A PDSZ csak politizál, politizál… a kocsma meg üres: reagált az EMMI

Mindig nagy örömünkre szolgál, amikor az oktatásirányítás reagál felvetéseinkre.

A Köznevelésért Felelős Államtitkárság közleményben reagált a PDSZ Országos Választmányának kritikájára, amelyet a járványügyi helyzettel kapcsolatos kiadványával kapcsolatban fogalmazott meg. Úgy illendő, hogy a felvetésekre itt reagáljunk mi is.

https://nedolgozzingyen.hu/2020/08/18/hajmereszto-jarvanyugyi-intezkedesi-tervet-adott-ki-az-emmi/
Eredeti közleményünk az EMMI járványügyi protokolljára reagált

Az alábbiakban sorra vesszük a Maruzsa Zoltán által vezetett államtitkárság felvetéseit, meglátásait, javaslatait, kritikánkkal kapcsolatban.

Politizálnak!

[frame]

„A PDSZ politikai alapon, a szakmaiságot nélkülözve fogalmazta meg közleményét, amelynek egyetlen célja, hogy feszültséget keltsen a köznevelés szereplőiben és reflektorfénybe hozza a mérhetetlenül alacsony támogatottságú szakszervezetet.”

[/frame]

Érdekes, a tárgyhoz legkevésbé sem kapcsolódó felvetés, amire csak azért reagálunk, mert ez az Államtitkárság mondadójának legtényszerűbb része. Ahogy többször is jeleztük már, a PDSZ politizál. A politika jelentése „közügyek” – a tagjainkat, a szektor munkavállalóit érintő szakpolitikai ügyekben, közügyekben a PDSZ kutya kötelessége, hogy politizáljon. Ezért létezik. Így tudja érvényesíteni az általa képviseltek érdekeit.

https://nedolgozzingyen.hu/2020/02/13/tanitani-kene-nem-pedig-politizalni/
Nem először kérik számon, hogy miért politizálunk

Ez akkor sem volt másképp, amikor a Fidesz ellenzékben volt, és örömmel vette a PDSZ az akkori kormányokat kritikával illető akcióit. Ne várja Maruzsa államtitkár, hogy ez máshogy lesz. Örülnénk, ha végre leszállnának erről a lóról (ahogy annak is, ha a kormány nem magának szeretné megtartani azt a privilégiumot, hogy közügyekről véleményt formálhasson).

A mérhetetlenül alacsony támogatottságú szervezet egyébként Magyarország egyik legnagyobb oktatási érdekvédelmi szervezete, és ez még akkor sem válasz a felvetéseinkre, ha Maruzsa államtitkárságának kevésnek tűnik a több mint háromezer tag, vagy az a dinamikus növekedés, aminek köszönhetően az elmúlt időszakban szervezetünk tagsága félévente tíz százalék körül nő. Bárcsak a tanári pályára jelentkezők száma növekedne ilyen ütemben – vajon miért nincs ez így? Tudja ezt valaki az Államtitkárságon? Érdekelne bennünket a megfejtés.

A múltkor is csúnyát mondtak!

[frame]

„ha mi valamilyen kérdésben A-t mondunk, ők biztosan B-t. Így volt ez a tavasszal is, amikor először azt követelték, hogy ne legyen érettségi, majd miután sikeresen, egyetlen megbetegedés nélkül megszerveztük és levezényeltük a vizsgákat, azzal álltak elő, hogy miért nem volt szóbeli.”

[/frame]

Ismét egy olyan felvetés, ami nem a tárgyhoz tartozik, de – az udvariasság szabályait maximálisan figyelembe véve – reagálunk erre is.

Egyrészt egyszer azért nem így volt: amikor sikeresen lobbiztunk amellett, hogy zárják be az intézményeket, és akkor szerencsére hallgattak ránk. Másrészt az is nagy szerencse, hogy az érettségivel kapcsolatban megfogalmazott valamennyi nyilatkozatunk nyilvános, tehát könnyen nyomon követhető, hogy egész egyszerűen nem az történt, amit a kormány állít. Nem „álltunk elő” azzal, hogy miért nem volt szóbeli. A vizsgák későbbi időpontra halasztása mellett kardoskodtunk, egyebek mellet azért is, hogy azok a tanulók se maradhassanak le a felvételiről, akik – saját, vagy családtagjuk veszélyeztetettsége miatt – nem vehettek részt a vizsgán.

Apropó: Maruzsa államtitkár úr, mikor és hogyan indulnak a keresztfélévek, amelyeket megígért nekik?

A rengeteg valótlanság

[frame]

„A teljesség igénye nélkül érdemes kiemelni, hogy a protokoll nem írja elő az osztálytermekben a 1,5 méteres távolságot, a személyes távolságtartásnak ugyanis elsősorban a közösségi terekben van jelentősége, ahol a tanulócsoportok keveredhetnek.”

[/frame]

Mennyivel jobb lenne, ha mégis inkább a teljesség igényével foglalkoznánk a felvetésekkel! Így kénytelenek leszünk erre az egy konkrét reakcióra szorítkozni.

Az államtitkári közlemény azt a hamis látszatot kelti, mintha mi azt állítanánk, hogy baj, ha az osztálytermekben 1,5 méteres távolságot kellene tartani a diákok között. Holott a közleményünk világosan fogalmaz: nem lehet betartani a másfél méteres távolságot a legtöbb intézményben, amire – jogosan – vártunk volna valamilyen megoldást az államtitkárságtól. Már persze a kincstári optimizmuson kívül. Azaz pont az ellenkezője a baj szerintünk annak, amit az Államtitkárság a szánkba ad.

Betudnánk ezt szövegértési nehézségnek, de sajnos a reakció közösségi tereket érintő része megint csak arra világít rá, hogy az államtitkárságon már rég nem láttak intézményt belülről, működés közben. Ugyanis nem létezik, hogy a tanulócsoportok ne keveredjenek. Aki látott már iskolát belülről, az ezt tudja. A teljesség igénye nélkül: vannak ugye, a nyelvórák, ahol már eleve van keveredés sok esetben, de a folyosón közlekedés, a szünetek rendje egyszerűen megvalósíthatatlan egy nagyobb iskolában úgy, hogy az adott téren csak egy tanulócsoport legyen jelen a nap minden pillanatában.

A távolságtartás és maszkviselésre vonatkozó szabályok amúgy eltérnek az általános protokolltól, erre is felhívtuk a figyelmet.

Az államtitkársági közlemény

Hopp, egy szalmabáb

[frame]

„A PDSZ állításával ellentétben az iskolákban ugyanúgy érvényes az 500 főnél nagyobb rendezvények tilalma, emellett a kisebb rendezvények megtartására is részletes megelőző javaslatokat tesz a dokumentum.”

[/frame]

Ez egy érdekes felvetés – ahogy az is, honnan vette ezt az Államtitkárság. Mi ugyanis nem állítottunk ilyet. Nem, az biztosan nem lehetséges, hogy „valótlanságokat állítana” az Államtitkárság…

A lényeg, ami kimaradt

A felvetéseink közül csemegéző Államtitkárság sajnálatos módon jó néhány dolgot – tapintatosan – kihagyott lendületes reakciójából. Ezek közül válogatnánk most, mert hátha mégis sikerül egy – akármilyen dühös, de legalább – reakciót kierőszakolnunk az oktatásirányításból!

1 Mi lesz azokkal a területekkel, amelyek az Államtitkárság irányítása alá tartoznak, de „kifelejtődtek” a nagyívű tervből? Ugyanis ezen szolgáltatokat is sok-sok tízezer ember működteti, és még többen veszik igénybe szolgáltatásait. Hogy ne kelljen visszalapozni, gyorsan felsoroljuk, kikre gondolunk itt:

  • nevelési tanácsadás,
  • gyógypedagógiai tanácsadás, 
  • korai fejlesztés, oktatás és gondozás, 
  • fejlesztő nevelés, 
  • szakértői bizottsági tevékenység, 
  • logopédiai ellátás, 
  • konduktív pedagógiai ellátás, 
  • gyógytestnevelés, 
  • kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása valamint a 
  • továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás.

2 Hogyan kívánják biztosítani a kézfertőtlenítést, a lázmérőzést?

3 Hajlandóak-e egy egységes tesztelési protokoll kidolgozására az irányításuk alá tartozó területeken? Mi lesz az? Hogyan működik majd?

4 Miért nem bízzák az intézményekre, hogy maguk reagálhassanak a változó körülményekre, rendelhessenek el digitális munkarendet, amennyiben azt látják, a pillanatnyi helyzet ezt úgy igényli? Miért gondolják, hogy kézivezérléssel biztosítható az egész ország minden intézményének működése? A társminisztérium – helyesen – e mellett tette le a voksot. Esetleg úgy gondolják, hogy a szakképzés intézményvezetői kompetensebbek a saját vezetőiknél?

5 Miért nem foglalkoznak külön a leszakadó régiók és az alacsony osztályhelyzetű tanulók speciális igényeivel a terveikben?

6 Hogyan biztosítják a csoportbontások, a fertőtlenítés, a nevelés-oktatási munka megnövekedett humánerőforrás-igényét? Milyen költségvetésből kívánják fedezni a megnövekedett feladatok elvégzését? Vagy megint csak egy „majd csak lesz valahogy”-típusú időszaknak nézünk elébe?

7 Milyen speciális intézkedéseket tesznek a veszélyeztetett pedagógusok védelme érdekében? Akik koruk, krónikus betegségeik, vagy családtagjaik okán különös védelmet igényelnének? Vagy már nem fertőz annyira a betegség, mint annak előtte? (Elképzelhető, hogy mi nem értesültünk a legújabb eredményekről, hiba lenne nem kijavítani hiányosságainkat az ügyben – mi sajnos csak abból tudunk dolgozni, amit a kormány közzétesz. Lehet, nem minden információ lesz nyilvános az ügyben?!).

Elszalasztott lehetőség

Valószínűleg jobban tette volna az oktatási kormányzat, ha a fenti kérdések kidolgozására koncentrál a nyári időszakban – lett volna idő felkészülni valós válaszokkal a felmerülő kérdésekre. Ahogy a PDSZ jelezte is: talán nem most van itt az ideje egy új NAT bevezetésének – és még akkor is így gondolnánk ezt, ha egy széleskörű társadalmi-szakmai konszenzus övezné az önök által felkínált tervet.

Ahelyett, hogy a sokat vitatott NAT bevezetését erőltették volna, logikus és felelős döntéssel elhalaszthatták volna a bevezetését – hogy alaposan és körültekintően felkészülhessenek a járványügyi szempontból bizonytalan őszi tanévkezdésre. Nem lett volna rossz pont ez önöknek, ha erre hivatkozva elhalasztják a bevezetést.

Nem tették, mert, sajnos, önök… politizálnak. Még akkor is, amikor ez már vérre megy.

[frame]

Nem megy nélküled!

Ahhoz, hogy megakadályozzuk a hazugságokat, hogy elérjük a céljainkat, nem kell sok, csak a te csatlakozásod. Tedd meg magadért, járulj hozzá havonta egy gyorséttermi menü árával a küzdelmekhez!

Lépj be a PDSZ-be, ne hagyd, hogy egyedül harcoljunk tovább! Segíts magadon, még ma!

[/frame]

Illusztráció: Straw Man, Hancock Park, LA, by Gardner Campbell, flickr, CC BY-NC-SA 2.0

Hasonló cikkek

Adó 1% felajánlása

Kedves Tagjaink, Követőink és Látogatóink! Az idei évtől kezdődően lehetővé vált, hogy már a PDSZ alapítványának, az Oktatással a Demokráciáért Alapítványnak is fel tudjátok ajánlani

Tovább olvasom »