Mire vagy kötelezhető nyáron, és mire nem?

Ez a tavasz más volt, mint a többi, és a rendkívüli helyzet az oktatásban dolgozók nyarát is alaposan átszabhatja. Sorra érkeznek a hírek arról, hogy az oktatásirányítás korrekt viszonyok és megfelelő bérezés helyett ismét nyomásgyakorlással és még több ingyenmunkával igyekszik megoldani a kialakult helyzetet. Összefoglaltuk, milyen jogaid és kötelességeid vannak nyáron.

Az egyszeri magyar pedagógus, aki felocsúdva a digitális átállás okozta sokk után lenyomott három hónapnyi tanítást home office-ban, és lezárta a jegyeket, éppen kezdene terveket szövögetni arról, hogyan lehetne az előtte álló két hónap kicsit más, mint a mögötte álló. Hogyan lehet kipihenni a folyamatos otthonlétet? Sokan vannak, akiknek nem kell törniük a fejüket, a munkáltatójuk ugyanis kész beosztani a nyarat is helyettük: irány táboroztatni!

Az önkéntes munka jó, értem?

Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy természetesen semmi baj nincs azzal, ha valaki önként, elhivatottságból vagy puszta emberbaráti indíttatásból a szabadidejében is szívesen végez pedagógiai munkát. Az is elismerésre méltó, ha valaki ingyen teszi ezt, mert így akar tenni szűkebb vagy tágabb közösségéért. Az alábbi cikk nem az önkéntes munkáról szól, azt teljes mellszélességgel támogatjuk, már csak azért is, mert például maga a szakszervezetiség sem létezhetne a sok-sok ezer órányi önkéntes munka nélkül.

Ahogyan azzal is tisztában vagyunk, hogy sok családban okozott komoly bevételkiesést a járvány, sokan vesztették el a munkájukat, vagy kényszerültek otthoni tétlenségre, kényszerszabadságra, és számukra mindennél fontosabb, hogy mielőbb munkába álljanak, és közben gyermekeiket is biztos helyen tudják a nyári szünet alatt. Bizonyára gyerekek százezrei is alig várják a sok heti bezártság után, hogy újra kimozdulhassanak, és a társaikkal lehessenek.

Ezek mind nagyon fontos problémák, és az állam feladata, hogy minél jobban kivegye a részét ezek megoldásából. De nem a saját alkalmazottjai kizsigerelése árán, vagy úgy, hogy asszisztál a jogellenes ingyenmunkához a többi, nem a saját fenntartása alatt álló oktatási intézményben.

Erzsébet tábor, te csodás

2020. június 18-ával véget ért a járványügyi vészhelyzet, az oktatási intézményeknek azonban június 26-áig felügyeletet kell biztosítaniuk az ezt igénylő szülők részére, ezt követően azonban már ilyen kötelezettségük nincs.

Június 15-én véget ért ez nagyon fura tanév is, de az oktatásban dolgozók tudják jól, hogy ez számukra még nem a vakáció kezdete, hiszen számos teendő van az iskolában: adminisztráció, értekezletek, rendrakás, a következő tanév előkészítése. Mindezek mellett bármelyik iskola dönthet úgy, hogy – a fenntartó, működtető beleegyezésével – az iskolai szünet idejére is szervez programokat a diákjai számára. Ez azonban soha nem egyszemélyi döntés, az egész nevelőtestületnek meg kell szavaznia, és ennek tudatában készülni a nyárra.

Természetesen az is gyakorta előfordul, hogy az iskola épülete, udvara, létesítményei valamilyen külső szervező, pl. cég, egyesület vagy alapítvány által szervezett nyári tábor helyszínéül szolgálnak, ehhez viszont az intézmény dolgozóinak alapesetben semmi közük, az ezekben végzett munkára semmilyen módon nem kötelezhetők. Persze meg lehet keresni őket az itt végzendő munkára vonatkozó ajánlattal, akár önkénteseket is lehet toborozni ezekre a táborokra, de bárkit arra kötelezni, hogy ezekben a saját szabadidejében dolgozzon, jogszabályellenes.

Mindez igaz az az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány által szervezett Erzsébet táborokra is.

Ezekben a közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó pedagógus szabadságának ideje alatt önként dolgozhat bérezésért vagy anélkül, de munka számára ezekben a táborokban nem rendelhető el.

És mi a helyzet a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatással? A törvény pontosan szabályozza (lásd a keretes részt), hogy milyen esetekben lehet elrendelni a közalkalmazotti jogviszonyban dolgozók  ilyen típusú foglalkoztatását. Az Erzsébet táborokat egy alapítvány működteti, és ezek nem esnek ennek a jogszabálynak a hatálya alá, ahogyan semmilyen más alapítvány vagy egyesület által szervezett nyári program sem.

[frame]

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás

Közalkalmazotti jogviszony keretében dolgozó pedagógus esetében nem lehet a munka törvénykönyve 53. §-a szerinti, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében sem elrendelni az Erzsébet táborokban való részvételt, mivel a közalkalmazotti törvény 44/A. § (2) bekezdése szerint, az Mt. 53. §-a alapján, csak a Kjt. vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, illetve a kormányzati igazgatásról szóló törvény vagy a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál végezhet munkát.

[/frame]

Az egyházi és magánintézményben munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók – évente legfeljebb 44 munkanapra – átirányíthatóak ilyen jellegű munkavégzésre, ezért viszont munkabér jár. Nem hidegétkezési utalvány, nem meleg kézfogás, hanem a törvény által megszabott munkabér vagy plusz szabadidő (lásd a keretben).

[frame]

Ha egyházi fenntartású vagy magánintézményben dolgozót a munkáltató táboroztatásra átirányít, részére munkabért kell fizetni, továbbá ez idő alatt nem lesz szabadságon, tehát a szabadságát máskor ki kell adni. A napi nyolc órát, heti negyven órát meghaladó időre a munkabéren felül munkanapra 50 százalék bérpótlékot, pihenőnapra és munkaszüneti napra a munkabéren felül 100 százalék bérpótlékot kell fizetni. Másik megoldás, ha a munkáltató a táboroztatás idejével megegyező időtartamú szabadidőt biztosít. Viszont ebben az esetben is jár a napi nyolc óra feletti plusz órákra a munkabér, valamint pihenőnapon és munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkaidőre a bér fölött ötven százalék bérpótlék.

[/frame]

Azt is fontos tudni, hogy a már kiadott vagy szóban közölt szabadságon a munkáltató utólag nem változtathat, az pedig már reményeink szerint unásig ismert mindenki előtt, hogy hogyan zajlik a szabadság jogszerű kiadása: írásban, legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt (egyéb vonatkozó szabályok keretben).

[frame]

Tehát a közalkalmazottak, így a tankerületi központhoz tartozó iskolákban dolgozók a Közalkalmazotti törvény szerint egyáltalán nem irányíthatók át Erzsébet táborokba vagy más, nem a Közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatókhoz.

A szabadság kiadásának általános szabályai

Az Mt. 122. § (4) bekezdése szerint a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. A pedagógusok szabadságának kiadását még az Ép. r. 30. § (4) bekezdése szabályozza. Eszerint a nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni. Ebből egyébként az is következik, hogy a munkáltató, a nyári szünetben az Mt. 123. § (5) bekezdésére hivatkozva sem rendelhet el olyan munkavégzést, amely ráadásul nem is a köznevelési alapfeladatokba tartozik.

Mindez a pedagógiai szakszolgálatokra is igaz ( 326/2013 Kormányrendelet IV. fejezet 12. alcíme)!

[/frame]

Berendelhető vagy-e az intézménybe a tanév vége után?

Bár a járványügyi vészhelyzet véget ért, érvényben maradt az a kormányhatározat (1102/2020. (III. 14.)), amely csak a vezetők, illetve akadályoztatásuk, távollétük esetén az intézmény SZMSZ-e szerinti helyettesítő pedagógus számára ír elő kötelező intézményben tartózkodást. Mivel alapesetben a kollektív szerződés vagy a munkáltató pontosan meghatározza, hogy mely feladatokat kell az intézményben ellátni és melyeket lehet azon kívül is,

pedagógusokat nyári szünetben feladatmegjelölés nélkül berendelni az intézménybe jogszabályellenes

– mindamellett, hogy teljességgel értelmetlen is. Természetesen nem jogellenes a pedagógust olyan feladatokra berendelni, mint a bizonyítványok összeolvasása vagy más intézményi adminisztráció, erre viszont a munkaidő-beosztásra vonatkozó jogszabályok érvényesek (lásd a keretes részt).

[frame]

A munkaidőbeosztás szabályai

Az Mt. 97. § (4) bekezdése szerint a munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Ugyanezen paragrafus (5) bekezdése szerint a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.

Az Mt. 107. § a) pontja szerint a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő rendkívüli munkaidőnek minősül, amelyre az annak időtartamára járó illetményen (munkabéren) felül az Mt. 143. §-a szerinti bérpótlékot kell fizetni. A pótlék mértéke munkanapokon az óradíj ötven százaléka, vagy a felek megállapodása szerinti szabadidő. Pihenőnapra vagy munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár, illetve ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot biztosít. Az óradíjat az Mt. 139. § (3) bekezdésében foglaltak alapján úgy számoljuk ki, hogy a havi alapilletmény (alapbér) összegét elosztjuk 174 órával, részmunkaidő esetén a 174 óra arányos részével. Amennyiben  az intézményvezető nem rendelkezik egy héttel előre írásban a munkaidő-beosztásról, vagy az a munkavégzés előtt négy napon belül módosítja, a pedagógust megilleti a rendkívüli munkaidőre járó illetmény és bérpótlék.

[/frame]

Mivel véget ért a járványügyi vészhelyzet, nem lehet eltérni az Munka törvénykönyvének szabályaitól, vagyis a fentieket maradéktalanul be kell tartani. Akkor is, ha nem ez a bevett gyakorlat az ország iskoláiban.

Jó, ha tudod, hogy az iskola alapfeladatába nem tartozó nyári gyerekfelügyelet és nyári táboroztatás az évi 25 munkanap pótszabadságból munkavégzésre igénybe vehető 15 munkanap terhére sem végeztethető. Azt ugyanis szintén jogszabály szabályozza, hogy mely tevékenységekre lehet igénybe venni ezeket a napokat (lásd a keretben), ráadásul erre az esetre is érvényesek a nyári szabadság kiadására vonatkozó jogszabályok, amikről már fentebb esett szó.

[frame]

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése szerint

Az (1) bekezdésben meghatározott pedagógust, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre – legfeljebb tizenöt munkanapra – a következő esetekben lehet igénybe venni:

a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,

b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,

c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében – a június 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki.

[/frame]

Igen, ez nagyon sok jogszabály, nem könnyű őket észben tartani. Éppen ezért szedtük össze egy helyre, hogy tudd, mire hivatkozz, ha nem akarsz akár napokon át éjjel-nappal dolgozni a nyári szabadságod alatt. Főleg nem ingyen vagy nevetséges pénzért, esetleg néhány életutalványért cserébe. Ne hagyd magad, állj ki a jogaidért, különben sosem lesz vége a magyar pedagógustársadalom módszeres kizsákmányolásának!

[frame]

Együtt erősek vagyunk! Csak együtt vagyunk erősek!

Ahhoz, hogy bármit is elérhessünk, össze kell fognunk! Ezért kell belépned a PDSZ-be: mert három és félezer tag szép szám ugyan egy alulról szerveződő, rendszerváltó szakszervezetnél, de nem elegendő, ha erőt akarunk demonstrálni!

Az elmúlt hónapokban megállás nélkül dolgoztunk rengeteg ügyön: szakképzésben dolgozókén, az óvodai dolgozók hajmeresztő ügyein, a vészhelyzet alatt elbocsátottak ügyein. Kiálltunk az egész szektorért, nem csak a tagjainkért. De nagyon, nagyon sok a munka – nem győzzük a lépést tartani, ha nem álltok ki mellettünk, hogy mi is kiállhassunk mellettetek!

Ahhoz, hogy tényleg keményen meg tudjuk szorongatni a mindenkori oktatásirányítást és az ennek utasításait kollégáik érdekeit semmibe véve, vakbuzgalommal végrehajtó vezetőket, nincs más megoldás: be kell lépnetek.

Be kell lépnetek, mert ez az alapvető minimum ahhoz, hogy bármi is történhessen. Be kell lépnetek, mert néhány ezer ember nem tudja 150 ezer érdekeit cipelni a vállán. Be kell lépnetek azért is, mert nincsenek csodák: előbb-utóbb mindannyian kerültök majd olyan helyzetbe, hogy szükségetek lesz az érdekérvényesítésre. Be kell lépnetek, mert szükség van olyan új emberekre, akik hajlandóak tenni a jogaikért!

És végül azért is be kell lépnetek, mert havi egy gyorséttermi menü árát rá kell áldozzátok a jövőtökre. Arra, hogy bebiztosítsátok magatokat a jogsértések ellen! Aki nem tesz semmit, azzal bármit meg lehet csinálni.

Lépjetek be a PDSZ-be, ne hagyjátok, hogy egyedül harcoljunk tovább! Segítsetek, még ma!

[/frame]

Kamrás Orsolya

Kamrás Orsolya

Hasonló cikkek

Béremelés és ki nem fizetett túlmunka – csak tagoknak

Ebben az írásunkban hozzájutsz azokhoz a tartalmakhoz, amelyeket csak tagoknak tettünk elérhetővé. Miről van benne szó? Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is a béremelés? Hogyan tudod behajtani az elmaradt díjazást a 2023. december 31-éig végzett eseti helyettesítésért és egyéb többletmunkáért, ha közoktatásban vagy szakképzésben dolgozol? – Ezekhez adunk szerkeszthető, frissített mintadokumentumokat is. Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is […]

Ez a cikk csak PDSZ-tagok számára érhető el. Még nem vagy tag? Lépj be!

Tovább olvasom »