Szakképzés: béralku helyett bérdiktátum, értékelés helyett skatulyázás

A szakképzésben dolgozók, legyenek akár pedagógusok, akár a technikai személyzet munkatársai most kerültek igazán nehéz helyzetbe. Az ígéretek ellenére nincs szó béralkuról, emellett feltűnt egy „értékelési rendszer” is a napokban, amit néhány nap alatt akarnak mindenki feje fölött átnyomni. Ne hagyd: szólj te is bele!

A járványügyi vészhelyzet nem jelenti azt, hogy a szakképzés átalakításáról letett volna a kormányzat. A vészhelyzet, a magukra hagyott pedagógusokkal bevezettetett digitális oktatás teremtette káosz és a rohamtempóban lezavart érettségi közepette lehetetlen határidőket meghatározó eljárásrendet kaptak kézhez az intézmények néhány napja. Ebben a munkavállalók sorsát, juttatásait nagymértékben meghatározó értékelési rendszer bevezetéséről rendelkezik az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH). Ennek kapcsán gyorsan kiderült, hogy a sokat hangoztatott béralku lekerült a programról: ami most történik, az nagyon nem alku – sokkal inkább hasonlít egy diktátumhoz.

Annak ellenére történik mindez, hogy

a munkavállalók differenciált juttatásait a közalkalmazotti jogviszony keretein belül is bőven meg lehet oldani

– ahogy ezt az ágazati munkavállalók érdekeivel összhangban a PDSZ a mai napig is követeli. A közalkalmazotti státusz elvesztése ugyanis rengeteg hátránnyal jár a területen dolgozók számára – erről legutóbbi cikkünkben írtunk is.

Bérek és diktátumok

Minden korábbinál jelentősebb béremelés vár a szakképzésben dolgozó pedagógusokra és oktatókra” – jelentette ki tavaly novemberben Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár a Magyar Nemzetnek nyilatkozva. „A szakképzésben dolgozók anyagi megbecsülésének javítása hozzájárul a szakképzés színvonalának emeléséhez. A jövőben az oktatók egyéni béralkut köthetnek a munkáltatóval a számukra legkedvezőbb feltételekkel” – mondta az államtitkár.

Ezekre a szavakra azért volt szükség, mert a területen dolgozók többségét – érthetően – felháborította, hogy elvesztik közalkalmazotti státuszukat és az azzal járó előnyöket. Erről – ugyanebben a cikkben – így nyilatkozott az államtitkár-helyettes: „A túlságosan merev bértáblával járó közalkalmazotti törvény hatálya alól való kikerülés így a nagyobb béremelést, a lehetőségek bővítését jelenti, a szakmai érdekképviseletek által is régóta várt teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszer megteremtését eredményezi” – emellett pedig kilátásba helyezte, hogy „esetenként akár kiugró is lehet a juttatások emelkedése”.

Ehhez képest 2020 májusának közepén teljesen egyértelmű, hogy a megígért 30 százalékos bérfejlesztésre nincs meg a szükséges bértömeg a költségvetésben – azaz hiányzik a megígért pénz a rendszerből. Ami viszont teljesen váratlanul megtörtént, az egy értékelési rendszer feltűnése az intézményeknél, amit egy rendes, több éves bevezetési ciklus helyet néhány nap alatt próbálnak átverni a rendszeren és minden pedagóguson – az érdekeltek teljes kizárása mellett.

Skatulyázási rendszer – villámgyorsan

Egy értékelési rendszer bevezetése nagyon fontos dolog: ennek alapján dőlhet el, mennyit keresnek a szektorban dolgozó munkavállalók.  Éppen ezért a bevezetéséhez szükség van az érdekeltekkel történő egyeztetésre. A PDSZ és a közalkalmazotti tanácsok is csak a napokban értesülhettek arról hogy egy ilyen értékelési rendszer bevezetésére sor kerülhet.

A hozzánk eljutott menetrend pedig gyilkos iramot diktál: május 10-re az iskolák vezetői már értékelték is az „oktatókat”, 12-én pedig már a főigazgatóknál és a kancellároknál kell lenniük az értékeléseknek. Innentől már csak a szakképzési centrumok és az iskolák igazgatói egyeztetnek egymással (ha szükséges!), majd május 15-én, pénteken, a munkaidő végével az iskolaigazgatók minden munkavállalónak emailben elküldik a rá vonatkozó értékeléseket.

Az értékelésekkel kapcsolatban a pedagógusok hétfő reggel 10 óráig tehetnek észrevételt az iskola igazgatójának – emailben. Május 20-án munkaidő végéig az igazgatók visszajelezhetnek a pedagógusoknak, majd a kancellár és a főigazgató 25-én megállapítja a végleges béreket és erről tájékoztatja az igazgatókat.

Hogy hol van itt a béralku?

Nyilvánvaló, hogy sehol. Egy ilyen horderejű, meghatározó dokumentum létrehozása kapcsán minimálisan elvárható, hogy az érdekképviseletekkel egyeztetve történjék annak kidolgozása. Ehhez képest nem volt egyeztetés. Pölöskeiné szavait pedig már csak az interneten lehet fellelni, a valóság egészen más. Pedig a szakképzés átalakítását a tavaly év végén publikált Szakképzés 4.0 stratégia is világosan fogalmazott: “A dokumentáció-alapú minősítési rendszer helyett a folyamatos szakmai teljesítést megítélni képes vezetői értékelést kell előtérbe helyezni, a helyi szakmai felelősséggel és munkaerő-piaci ismeretekkel rendelkező centrummenedzsmentnek kell megadni a lehetőséget a kulcspozíciók esetén a munkaviszonyban való foglalkoztatásra, a béralkura.” Ezzel szemben most vezetik be azt a dokumentáció-alapú értékelési rendszert, amit egyáltalán nem egyeztettek sem az érdekképviseletekkel, de még az értékelés alá eső dolgozók sem kapnak korrekt esélyt a beleszólásra.

Ez az értékelési rendszer pedig rengeteg sebből vérzik – azon túl is, ami önmagában nem korrekt eljárás, miszernt senkinek nincs lehetősége véleményezni azt.  Olyan szempontok is belekerültek, amelyeket igen nehezen lehet értelmezni. Például pont jár a pedagógusnak annak „munkaerőpiaci értéke” alapján is. Hogy ez mit takar? A dokumentum szerint a munkaerőpiaci értéket a pedagógus az intézményi eredményességre gyakorolt hatása határozza meg a szervezeten belül – ennek pedig az „intézményi jövőkép és a stratégia” az indikátora. Milyen kár, hogy nincs olyan dokumentum az iskolákban, amihez ez ügyben igazodni lehetne!

Problémák vannak a szakmai felkészültség mérésével, a szakképzésre releváns korszerű módszertan alkalmazásának mérésével is, ahogy rengeteg gond merül fel a pedagógiai tervezéssel és értékeléssel kapcsolatos értékeléssel is. Nehezen értelmezhetők a más oktatókkal, szülőkkel, gyakorlati partnerekkel való együttműködéssel kapcsolatos mérőszámok is, ahogy szinte mérhetetlenek a személyiségfejlesztés, csoportvezetői, tanulástámogató tevékenységek számára előírt szempontok is.

A fenti néhány példából és a feszített tempójú bevezetésből azonban egyértelmű:

a legnagyobb gond az értékelési rendszerrel annak teljes átláthatatlansága, a transzparencia teljes hiánya.

Márpedig ez komolyan befolyásolja tagjaink és az oktatási dolgozók munkakörülményeit, előmenetelét és – egyáltalán nem utolsó sorban – juttatásait.

Mit lehet tenni?

A PDSZ azonnali egyeztetést kezdeményezett Palkovics László miniszterrel az ügyben, bízva abban, hogy szakmai egyeztetéseken el lehet simítani a problémákat. Természetesen a bérezést ilyen mértékben érintő értékelési rendszer kapcsán annak bevezetését

bíróságon is megtámadhatjuk,

és ha szükséges, meg is tesszük: ennek alakítása ugyanis nem működik az érdekeltek bevonása nélkül, erről jogszabály is rendelkezik.

Bízunk benne, hogy a minisztérium el szeretné kerülni, hogy a bíróság megsemmisítse ezt a jogszerűtlen eljárást és hajlandó lesz – Pölöskeiné novemberi szavainak is eleget téve – az érdekeltek bevonásával végrehajtani ezt a feladatot.

Mit tehetsz te, ha szakképzésben dolgozol?

1Oszd meg ezeket az információkat kollégáiddal!

2Kérj időt! Légy képben a május 15-i és 18-i határidőkkel kapcsolatban és jelezd intézményvezetődnek, amint megkaptad az emailt, hogy a rendelkezésre álló idő hétvége, munkaszüneti nap, és tedd világossá: ahhoz, hogy ezekben a nagy horderejű kérdésekben dönteni tudhass, konzultálni kívánsz szakértőkkel, amire teljesen alkalmatlan a meghatározott két hétvégi nap.

3Keresd a szakszervezetet, a közalkalmazotti tanácsot!

4Kezdeményezd, hogy a szakszervezet (ehhez elég akár egy három tagú csoport az intézményben, aki kinevez egy képviselőt) kérjen konzultációt – ezzel kitolódnak a határidők és lesz időtök átbeszélni a teendőket a kollégákkal.

5Kezdeményezd alkalmazotti értekezlet összehívását, ahol tájékoztatjátok a kollégákat a fejleményekről és – akár – közös fellépésről is dönthettek.

6Lépjetek be a szakszervezetbe (csatlakozási lap alul), amennyiben nem vagytok tagok. Alakítsatok egy csoportot, nevezzetek ki egy képviselőt – így több eséllyel tudtok kedvezőbb feltételeket kiharcolni – mi pedig jogi és kommunikációs segítséget adunk nektek.

7Kövessétek ezt a felületet! A következő napokban részletesen beszámolunk majd a fejleményekről.

Ha a szakképzésben dolgozol, most a saját bőrödön érezheted, mennyire fontos a hatékony érdekvédelem. Nélküled nem megy! Csatlakozz most!