Ennyivel rövidíti meg évente a kormány a legtapasztaltabb pedagógusokat. Míg a kormánypropaganda folyamatosan a pedagógusoknak juttatott béremelésektől hangos, a valóság az, hogy fizetésüket tekintve az oktatásban dolgozók öt éve másodrangú állampolgárok a magyar kormány szemében. 2015-ben vált el ugyanis a bértábla a mindenkori minimálbértől, azóta ugyanazt a vetítési alapot használják az illetmények számításakor. Egy cikk sok számmal azoknak, akik nem értik, miért nem akar senki tanárnak menni, és miért hagyják el egyre többen a pályát.
Sokan nem értik ebben az országban, miért panaszkodnak folyton a pedagógusok, mikor az utóbbi években folyamatosan emelték a fizetésüket. Legutóbb pár hete dobtak meg mindenkit egy elegáns 10 százalékkal – ami persze elsőre jól hangzik, de aki figyel, az pontosan tudja, hogy ez az összeg egyrészt nem mindig 10 százalék, másrészt nem béremelés, hanem egy bármikor elvehető pótlék.
A gyakorlatilag zéró autonómiával rendelkező, puszta végrehajtóvá degradált intézményvezetőknek és helyetteseiknek viszont valóban csinos Júdás-pénzt juttatott a kormány, annyit, amennyiért már érdemes a kollégák és a diákok érdekei helyett a kormánypolitikai széliránynak megfelelően vezetni egy intézményt:
Hogy világos legyen, miért nem elégszünk meg egy 10 százalékos alamizsnával, és miért követeljük a közoktatási bértábla mindenkori minimálbérhez igazítását, készítettünk egy Excell táblázatot. Ebben a jelenlegi béreket, amiket még mindig a 2014-es minimálbér (101.500 Ft) alapján számolnak, összevetettük a jelenlegi minimálbér (161.000 Ft) alapján számított összegekkel. A teljes táblázatot letöltheted innen:
Érdemes elmerülni alaposabban az adatok között, és megnézni, TE például mennyivel keresnél többet, ha a 2020-as minimálbér lenne az illetményed vetítési alapja. A továbbiakban mi csak a legbicskanyitogatóbb összegekből csemegézünk.
„Az is bolond, aki poétává tanárrá lesz Magyarországon”
Szegény Csokonai, aki annak idején maga is belekóstolt a tanári pályába (nem ízlett neki), ma talán azon morfondírozna, lemenjen-e kutyába Demeter Szilárd kedvéért, vagy inkább tegyen még egy próbát a csurgói gimnázium tanári karában. Nos, ha meglátná, mennyit keres ma egy gyakornok (egy éves tanári gyakorlattal többre nemigen számíthatna), akkor valószínűleg inkább írna pár Demeter-kompatibilis popslágert, és markolna fel egy pofás ösztöndíjat, mint hogy a magyar közoktatással bajlódjon. És igaza lenne.
A fenti fotón látható piros számok azokat az illetményeket jelölik, amelyeket ki kellett egészíteni ahhoz, hogy a garantált bérminimumot elérjék. Vagyis ha ma Magyarországon valaki arra adja a fejét, hogy nemcsak kedvtelésből végez el egy tanári szakot a főiskolán vagy az egyetemen, hanem tanítani is akar, akkor
azzal szembesül, hogy a fizetése kevesebb lenne, mint a garantált bérminimum,
de így nem foglalkoztathatják, így fel kell húzni a bérminimum szintjéig.
Mindeközben a közeli élelmiszerdiszkont bejáratánál azt látja, hogy míg az ő fizetése 4-5 évnyi felsőoktatásban tanulás után bruttó 210.000 ft, oda 300 ezer forint feletti bruttó fizetésért keresnek érettségizett embereket árufeltöltő-pénztáros pozícióba. Vagyis nagyjából annyiért, amennyit ő is kapna, ha nem az öt évvel ezelőtti minimálbér alapján számolnák a fizetését. És miközben ő halmozza a kifizetetlen túlórákat, és éjszaka javítja a dolgozatokat, elgondolkozhat azon, vajon egy árufeltöltő is azzal tölti-e az estéit, hogy megtervezi, másnap hova pakolja a majonézt. Csoda-e, ha a pályakezdő pedagógusok többsége egy-két év után búcsút mond az iskolának, és elmegy inkább pénzt keresni?
Így nyúlja le a nemzet napszámosait a Nemzeti Együttműködés Rendszere
Szívesen folytatnánk a példálózást Arany Jánossal, aki tíz évet húzott le tanárként Nagykőrösön, de neki még érettségije sem volt, szóval ezzel a bértáblával nála nem sokra megyünk. Esetleg térjünk vissza rá egy-két év múlva. Miután a 3. melléklet érvényét vesztette, most már csak az emberminiszteren múlik, mikor taníthat valaki akár érettségi nélkül is a magyar iskolákban:
Addig is vegyünk egy olyan középiskolai tanárt, aki nem írt Toldit, de portfóliót igen, és mondjuk 12 éve tanít Ped. II-es tanerőként, talán éppen Nagykőrösön:
Mint látható, ő már valószínűleg simán keres annyit, mint egy kezdő, érettségizett árufeltöltő, tulajdonképpen akár örülhetnénk is. Csak ne lenne ott az a fránya utolsó 3 oszlop a táblázat végén, amiből kiderül, hogy
több mint a másfélszeresét kapná a jelenlegi fizetésének, ha 2020-as minimálbér lenne a vetítési alap a bértáblában.
Vagyis havonta bruttó 184.450, évente 2.213.400 forintot vesz ki a zsebéből a kormány azzal, hogy a közalkalmazottak többségétől eltérően az ő bérét nem hajlandó a mindenkori minimálbérhez igazítani.
Hosszan lehetne még folytatni a felsorolást, de az egyértelmű, hogy nincs olyan magyar pedagógus, akit ne rövidítene meg folyamatosan a jelenlegi oktatásirányítás. A címben szereplő összeg például azt mutatja, mennyivel jár rosszabbul az, aki a pályája végén, több mint négy évtizednyi tanítással a háta mögött, egyetemi végzettséggel dolgozik a magyar oktatásban.
A lényeg azonban végtelenül egyszerű:
A pedagógusbértábla elfogadhatatlan mindaddig, amíg annak vetítési alapját nem a mindenkori minimálbér adja.
Ez a PDSZ egyik legfontosabb követelése a pontosan, legfeljebb heti 22 órában rögzített, osztályban, csoportban töltendő kötelező óraszám jogszabályba foglalása és a túlórák kifizetése mellett.
[frame]
Együtt erősek vagyunk! Csak együtt vagyunk erősek!
Ahhoz, hogy bármit is elérhessünk, össze kell fognunk! Ezért kell belépned a PDSZ-be: mert három és félezer tag szép szám ugyan egy alulról szerveződő, rendszerváltó szakszervezetnél, de nem elegendő, ha erőt akarunk demonstrálni!
Az elmúlt hónapokban megállás nélkül dolgoztunk rengeteg ügyön: szakképzésben dolgozókén, az óvodai dolgozók hajmeresztő ügyein, a vészhelyzet alatt elbocsátottak ügyein. Kiálltunk az egész szektorért, nem csak a tagjainkért. De nagyon, nagyon sok a munka – nem győzzük a lépést tartani, ha nem álltok ki mellettünk, hogy mi is kiállhassunk mellettetek!
Ahhoz, hogy tényleg keményen meg tudjuk szorongatni a mindenkori oktatásirányítást és az ennek utasításait kollégáik érdekeit semmibe véve, vakbuzgalommal végrehajtó vezetőket, nincs más megoldás: be kell lépnetek.
Be kell lépnetek, mert ez az alapvető minimum ahhoz, hogy bármi is történhessen. Be kell lépnetek, mert néhány ezer ember nem tudja 150 ezer érdekeit cipelni a vállán. Be kell lépnetek azért is, mert nincsenek csodák: előbb-utóbb mindannyian kerültök majd olyan helyzetbe, hogy szükségetek lesz az érdekérvényesítésre. Be kell lépnetek, mert szükség van olyan új emberekre, akik hajlandóak tenni a jogaikért!
És végül azért is be kell lépnetek, mert havi egy gyorséttermi menü árát rá kell áldozzátok a jövőtökre. Arra, hogy bebiztosítsátok magatokat a jogsértések ellen! Aki nem tesz semmit, azzal bármit meg lehet csinálni.
Lépjetek be a PDSZ-be, ne hagyjátok, hogy egyedül harcoljunk tovább! Segítsetek, még ma!
[/frame]
