Az óvoda is a köznevelési rendszer része. Vagy mégsem?

Nem egészen világos, hogyan érinti az EMMI járványhelyzetre kiadott intézkedési terve az óvodai nevelésben részt vevő pedagógusokat, szülőket és gyermekeket. A zavaros, életszerűtlen, éppen ezért nem is betartható szabályok pedig minden más intézménytípusnál súlyosabban éreztetik hatásukat az óvodákban. Csak remélni tudjuk, hogy a PDSZ óvodai képviselői által az alábbiakban megfogalmazott konkrét aggályokra nem olyan arroganciával reagál majd az EMMI, ahogyan tette azt legutóbb megfogalmazott kritikánkat követően.

Mint tudjuk, az óvodák már a járványügyi vészhelyzet kihirdetésekor is – egységes intézkedés hiányában -a fenntartók döntése alapján többféle rendelkezés szerint működhettek.

[frame]

Emlékeztetőül: 

  • Volt, ahol otthoni munkavégzésre volt lehetőség, nem kellett szabadságot kivenni.
  • Volt, ahol időarányos szabadságuk kivételét rendelték el a dolgozóknak.
  • Volt, ahol teljes nyitvatartással és védőfelszerelés nélkül dolgoztak.
  • Volt, ahol csak ügyelet volt, de az iskolás gyermekek étkeztetését is biztosították.
  • Volt, ahol önkéntes munka végzését kérték a szabadságért cserébe.
  • Volt, ahol elrendelték az „önkéntes munkavégzést”, és aki nem vállalta, az nem kapott fizetést.
  • Volt, ahol sem a kisgyermekes dolgozók, sem a 60 éven felüliek nem mentesülhettek az ilyen munkavégzés alól, míg más intézményekben akár az 50 éven felülieket is védettnek tekinthették.

[/frame]

Vagyis nagyjából a fenttartók és az intézményvezetők jóindulatán múlott, hogy valakinek napi rendszerességgel kellett kockáztatnia saját és családtagjai egészségét, vagy otthona viszonylagos biztonságából dolgozhatott.

Így telt el három hónap, majd június 2-án jött az a miniszteri rendelet, mely alapján már minden óvoda egységesen a „járvány előtti módon” működhet. Igaz, a felelős fenntartók és vezetők készítettek pandémiás intézkedési tervet, mely a szükséges biztonsági, egészségvédelmi előírások betartására vonatkozott. Azonban ezt számos tényező nehezítette.  Józan ésszel alig felfogható például, hogy

lehetőségünk sincs orvosi igazolást kérni, a mai napig elég a szülő felelős nyilatkozata arról, hogy egészséges a gyermek.

Június 2-ától tehát beindult az óvodai élet,az óvodai dolgozók számára megkezdődött a nevelési év, hiszen a szabadságunkat többnyire már a tavaszi zárás alatt – többnyire jogellenesen, a törvényben előírt egyeztetés és 15 napos előzetes értesítés nélkül – ki kellett vennünk. Bár az eltérő fenntartói rendelkezések miatt ez sem egységes, voltak ugyanis fenntartók, akik a miniszteri rendelet által előírt kéthetes zárási lehetőségtől is eltekintettek.

Normál működés esetén nyáron lehetőség van összevont csoportok működtetésére a lecsökkenő gyermeklétszám miatt, idén ezt is nehezítette a járvány miatt kialakult helyzet, sokkal több gyermek jött óvodába, mint máskor. Részben, mert a szülők nyilván dolgoztak, részben pedig azért, mert aki nem dolgozott, az is örült, hogy a három hónap kényszerű bezártság után jöhetett a gyermeke óvodába.

A közoktatás páriái

Most megdöbbenve látjuk ismét, hogy az EMMI által kiadott intézkedési tervben az óvodák igazán továbbra sem számítanak. A minisztérium által kiadott pontok többsége ugyanis az óvodákban egyáltalán nem alkalmazható. Hiába szerepel összesen kb. 2 alkalommal az óvoda szó a tervben, nagyon úgy tűnik, hogy a közoktatásért felelős minisztérium minket nem tekint a közoktatás részének. A következő pontokban sorra vesszük, hogy mi alapján gondoljuk ezt:

1.1 és 1.3. ” Az Operatív Törzs a tanévkezdéshez szükséges mennyiséget rendelkezésre bocsátja.”

Az óvodák fertőtlenítő nagytakarítása folyamatosan zajlik a nyitás óta. Ehhez tisztítószereket a fenntartótól kapunk, nem az Operatív Törzstől. Számíthatnak-e az óvodák is erre a támogatásra, vagy csak az iskolákra érvényes a fenti ígéret?

2.1. „A nevelési-oktatási intézményeket kizárólag egészséges, tüneteket nem mutató gyermek, tanuló látogathatja. Az oktatásban és nevelésben, illetve az intézmények működtetésében csak egészséges és tünetmentes dolgozó vegyen részt”

Az óvodákban egész nyáron felváltva voltak megbetegedések a gyermekek körében, mindennapos volt a hányás, hasmenés, hőemelkedés. Jeleztük, hazaküldtük, de az orvos meg sem vizsgálta ilyen esetben a gyereket, elég volt a szülő telefonos lejelentése, és már másnap ott volt a gyermek újra az óvodában, hivatkozva arra, hogy az orvos telefonon keresztül kiadta az egészséges igazolást.

2. „Csoportosulás….” Óvodában mi számít csoportosulásnak? Egy csoportban 25 gyermek tartózkodik egyszerre a csoportszobában, az udvaron pedig többször ennyi.

2.3. „osztálytermekben lehetőség szerint gondoskodni kell a tanulók lazább elhelyezéséről, adott esetben nagyobb termek vagy egyéb rendelkezésre álló helyiségek bevonásával”

2.4. . „ A közösségi terekben egyszerre csak annyi gyermek, tanuló tartózkodhat, hogy betartható legyen a 1,5 méteres védőtávolság. Szükség esetén a csoportok, osztályok számára elkülönített területeket lehet kijelölni a közösségi tereken belül.”

Óvodai csoportszobákban mindezt hogyan képzeljük el?  Csoportbontásra nincs lehetőség helyhiány és személyi feltételek hiánya miatt sem.  Hogyan helyezzük el szellősebben a gyerekeket például alvásidőben, mikor az ágyak közvetlenül egymás mellett is alig férnek el?

Óvodai öltözőben, mosdóban sem valósítható meg a szabályos védőtávolság betartása és a csoportosulás elkerülése.

2.8„Kéztörlésre papírtörlők biztosítása szükséges, textil törölköző használata kifejezetten kerülendő.”

Egy óvodában akár több száz gyermek is lehet, akik naponta minimum 10 alkalommal mosnak kezet. Ennyi papírtörlőt képtelenség biztosítani.

Az ÓVODA szó a következő mondatban szerepel először:Az óvodában, iskolában használt játékokat, sporteszközöket, játszótéri eszközök felületét rendszeresen fertőtleníteni kell.”

A napi többszöri fertőtlenítő takarítás a gyermekek által használt tárgyakon kivitelezhetetlen, ez csak olyankor végezhető, amikor már nincs gyermek az intézményben. Ki fogja kifizetni az ebből adódó esetleges túlórákat?

Szintén említi az óvodákat a következő utasítás is: „Az étkezéseket úgy kell megszervezni, hogy az osztályok, óvodai csoportok keveredése elkerülhető legyen, sorban állás esetén a védőtávolság betartható legyen.” Kíváncsian várjuk ennek bővebb kifejtését. Az óvodai csoportok ugyan nem keverednek, de minden csoportban legalább 25 gyermek étkezik, egymástól maximum fél méter távolságra, egy asztalnál hatan. Az evőeszközök, szalvéták egyéni csomagolása szintén kivitelezhetetlen.

A leírtak alapján kérdések zöme merül fel az óvodai dolgozókban, melyből a legfontosabbak:

[frame]

  • Miért nem ad ki az EMMI kifejezetten az óvodák működésére vonatkozó járványügyi előírást tartalmazó ajánlást (például az új gyermekek beszoktatásával, szülői értekezletekkel kapcsolatos teendők, illetve óvodai rendezvények, mese- és bábelőadások, különböző rendezvények megszervezése)?
  • Az óvoda valóban a köznevelési rendszer része?
  • Az óvodai dolgozók milyen támogatásra, védelemre számíthatnak ezen intézkedési terv alapján, mely ugyan a köznevelési intézményekre vonatkozik, de az óvoda mint köznevelési intézmény csupán kétszer van megemlítve benne, és azok az elvárások sem reálisak?
  • Milyen eljárási rend vonatkozik az óvodákra azokban az esetekben, amikor egy közösségben nagyobb számú megbetegedés fordul elő nemcsak a gyermekek, hanem a dolgozók körében is?

[/frame]

Ezúton is kérjük a felelős minisztériumot, ezúttal spórolja meg a PDSZ mocskolását, valamint a maszatolást, és adjon érdemi választ az óvodapedagógus kollégák kérdéseire.

Csatlakozz havi egy gyorséttermi menü áráért! Ne hagyd, hogy egyedül harcoljunk!

[frame]

[/frame]

Hasonló cikkek

Sehogy sem jön ki a matek

A sztrájktörvény alapján kezdeményezett egyeztetés után pár héttel, 2024. május 23-án az EFOP PLUSZ Oktatási Albizottság ülésén, amelynek a PDSZ képviselője is tagja, ismét meghallgattuk

Tovább olvasom »