Bejárta a sajtót, hogy Rétvári Bence államtitkár szerint milyen jó most az oktatási szektorban lenni: szerinte 10 százalékos fizetésemelés járt most mindenkinek. Nem csak a fizetésemelés hazugság, de az általa elmondott példák is: nem, NEM keres ennyit egy pedagógus!
Hihetetlen, de mégis igaz: a kormányzat hazugsággal próbálja befogni az oktatási szektor száját. Az nem világos csak, mire számítanak? Hogy nem vesszük észre, mi szerepel a fizetési papírunkon? Hogy ha Rétvári államtitkár elduruzsolja a megfelelő varázsigét, máris jóllaktunk vele? Igen nehéz egy olyan kormányzattal konstruktív párbeszédet folytatni, ami nyugodtan fogalmaz meg hazugságokat, ha érdeke úgy kívánja. Végül is, alig van már pár sajtótermék, ahol leapacsolhatnák őket. Mi most mégis megtesszük. Lássuk, mit próbálnak beadni nekünk, államtitkári szinten!
Mit állítunk, Rétvári úr?
„Július 1-jétől tíz százalékkal emelkedett a pedagógusok bére, az iskolaigazgatók és helyetteseik pedig vezetői pótlékemelésben részesültek. A megemelt bérek augusztus első napjaiban megérkeztek a pedagógusok bankszámláira – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke szerdán az MTI-vel. Rétvári Bence közleményében azt írta: a kormány a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek ellenére is bevezette idén júliustól a pedagógusbér-emelést. A korábbi évek ötvenszázalékos emelése után újabb tízszázalékos emelés történt” – írja az MTI-re hivatkozva a Magyar Nemzet, továbbá a legtöbb KESMA-lap, a teljes magyar kormányzati sajtó.
A fenti idézet csak a bevezetője annak a hírnek, ami most mindenhol megjelenik. Rétvári dobott egy kevésbé elegáns elmúltnyócévezést is – ezzel most nem foglalkozunk, nem azért, mert az akkori kormányok alatt ne dobtunk volna többször is hátast az akkori intézkedésektől, de tíz évvel a kormányváltást követően engedjük meg magunknak azt a luxust, hogy az oktatás tragikus állapotáért a 10 éve regnáló kormányt kérjük most számon.
De van tovább is. Rétvári államtitkár a következőket delirálja a kormányzati sajtóban a Magyar Nemzet szerint:
„Kitért arra is, hogy egy főiskolai végzettségű, húsz éve tanító, pedagógus II. besorolású tanár 2010-ben kevesebb mint 150 ezer forintot keresett, júliust megelőzően 301 ezer forint volt a fizetése, augusztustól 331 ezer forintot vihet haza.
Egy szintén pedagógus II. besorolású, húsz éve tanító, egyetemi végzettségű tanár bére 2010-ben 172 ezer forint volt, a múlt hónapban 334 ezer forintot vihetett haza, augusztustól viszont már 368 ezer forint érkezik a bankszámlájára. „
Következzenek a tények!
1. Semmiféle béremelés, fizetésemelés nem történt!
Idén csak egy bruttó 10%-os ágazati szakmai pótlékot vezettek be.
Hogy a fizetés és a pótlék között mi a különbség? Ezt természetesen pontosan jól tudja az államtitkár – akár onnan is, hogy ők maguk is szüntettek már meg pótlékot. A pótlék ugyanis bármikor elvonható – szemben a fizetéssel. Ezért is nem hívjuk fizetésnek a pótlékot. Mert két, különböző dolog.
A bérek tehát nem változtak. Ez az igazság.
2. Az ötvenszázalékos emelés meséje
A kormány narratívájában szereplő ötvenszázalékos emelés egyszerűen nevetséges és mókás, különösen annak fényében, hogy pl. egy kezdő, egyetemi diplomával rendelkező pedagógus ma egészen egyszerűen a törvényileg kifizethető abszolút minimumot, a garantált bérminimum nettóját viheti haza (ami pótlékok nélkül pár forinttal haladja meg a 140 ezer forintot). Értsük jól: ennél kevesebbet nem lehet fizetni! Hol van a helye az ötvenszázalékos emelésnek ebben az összegben?
Hogy világosak legyünk: a PDSZ a teljes ágazat fizetéseiről is beszél, amikor erről beszél: pedagógusok, óvodapedagógusok, logopédusok, technikai dolgozók és még sorolhatnánk. Rétvári – valamiért – most csak a tanárokat látja…
A pedagógusok legnagyobb részének pedig éppen hogy eléri a havi nettó illetménye a 240 ezer forintot. Hol van az 50%, államtitkár úr? Hova tudna beleférni ebbe 50 százalék? Avagy arra büszkék, hogy emelkedett a minimáljövedelem? Hogy évek kitartó munkájával elértük, hogy az oktatási dolgozók, pedagógusok tekintélyes része mindösszesen ezt érdemli? Tapsvihar, gratulálunk.
Érdemes lenne befejezni a varázslást és kifizetni, amit a kormány ígért. Mert hogy ígértek bizony, és törvénybe is foglalták az ígéretüket.
3. Ígéret, törvénybe foglalva – amit szintén nem tartottak be
Már ez a kormány tett ígéretet arra, hogy az közoktatásban dolgozók illetményalapjának számítását a mindenkori minimálbérhez kötik. Mindez 2011-ben történt, kihirdették a törvényt, aminek azért is örültünk, mert ezzel a húzással legalább annyit elérhettünk, hogy nem romlik tovább a fizetésünk. Azaz az inflációval emelkedő minimálbérrel majd arányosan emelkednek majd a béreink is. Üröm az örömben, hogy az új illetményrendszer ezzel még nem lépett hatályba.
Tehát vártunk.
Még mindig vártunk.
Egészen 2013 szeptemberéig, amikor hatályba lépett a minimálbérhez kötésre vonatkozó rendelkezés a szép emlékű pedagóguséletpálya-modell bevezetéssel egyidőben. 2014-ben az akkori minimálbérhez igazított fizetéseket kaptunk meg – persze, az eredetileg megállapítotthoz képest jóval alacsonyabb százalékkal számítva. Ugyanis ebben az időszakban a kormány a százalékokkal játszadozott – ugye, nem mindegy, hogy valaminek a 179.6 vagy a beígért 200 százalékát kapjuk meg.
Persze, ennek a folyamatnak valamennyi eleme során végig kellett hallgatnunk, ahogy a kormány magát ünnepli, amiért ilyen nagyszerű dolgokat tesz az oktatásért. Az időben így kitolt illetményalap-emelés minden fázisát a kormány béremelésnek állította be, holott valójában visszatartotta az eredetileg törvényben elfogadott garantált illetményeket.
Aztán 2015-ben bejelentették, hogy a pedagógus-bérrendszert leválasztják a mindenkori minimálbérről, és sokan, ahelyett hogy az utcán örjöngtek volna, szépen benyelték, hogy a pénzük lassan, de biztosan teljesen elinflálódik. Ma – besorolástól függően – egyenként és havonta(!) 100 és 300 ezer forint közötti összeggel keresünk kevesebbet, mint ha a kormány betartotta volna törvénybe foglalt ígéretét és a mindenkori infláció szerint számítanák a fizetéseinket. Ami szintén nem „emelést” idézne elő – hanem egyszerűen csak arról gondoskodott volna, hogy ne inflálódjon el a bevételünk.
Ehelyett eljutottunk odáig, hogy annyira nem fontos már, mennyit keresünk, annyira csak a népszerűségi pontok számítanaik, hogy ma már Rétvári Meséi maradtak nekünk:
4. Nem Moszkvicsokat, nem Moszkvában – és igen, fosztogatnak
A jereváni rádió ügyeletes bemondója, Rétvári államtitkár szerint egy a Pedagógus II. besorolású, egyetemet végzett, húsz éve tanító tanár 368 ezer forintot keres. Így fogalmazott: „augusztustól viszont már 368 ezer forint érkezik a bankszámlájára„.
Nehéz máshogy érteni, minthogy az államtitkár szerint hősünk nettó illetménye lesz 368 ezer forint. És most tegyük is félre azt az apróságot, hogy egybe próbálja mosni a pótlékot a fizetéssel, és adjuk össze a pótlék és a fizetés összegét. Szerencsére ez a kérdés nem államtitkári bemondáson alapul, hanem a bértáblán. Ezek szerint ennek a tanerőnek 240 016 forint érkezik a bankszámlájára. Azaz Rétvári úr jócskán eltorzította a valóságot: úgy 120 ezer forinttal. Elmondjuk a megfejtést: ez az összeg a példában megemlített tanerő bruttója – feltételezzük, vagy legalábbis reménykedünk benne, hogy még Rétvári államtitkár sincs abban a kivételezett helyzetben, hogy fizetésének bruttó összege érkezik meg a „bankszámlájára”.
Másik példája, a főiskolai végzettségű, húsz éve tanító, pedagógus II. besorolású tanár, aki – Rétvári szerint – augusztustól 331 ezer forintot vihet haza. A „hazavivés”, mint fogalom megint csak arról szól, hogy az ember hazaviszi ezt a pénzt, nem pedig a költségvetésbe fizeti be egy részét. Azaz Rétvári megint csak azt sugallja, hogy micsoda bitang jó nettókat kapnak a pedagógusok ettől a kormánytól.
Az igazság pedig az, hogy a példájában szereplő tanár csupán 220 514 forintot vihet haza. Húsz év munka után. Azaz Rétvári itt is azt feltételezi, hogy a pedagógus az olyan jószág, ami a „bruttót viszi haza” – az ugyanis a 330 ezer forint, amiről az államtitkár mesél.
Azaz Rétvári államtitkár olyan béreket füllentett a pedagógusoknak, amilyenekről azok még csak nem is álmodhatnak. Kérdés persze, mire gondoltak? Nem tűnik fel, hogy nem „visszük haza” ezeket a pénzeket?
[frame]
A pótlékkal emelt nettó bértábla, tájékoztatásul:
[/frame]
A PDSZ követelései
A PDSZ Országos Választmánya ma, augusztus 6-án egy közleményt adott ki Rétvári Bence felháborító – nehéz máshogy fogalmazni – hazugságai miatt. Ebben azt követeljük, hogy a kormány hazudozás helyett rendezze az oktatási ágazat munkavállalóinak bérét és munkakörülményeit. Emellett követeljük a pedagógus-illetményrendszer minimálbérhez igazítását, a közalkalmazotti illetménytábla szerinti garantált illetmények azonnali és radikális emelését!
Mert mesével, még ha olyan meggyőzően is adják elő, mint Rétvári Bence, még senki sem lakott jól.
A PDSZ OV nyilatkozata (A kormány hagyja abba a nemlétező fizetésemelésekről folyó hazudozást és rendezze az oktatási ágazat béreit!):
[frame]
Nem megy nélküled!
Láthatod. Akármi és akármikor megtörténhet. Ha csak néhány ezren vagyunk, úgy lépnek át rajtunk, hogy azt mondanak, amit akarnak.
Ahhoz, hogy megakadályozzuk a hazugságokat, hogy elérjük a céljainkat, nem kell sok, csak a te csatlakozásod. Tedd meg magadért, járulj hozzá havonta egy gyorséttermi menü árával a küzdelmekhez!
Csatlakozz még ma, itt!
Lépj be a PDSZ-be, ne hagyd, hogy egyedül harcoljunk tovább! Segíts magadon, még ma!
[/frame]
