Szakképzési káosz: a „nehézségeket sikeresen kezeltük” – írja az ITM

A szakképzés átalakítása úgy fordult „egyenesbe”, hogy az érintettek szinte semmit nem tudnak. Leszámítva persze a hajmeresztően átláthatatlan, megmagyarázatlan és megmagyarázhatatlan „értékelési” rendszert, ami az elmúlt hetekben borzolta a kedélyeket. Az ITM viszont nyugodt: mindent megoldottak. Csak mi nem látjuk?

Kevesebb egy hét áll rendelkezésre ahhoz, hogy a fenntartó át kell adja a munkavállalóknak az új szerződéseket – ennek hiányában jogszerűen nem tudják „kiléptetni” a munkavállalókat a régi rendszerből harminc nappal később. Mondanunk sem kell, hogy még mindig nem tudni azokra a lényeges kérdésekre a választ, amelyek közvetlenül befolyásolják a szakképzésben dolgozók, jogait, lehetőségeit.

Éppen ezért a PDSZ országos választmánya nevében Szűcs Tamás május 12-én intézett levelet Palkovics László miniszterhez, amelyben – egyebek mellett – ezeket a problémákat vetettük fel:

  • A munkavállalók differenciálását a közalkalmazotti jogviszony keretében is kitűnően el lehetett volna végezni,
  • Alkalmatlan a bevezetett értékelési rendszer, mert az nem támogatja az összetett pedagógiai, oktatói munka mérését; nem jelennek meg szempontként a szülők, tanulók szervezett visszajelzései, viszont olyan szempontok igen, amelyek mögött nincs igazi tartalom;
  • A centrumok költségvetésében nyoma sincs a megígért 30 százalékos béremelést fedező összegeknek;
  • Amellett, hogy egy ilyen – a versenyszférából átvett – értékelési rendszer bevezetésére a versenyszférában több évet is szánnak, itt néhány hét alatt erőltették át ezt az egyeztetetlen tervet, ráadásul a járványügyi vészhelyzet alatt;
  • A pontozásra és a visszajelzésekre adott néhány nap nem csak szakmailag, de etikailag is kifogásolható, hiszen nem csak az a gond, hogy távoktatási tanrend nem adott alkalmat az egyeztetésekre, de erre az értékelési rendszerre, annak elvárásaira fel sem lehetett készülni, hiszen nem volt transzparens, átláható.

Emellett arra sem volt válasz, hogy mit jelentenek az egyes értékelések, pontszámok: hogyan befolyásolják a pontszámok a bérezést.

[promo title=”rajott”]

A kialakult helyzetben nagyon sokan fontolgatják a pályaelhagyást is – ahogy azt saját felmérésünk is bizonyítja –, éppen ezért, azt gondolnánk, elemi érdeke lehet a minisztériumnak, hogy mielőbb megnyugtatóan tisztázza a nyitott kérdéseket. Ezért a PDSZ egyeztetést kért a minisztériumtól, hogy minél előbb tisztázhatóak legyenek a nyitott kérdések.

„Siker”: már meg is oldották a kérdéseket

A miniszter helyett Bódis József államtitkár válaszolt a felvetéseinkre. A levél egyetlen konkrét kérdésre nem ad választ, ugyanakkor kiemeli, hogy „az Önök által is felvetett kérdéseket, esetleges nehézségeket meglátásunk szerint a tapasztalatok beépítésével és a szakképző intézmények hathatós közreműködésével sikeresen kezeltük”. Éppen ezért nem is tartják időszerűnek a „kérdés jelenlegi megvitatását”, majd egyszer, másik időpontban térjünk erre vissza.

Az államtitkár szerint vélhetően az a bajunk a rendszerrel, hogy a „korábbi rendszerekhez szokott szemléletnek valószínűsíthetően szokatlan, új, innovatív elemeket” tartalmaz. Persze, ha hajlandóak lennének valóban foglalkozni a kérdéssel, akkor felhívhattuk volna rá a figyelmet, hogy az új rendszer bevezetése olyan súlyos szakmai hibákat és félreértéseket is tartalmaz, amit a versenyszférában valószínűleg soha sem láthatnánk – ahogy erre egy szervezeti tanácsadó a Ne dolgozz ingyen! lapjain is rámutatott.

És hogy mire alapozzák véleményüket, hogy minden rendben van?

Az államtitkár szerint „az értékelési folyamatot próbaképpen 6 szakképző intézményben már elvégezt[ék], az ott tapasztaltak alapján a teljesítményértékelő rendszer működése és fogadtatása pozitívnak bizonyult, azzal kapcsolatosan negatív észrevétel sem érkezett”. Igen meglepő ez az állítás, mert mi az elmúlt hetekben megfeszítetten dolgozunk azon, hogy igyekezzünk válaszolni a negatív észrevételekre, szerte az országból. Csak mi kapunk ilyeneket? Melyik lehet konkrétan ez a hat intézmény, ahol ilyen paradicsomi állapotok uralkodnak? Ez, sajnálatos módon, homályban maradt. Vajon miért titok, hogy hol örülnek ennyire ennek a rendszernek?

Don’t worry, be happy

Az államtitkár szerint a járványhelyzet sem okozott különösebb problémákat ebben a kimondottan sikeres menetben:  „az oktatók bérbesoroláshoz szükséges teljesítményértékelések már folyamatban vannak, egyes intézmények már el is készültek oktatóik értékelésével, ezáltal meggyőződésünk, hogy a szakképző intézmények e feladatot a járványhelyzetben történő, speciális keretek között megtartott érettségi és szakmai vizsgák többletfeladataitól függetlenül is zavartalanul, precízen és felkészülten végzik el.” Ha ez nem lenne elég az elégedetlenkedő szakképzési dolgozóknak, akkor az államtitkár hozzáteszi: „ Az intézmények mindemellett minden szükséges információt és segítséget megkaptak ahhoz, hogy értékelési feladataikat is a kellő időben teljesíthessék, ezáltal az oktatók bérezésével és megváltozó jogviszonyukkal összefüggő feladatok is fennakadások nélkül végrehajthatók.”

Az államtitkár optimizmusát és derűlátását némiképp árnyalja, amit a szegedi szakképzési centrum írt kérdéseinkre válaszolva, szinte ugyanazon napon, aláhúzva, félkövérrel kiemelve, hogy teljesen világos legyen számunkra is: „Ismételten kijelentjük, hogy az alkalmazandó súlyszorzók mértékéről, illetve az ezek alapján megállapításra kerülő személyenkénti béremelés szabályairól, még nem rendelkezünk releváns információkkal!”.

A szegedi centrum az ország egyik legnagyobb ilyen intézménye. Feltételezzük, hogy nem hazudnak, amikor azt írják, nincs  információjuk. Az államtitkár vajon miből gondolja tehát, hogy itt minden rendben zajlik? Hogyan tudná rendben tájékoztatni a munkatársakat a centrum, ha kevesebb, mint két héttel a határidő előtt még nincs náluk információ? Ezt hónapokkal ezelőtt meg kellett, és illett volna tenni. Igazából teljesen mindegy, hogy hozzá nem értés, hanyagság, vagy szimpla rosszindulat-e az oka annak, ahogy teljesen figyelmen kívül hagyják az érdekeltek szempontjait – az a tény, hogy az államtitkár ennyire nincs képben azzal kapcsolatban, ami helyben történik, megbocsáthatatlan.

Hol a pénz?

Persze, nincs a centrumok bankszámláján. Nyilván nem látszik az ITM költségvetésében sem. De akkor hol van a bértömeg? Egy 30 százalékos általános béremelés fedezete a teljes évre, amit több mint 30 ezer embert érint, nyilván olyan összeg, aminek meg kellene jelennie – legalább jogszabály szintjén. Éppen ezért erre is rákérdeztünk.

A válaszból mindenki ítélje meg maga, megtörténik-e itt a nagy hangon bejelentett általános 30 százalékos béremelés vagy sem: „az oktatók bérezésével összefüggő költségvetési források megfelelő ütemezésben kerülnek biztosításra”.

És ha még mindig nem lenne teljesen zavaros a kép, ugyanennek a mondatnak a másik fele így néz ki: „ezért a jogszabályban foglalt új alapokon nyugvó bértárgyalások és megállapodások is zavartalanul folytathatók le, erre minden feltétel adott lesz.” Akkor most mi történik? Külön megállapodások lesznek? Bértárgyalások indulnak? Miért készült akkor a szedett-vedett minősítési rendszer? Megannyi kérdés.

Még szerencse, hogy a levél így zárul: „A fentiekben vázoltak alapján az Önök által is felvetett kérdéseket, esetleges nehézségeket meglátásunk szerint a tapasztalatok beépítésével és a szakképző intézmények hathatós közreműködésével sikeresen kezeltük.

Egy dolog biztos

A fentiekből is teljesen egyértelmű, hogy ez a rendszer ilyen formában nem vezethető be. Nem csak az a gond ugyanis, hogy most már világosan látszik: semmi szükség nincs a kormány által kommunikált elérendő cél, a béremelés és a béralku érdekében a közalkalmazotti törvény alól történő kiszervezésre.  Az a fő probléma, hogy egyszerűen nem igaz, amit a béralkuról és a béremelésről mondtak:  ezek egyszerűen nincsenek napirenden, az értékelési rendszer pedig megalázó és alkalmatlan.

A kjt alól történő kiszervezés egyértelmű, hogy nemcsak kiszolgáltatottá tesz, hanem emellett kaotikus helyzetet teremt a szakképzés területén.

[frame]

Nem megy nélküled! Mikor akarsz végre tenni valamit?

Nem megy nélküled. Nem megy a kollégád nélkül. A PDSZ egy olyan, alulról szerveződő közösség, ahol nincsenek fizetett tisztviselők: csak az országos választmány elnöke kap – bértábla szerinti – juttatást, és még egy ember, bértábla szerinti fél juttatást. Nincsenek szolgálati autók. Itt te vagy, egyedül, a fókuszban. Mi nem állami pénzekből élünk, hanem leginkább mi dobjuk össze magunknak a pénzt, amiből a Te érdekeidet képviseljük. Itt jössz Te a képbe.

Rád három okból van szükségünk: hogy mutassuk, egyre többen vagyunk (ez így is van szerencsére), hogy egy gyorséttermi menü árával te is hozzájárulj az erőfeszítéseinkhez, és hogy részt vegyél, hogy harcolj velünk.

Csatlakozz, mert különben átlépnek rajtunk. Nincs időnk várni.

[/frame]

Hasonló cikkek

Aki nem lép egyszerre…

nemcsak, hogy nem kap rétest estére, de könnyen találja magát partvonalon kívül. Mialatt nem hajlandóak a tankerületi központok felvenni szakképzett pedagógusokat, mert annak idején úgy

Tovább olvasom »

Sehogy sem jön ki a matek

A sztrájktörvény alapján kezdeményezett egyeztetés után pár héttel, 2024. május 23-án az EFOP PLUSZ Oktatási Albizottság ülésén, amelynek a PDSZ képviselője is tagja, ismét meghallgattuk

Tovább olvasom »