Felmérés: félelem az oktatásban az elégtelen járványkezelés miatt

Kormányzati dicshimnuszok, közben pedig rettegés a terepen: a PDSZ kérdőívének eredményei nem adnak okot örömkönnyekre. Felmérésünk szerint 10 oktatásban dolgozó közül több mint 6 meglehetősen vagy nagyon fél a megbetegedéstől.

Amikor a PDSZ a beérkező visszajelzésekre reagálva azonnali intézkedéseket követel, visszatérő kormányzati érv, hogy mindez csupán „félelemkeltés”, az oktatásban minden a legnagyobb rendben. Csakhogy a napokban befejeződött felmérésünk teljesen egyértelműen mutatja: az oktatásban dolgozók nem így érzik. Márpedig

az oktatásirányításnak biztosítania kell a biztonságos munkavégzést, ellenkező esetben a dolgozóknak a Munka törvénykönyve szerint kötelességük megtagadni a munkát!

Felmérésünket 1595 fő töltötte ki. A válaszadók nagy többsége, 51.9%-a általános iskolában, 15.2%-a gimnáziumban, 13.5%-a óvodában, 10.4%-a szakképző intézményben dolgozik, ezen felül sokan töltötték ki a kérdőíveket egyéb intézményekből, pl. pedagógiai szakszolgálatokból, művészeti iskolálból és más intézményekből is.

A válaszadók földrajzi megoszlása is igen érdekesen alakult. Legtöbben (26.6%) Budapestről, 13% Pest megyéből válaszoltak a kérdésekre, míg valamennyi megyéből érkezett értékelhető válasz, a legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplénből (6.3%), a legkevesebben pedig Nógrád megyéből (1.3%) töltötték ki a kérdőívet.

Az életkori megoszlás sem okozott különösebb meglepetést – kérdőívünk kitöltőinek életkori megoszlása jól leköveti az oktatási ágazatban tapasztalható megoszlást, a válaszadók 64.8 százaléka 46 éves vagy annál idősebb, 27.4 százalék pedig 56 éves, avagy annál idősebb:

Maruzsa: nem kellenek új szigorítások

A közoktatási államtitkár a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában fejtegette legutóbb, hogy aggodalomra semmi ok, nincs itt semmi látnivaló, minden a legnagyobb rendben. Hiszen a mostani helyzet – így Maruzsa – nem olyan, ami azonnali beavatkozást igényelne. Nézzük meg, mi az, ami nem érdemel azonnali beavatkozást a válaszadók szerint!

Ön szerint biztosítottak a munkahelyén a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételei?

A kérdőívet kitöltő munkavállalók több mint 80%-a úgy érzi, hogy munkahelyén nem biztosítottak a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételei – ez alaposan ellentmond annak a kormányzati állításnak, hogy nincs szükség azonnali intézkedésekre. A gond azonban nem csak az, hogy ezeknek a dolgozóknak nem hallja meg a hangját a kormány. Az elkeserítő ebben az adatban pontosan az, hogy nyár vége óta folyamatosan jeleztük a megfelelő hatóságoknak, mi a probléma. Ezért már szeptember elején jeleznünk kellett Müller Cecíliának, Kásler Miklósnak és Orbán Viktornak is, hogy az oktatási intézmények nem biztonságosak.

Kettes…

A kitöltők átlagosan 2-est adtak a kormány járványkezelésére, elégedetlenek a kormány pedagógus munkakörben dolgozókra/oktatókra vonatkozó járványügyi intézkedéseivel. Szemben a nemzeti konzultációval, ahol nehéz olyan választ adni, ami nem a kérdező álláspontját erősíti meg, itt 1-7-ig volt lehetőség az osztályzásra. Nem meglepő módon a válaszadók többsége (40.9%) szerint a kormányzat járványkezelése az oktatási intézményekben elégtelen (1).

Irónia üzemmód bekapcsolva: mint látjuk, egyértelmű, hogy nincs itt olyasmi, ami ami azonnali beavatkozást igényelne.

100%-os táppénz: csak a mesében

A teljes táppénz nem otthoni munkavégzés!

Tovább ront a helyzeten, hogy számos levelet kapunk arról, hogy teljes táppénzként keretezik sok esetben, amikor a dolgozót úgy küldik karanténba, hogy közben otthon dolgozik. Fontos: azt úgy hívják, teljes illetmény, mert a munkáját végzi.

Hozzátesszük: megtehetné a munkáltató, hogy otthoni munkavégzést rendel el, de ilyen esetekben az ember igenis keresőképes, és nem a 100%-os táppénz hőstörténetei között kell emlegetni! Annál is inkább, mivel visszajelzések tömkelege számol be arról, hogy – Kásler miniszter nagyvonalú bejelentésével szemben – a 100%-os táppénz biztosítása egyszerűen nem történik meg.

Kásler miniszter figyelmébe ajánljuk, hogy a

válaszadóink 15.8%-a jelezte, hogy a COVID-helyzetben volt már karanténban, avagy más jogcímen kellett otthon maradnia – ezek közül mindössze 6.6 százalék kapott 100%-os táppénzt, 22.4% teljes illetményt (legtöbb esetben otthonról ellátva feladatait), ugyanakkor a karanténba, táppénzre kényszerült válaszadók több mint fele, 56.6%-a 60 százalékos táppénzzel, avagy illetmény nélkül mentesítve (3.1%) maradhatott otthon.

Megnövekedett munkateher? Sebaj: erre van a központilag lehetővé tett ingyenmunka!

Mindenki tisztában van vele, hogy ez a helyzet többletmunkát kíván: helyettesítések, csoportbontások és még sorolhatnánk. Van azonban egy kis bökkenő.

A pedagógusok közel 80%-ának nem fizetik ki a bekövetkező helyettesítéseket!

Ez azért is fontos, hogy emlékeztessen bennünket: az oktatásban uralkodó kizsákmányolás tovább marad velünk, mint a vírus. A kitöltők csupán 8%-a számolt be arról, hogy kifizetik a túlmunkáit a Munka törvénykönyve szerint, 12%-uk pedig a „néha igen, de jellemzően nem” bizonytalan állapotában kell, hogy dolgozzon.

Mi a helyzet az intézményekben?

Maruzsa: a bevezetett preventív intézkedések elegendőek a koronavírus elleni védekezéshez

Annak a fényében ízlelgessük az államtitkár úr megnyugtató szavait, hogy a kérdőívet kitöltőket arról is megkérdeztük, hogy milyen fertőzöttségi számokról tudnak ők maguk.

Tízből 3 pedagógus számolt be arról, hogy fertőződött felügyeletük alatt lévő gyermek vagy fiatal koronavírussal. (Érdemes tudni, hogy az adatgyűjtés hetei során egy olyan trend is kibontakozott, hogy a legutóbbi időkben egyre többen jelezték, hogy már találkoztak a vírussal az intézményben.)

Talán még tragikusabb a következő adat: a kitöltők 42%-a kifejezte, hogy mivel nincs megfelelő tájékoztatás, képtelen képet alkotni arról, hogy voltaképpen előfordul-e COVID-dal fertőzött gyermek az intézményben. Amire tudnak támaszkodni az az, amit a saját szemükkel látnak: 7%-uk minimum egy főről tudott, közel 15%-uk 2-5 főről értesült, kb. 4%-uk pedig 6-10 főt is meg tudna nevezni.

És hogy miért baj az, hogy nincs kellő tájékoztatás? Azért, mert tájékoztatás nélkül nem lehet informált döntést hozni arról, hogy biztonságos-e a munkakörnyezet a munkavállalóknak személyesen, avagy a rájuk bízott gyermekek, fiatalok számára. A tájékoztatás elmulasztása pedig nem csak egyszerű mulasztás! Ha bebizonyosodik, hogy ezeket a közérdekű adatokat visszatartották, majd valaki ennek köszönhetően megbetegszik, mivel nem tudott arról, mi a pontos helyzet az intézményben, súlyos következményei lehetnek az adatokat visszatartók számára.

A PDSZ hónapok óta követeli az érintett intézmények listájának pontos közzétételét – pontosan azért, hogy az ott dolgozók és az oda járók maguk dönthessék el, hogy körülményeik, egészségi állapotuk függvényében megengedhetik-e maguknak a napi munkavégzéssel, intézménybe járással járó rizikót. Ezt a követelésünket is mindeddig a szőnyeg alá söpörték – holott egyszerű megérteni, hogy senkinek, még az államnak sincs joga, hogy ilyen létfontosságú közérdekű információkat tartson vissza!

Ennek a helyzetnek a fonákságára mutat rá a következő diagram:

A válaszadók több mint 40%-a úgy nyilatkozott, hogy intézményükben még a légúti betegség miatt távollevőket sem tesztelték! A kérdőívben azonban így is a kitöltők közel 22%-a jelezte, hogy tudomása van olyan kollégáról, aki Coviddal fertőződött!

Kiszolgáltatottság

A válaszok arra is rámutattak, hogy az esetek 70%-ában NEM rendelték el törvényszerűen a munkaszerződéstől eltérő módú foglalkoztatást (Mt. 53. paragrafus 1. bekezdés).

A kormány háborús megfogalmazásában azt is mondhatnánk, hogy ez már csak azért is szomorú, mert „békeidőben” sem jellemző ennek a figyelembe vétele. Azonban mi nem riadalmat akarunk okozni, ezért fordítsuk ezt le így:

a vírushelyzetben a jogi bizonytalanság csak növekedett.

Miért csodálkozzunk, ha 10 oktatásban dolgozó közül több mint 6 meglehetősen vagy nagyon fél a megbetegedéstől?

Felmérésünk csak megerősíti azt, amit követelünk a kormánytól:

[frame]

„Ma Magyarországon nem biztosítottak a közoktatás területén a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételei. A PDSZ követeli, hogy a kormány haladéktalanul hozzon döntéseket annak érdekében, hogy a munkáltatók meg tudjanak felelni a munka törvénykönyve 51. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségüknek, amely előírja számukra –  a köznevelési intézményekben dolgozók esetében is –, hogy biztosítsák az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit”

[/frame]

Ellenkező esetben értelmezésünk szerint a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 54. § (1) bekezdése és (2) bekezdése szerinti körülmények együttesen fennállnak, és a dolgozókat arra fogjuk felszólítani, hogy a biztonságos munkakörülmények megteremtéséig a fenti jogukkal élve tagadják meg a munkát!

[frame]

Ne fogadd el! Nem ez a normalitás! Lehet tenni ellene – tegyél most ellene!

Ahhoz, hogy megakadályozzuk a hazugságokat, hogy elérjük a céljainkat, nem kell sok, csak a te csatlakozásod. Tedd meg magadért, járulj hozzá havonta egy gyorséttermi menü árával a küzdelmekhez!

Segíts magadon, még ma!

[/frame]

Kincse Szabolcs

Kincse Szabolcs

Hasonló cikkek

Béremelés és ki nem fizetett túlmunka – csak tagoknak

Ebben az írásunkban hozzájutsz azokhoz a tartalmakhoz, amelyeket csak tagoknak tettünk elérhetővé. Miről van benne szó? Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is a béremelés? Hogyan tudod behajtani az elmaradt díjazást a 2023. december 31-éig végzett eseti helyettesítésért és egyéb többletmunkáért, ha közoktatásban vagy szakképzésben dolgozol? – Ezekhez adunk szerkeszthető, frissített mintadokumentumokat is. Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is […]

Ez a cikk csak PDSZ-tagok számára érhető el. Még nem vagy tag? Lépj be!

Tovább olvasom »