, ismét meghallgattuk

Tovább olvasom »