Szakképzési felmérés: sehogy nem jön össze a 30 százalékos béremelés

Amióta elkezdődött a szakképzés átalakítása, nyomon követjük a fejleményeket, igyekszünk valódi képet alkotni a változásokról. A kormánymédia ugyan hangos a reform méltatásától, de egyelőre nem úgy tűnik, hogy ennek az átalakulásnak a szakképzésben dolgozók lesznek a nyertesei. Miután az érintettek megkapták az új munkaszerződés-ajánlataikat, egy felmérés keretében megkérdeztük őket, valóban eljött-e a versenyképes bérek beígért kánaánja. (Szpoiler: nem.)

Az utóbbi hetekben sokat írtunk arról, milyen méltatlan állapotok uralkodnak a szakképzésben. A beharangozott béralkunak egyelőre nyoma sincs, hacsak a kormány nem azt érti béralku alatt, hogy a munkáltató ajánl egy fizetést, a munkavállaló meg vagy elfogadja, vagy odébbáll, „oszt jónapot” – hogy egy klasszikust idézzünk. Lett viszont egy szedett-vetett pontrendszer, ami kidolgozottságát, de főleg megvalósítását tekintve köszönőviszonyban sincs a szakmai megalapozottsággal és használhatósággal.

Ahogyan mostanában többször, most is egy online kérdőív segítségével igyekeztünk betekintést nyerni arról, mi a valóság a beígért, átlagosan 30%-os béremeléssel kapcsolatban. Ha szeretnél teljesebb képet kapni a szakképzésben dolgozókat érintő változások valódi arcáról, érdemes elolvasnod a korábbi felmérésünkről írott összefoglalást is:

https://nedolgozzingyen.hu/2020/05/21/online-felmeres-eleguk-lett-a-szakkepzesben-dolgozoknak/

A kérdőívet 336-an válaszolták meg, ami az érintett munkavállalóknak valamivel több mint egy százaléka. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy nagyon nagy a szórás annak tekintetében, hogy melyik szakképzési centrumból hányan válaszolták meg a kérdéseket. A felmérés lebonyolítását ugyanis érezhetően hátráltatta az a hamis információ, amit több munkáltató terjesztett: hogy a GDPR miatt tilos megosztani másokkal a megajánlott pontokat, összegeket. Sokan ezért még az email-címüket sem szívesen akarták megadni – pedig ezek az állítások teljesen hamisak, a nekünk felajánlott összeget, szerződési feltételeket jogunk van azzal megosztani, akivel csak akarjuk.

A felmérést ezúttal sem terjesztettük a teljes nyilvánosság előtt, mert azt szerettük volna, hogy csak azok töltsék ki, akik valóban érintettek a szakképzésben zajló változásokban. Most pedig, ahogyan azt a kérdőívben is ígértük, az eredményeket megosztjuk a Ne dolgozz ingyen! olvasóival.

1. Ledolgozott évek

A következőkben arra kérdeztünk rá, hogy a válaszadó mennyi időt dolgozott közalkalmazottként, illetve egyéb munkaviszonyban. Mint kiderült (és ahogyan sejtettük is), válaszadóink többsége nem ma kezdte a szakmát, a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött évek száma átlagosan 21, az egyéb munkaviszonyban eltöltött évek száma sem sokkal marad el: 18.

2. Munkakör

A kérdőívet kitöltők több mint háromnegyede oktató. Talán nem véletlen, hogy ők vannak többségben, hiszen őket érinti legerősebben a heteken belül bekövetkező jogállásváltozás, melynek során munkavállalóként kikerülnek a Közalkalmazotti törvény hatálya alól.

Kék: közismereti tárgyat tanító oktató, piros: szakmai tárgyat tanító oktató, narancs: közismereti és szakmai tárgyat is tanító oktató, zöld: nem oktató munkakörben dolgozó

3. Értékelési rendszer

Rákérdeztünk arra is, hogy ki mennyi pontot ért el a frissen bevezetett értékelési rendszer maximális 60 pontjából.

A 48 pontos, vagyis 80%-os átlag elsőre nem tűnik rossznak. Sőt olyan szép kerek szám, hogy felmerül a gyanú:

valójában nem az eddigi teljesítmény mérése történt, hanem a rendelkezésre álló korlátozott pénzforrásokat osztották el számunkra ismeretlen, homályos szempontok alapján.

Korábbi felmérésünk is erre enged következtetni, ahol számos, korábban tanárként minősült kolléga leminősítésként élte meg azt értékelési rendszert, amelyen szignifikánsan rosszabb százalékokat kapott, mint akár csak az egy-két évvel korábbi pedagógusi minősítésén.

4. Munkabér: mennyi a 30?

És akkor jöjjön a lényeg: a válaszadók jelenlegi közalkalmazotti alapilletménye átlagosan 333.452 Ft, míg a kapott munkaszerződés-javaslatban szereplő alapbér átlagosan 398.383Ft, vagyis

a várható bérnövekedés átlagosan 19%,

ami kicsit messze van a 30%-tól akárhogyan is nézzük.

Frissítés: kiegészítésként hozzá kell fűzzük (mert többen kérdeztétek), hogy ebben az átlagban mindenki benne van, aki kitöltötte a kérdőívet: így vezetők is, akiknek jó eséllyel járt magasabb emelés, mint a többi dolgozónak. Ha tehát azt kérdezed, „miért ilyen magas ez a bér?, nálunk a munkatársak nem keresnek ennyit!”, ez a kézenfekvő megoldás. Igen, a legtöbben nem keresnek ennyit, és az emelés mértéke sem feltétlen éri el a 19 százalékot. Sőt sok helyen egy fillért sem emeltek.

5. Bérpótlékok

Felmerülhet a gyanú, hogy a hiányzó százalékok a különböző pótlékokból sem fognak összejönni, hiszen számos olyan információt kaptunk, miszerint a pótlékok bekerülnek az alapbérbe. Erre utalhat az a tény is, hogy az osztályfőnöki, illetve munkaközösség-vezetői pótlékokra vonatkozó kérdésekre csak 13-an, illetve 25-en válaszolták azt, hogy az ajánlatban szerepelnek ezek a pótlékok. Az előbbi esetében 35.584Ft, az utóbbi esetében pedig 13.707Ft volt az átlagos összeg. Vagyis összességében úgy tűnik, az átlagos 30%-os béremelés pont annyira vált valósággá, mint a beígért béralku.

6. Menni vagy maradni?

Végezetül arra is rákérdeztünk, hogy mi várható a jövőben, ki marad a jelenlegi munkahelyén, és hányan vannak azok, akik a közalkalmazotti jogviszonyból kikerülve nem akarják folytatni a jelenlegi munkájukat.

Kék: munkaviszonyban dolgozik tovább, piros: kéri a végkielégítést

A nagy többség tehát egyelőre nem tervezi az azonnali távozást, de tekintve, hogy mekkora munkaerőhiány van már így is az oktatásban, a távozni készülő közel 14% is komoly érvágás lehet.

[frame]

Nem megy nélküled! Mikor akarsz végre tenni valamit?

Nem megy nélküled. Nem megy a kollégád nélkül. A PDSZ egy olyan, alulról szerveződő közösség, ahol nincsenek fizetett tisztviselők: csak az országos választmány elnöke kap – bértábla szerinti – juttatást, és még egy ember, bértábla szerinti fél juttatást. Nincsenek szolgálati autók. Itt te vagy, egyedül, a fókuszban. Mi nem állami pénzekből élünk, hanem leginkább mi dobjuk össze magunknak a pénzt, amiből a Te érdekeidet képviseljük. Itt jössz Te a képbe.

Rád három okból van szükségünk: hogy mutassuk, egyre többen vagyunk (ez így is van szerencsére), hogy egy gyorséttermi menü árával te is hozzájárulj az erőfeszítéseinkhez, és hogy részt vegyél, hogy harcolj velünk.

Csatlakozz, mert különben átlépnek rajtunk. Nincs időnk várni.

[/frame]

Hasonló cikkek