Őszi szünet és érettségiztetés – mutatjuk a vonatkozó jogszabályokat

Az őszi érettségi időszak több vizsganapja is az őszi szünetre esik. Jelzéseket kaptunk arról, hogy egyes intézményekben az érettségivel kapcsolatos feladatokat ellátó kollégák számára is szabadságot írtak ki a vizsganapokra. Ez jogszabályellenes. Összeszedtük, milyen jogszabályok vonatkoznak az érettségire, a minősítésre és az országos pedagógiai szakmai ellenőrzésre.

Jogsegélyszolgálatunkhoz jelzés érkezett arról, hogy egyes, az őszi érettségi vizsgaidőszakra vizsgahelyszínként kijelölt intézményekben az érettségin feladatot ellátó (tehát elnökként, jegyzőként, vagy vizsgáztató tanárként dolgozó) pedagógusok számára ugyanúgy szabadnapokat írtak ki, mint azoknak, akik valóban nem dolgoznak a szünetben (vagy „csak” otthon dolgoznak: dolgozatot javítanak, órákra készülnek, adminisztrálnak stb.)

Ez a gyakorlat abszolút jogellenes, ugyanis a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése szerint

a középszintű és emelt szintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga napjait, továbbá a minősítésben és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben történő részvétel napjait a munkatervben a közreműködő pedagógusok tekintetében tanítás nélküli munkanapként kell megtervezni.

Az erre a napra járó illetmény, nem állami intézményben munkabér tehát a munkajogi szabályok alapján megillet mindenkit, aki a fent említett eljárásokban feladatot lát el.

Mindez azonban független attól, hogy az érettségire vonatkozó rendelet alapján a külön jogcímű díjazást is fizetni kell. Ha e munkanapokon nem az iskolában, a közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony alapján történik a munkavégzés (pl. elnökök), e napokon a pedagógust az intézményvezetőnek a munkavégzés alól mentesítenie kell. Azonban ez a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet szerinti díjazásra való jogosultságát szintén nem befolyásolja.

Az őszi érettségi bosszantó háttere

Az a pár ezer tanuló, akik nem mentek el májusban érettségizni, mert nem akarták a járvány bejelentett csúcsán veszélyeztetni magukat vagy a családjukat, most érettségizik. Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkár és a teljes EMMI ígérgetései ellenére ezek a fiatalok egytől egyig lemaradtak arról, hogy idén a felsőoktatásban folytathassák tanulmányaikat. (Ugye, emlékszünk még a szavaikra: “minden rendben van az érettségivel, a PDSZ csak zavart kelt”?)

Eleve felháborító, hogy sokezer diákot úgy fosztottak meg a továbbtanulás lehetőségétől, hogy közben nem ezt ígérték (hol is vannak a beígért keresztfélévek, ugye?), de az is elképesztő, hogy ezek az amúgy is nyilván érintett diákok (vagy családjaik) most még inkább veszélyeztetve vannak. Ha a kormány az értelmetlen szájkarate helyett hallgatott volna a PDSZ-re és még jó néhány szakmai szerevezetre, és egységesen augusztusra halaszotta volna az érettségit, akkor mindenki egyenlő esélyekkel, a digitális tanrend ellenére is felkészülten érettségizhetett volna, egy olyan időszakban, amikor – és erre lehetett számítani tavasszal – a járvány átmenetileg alábbhagyott.

Mi a helyzet a szakképzésben?

Szakképzési centrumban dolgozó, érettségi elnöki feladatokat ellátó kollégától is kaptunk olyan jelzést, hogy intézményvezetője arra akarja kötelezni, vegyen ki szabadságot ezekre a napokra. Márpedig ilyesmire kötelezni bárkit szintén ellentétes a jogszabályokkal. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 92. § (4) bekezdése szerint ugyanis az érettségi vizsga megszervezésére és lebonyolítására az Nkt.-t kell alkalmazni.

Vagyis az érettségi vizsgán, minősítési eljárásban vagy országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben részt vevő pedagógusokra ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a közoktatásban vagy a szakképzésben dolgoznak.

Teljesen nonszensz, hogy valaki szabadságon legyen, miközben nagyon is dolgozik. Aki részt vett már a fenti eljárások bármelyikének lebonyolításában, az pontosan tudja, mennyi plusz munkával járnak ezek, így teljesen indokolt a plusz juttatás is értük. Nem véletlen, hogy bár voltak híresztelések arról, az érettségi vizsgáztatást a felügyelethez hasonlóan be akarják emelni a munkaköri kötelességek közé megszüntetve az ezekért járó külön díjazást, ezt a lépést még ez a kormány sem merte megtenni.

Arról már nem is beszélve, hogy a fent említett rendelet 30. §-ának 3. bekezdése egyértelműen kimondja, hogy az őszi szünet napjai tanítás nélküli munkanapok: „A pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető.”

Ráadásul ugyanennek a paragrafusnak a következő pontja, amit mit is számtalanszor idéztünk már, arról is rendelkezik, mikor lehet kiadni a pedagógusok szabadságát: „A nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.”

Van már rutinunk a szabadságnapokkal való visszaélések elleni harcban. Tavasszal például a szakszolgálati dolgozóknak segítettünk:

Ha szeretnéd magad felvértezni a jogsértések ellen, csatlakozz, és vedd igénybe jogsegélyszolgálatunkat!