Pénz. Ez az a triviális ok, amiért a kormányzat nem hajlandó nyilvánosságra hozni azon intézmények listáját, ahol megjelent a koronavírus. Annak érdekében, hogy megspórolja az érintettek 100%-os táppénzét, hidegvérrel megvonja az informált döntés jogát a munkavállalóktól, ezzel akár veszélybe is sodorva őket.
Kevés felháborítóbb dolog van annál az egyre durvuló járványhelyzet kellős közepén, mint hogy a kormányzat nem hajlandó közzétenni az érintett intézmények listáját. Azokét, ahol – így vagy úgy – de megjelent a koronavírus.
Transzparencia, nyilvános fertőzöttségi listák hiányában ugyanis képtelen eldönteni az egyszeri szülő, oktatásban dolgozó, hogy saját és családjának körülményei, egészségi állapota alapján tanácsos-e számára vagy gyermeke számára az adott intézmény látogatása.
Azaz nem lesz képes informált döntést hozni a kérdésben – mivel elhallgatták előle a döntéshozatalhoz szükséges legfontosabb adatok java részét.
Ha elhallgatják előlünk, megjelent-e a betegség az intézményben, ahová tanítani, dolgozni, tanulni járunk, azzal súlyosan veszélyeztetik az egészséges és biztonságos munkakörnyezethez való jogunkat. Ezért követeljük már hónapok óta, hogy a kormányzat tegye közzé az érintett intézmények listáját a koronavirus.gov.hu oldalon.
Tudtad? Ha karanténban vagy, jár a teljes fizetésed!
A kormányzat mindent megtesz azért, hogy elhallgassa, hol jelenik meg a vírus. Első látásra értelmetlen és buta, posztkommunista reflexnek tűnik ez, az állampolgár infantilizálásának, gyermekként kezelésének: „semmi közötök ehhez, majd a nagyok megoldanak mindent, minek akartok beleszólni?, ti csak foglalkozzatok dolgotokkal, csak semmi pánik”.
Csakhogy egyre világosabb: annak, hogy nem közlik az érintett intézmények listáját, anyagi okai vannak. Míg neked azért fontos, hogy közzétegyék a listát, hogy ha van krónikus betegséged, vagy krónikus beteg a családban, akkor ne kapd el a vírust, addig a kormánynak azért fontos eltitkolnia a listát, mert ha nem nyilvános, hol kaptad el a koronavírust, akkor nehezebb bizonyítanod, hogy foglalkozási megbetegedésről van szó – ergo a kormány pénzt spórol ezzel. Más kérdés, hogy a nagy spórolás nem csak, hogy a pénztárcád kárára, de a bőrödre is mehet.
[frame]
Frissítés: nem igaz az a kormányzati híresztelés, hogy csak az eü-dolgozóknak jár a 100%-os táppénz…
…egyébként pont az eü-dolgozóktól tudjuk, hogy nekik sem szeretik megadni.
Cikkünk publikálását követően az egyik FB-csoportban hívták fel a figyelmünket, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ oldalán úgy magyarázzák a vonatkozó jogszabályt, hogy a foglalkozási megbetegedés „életszerűen […] a koronavírussal fertőzött személyekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók […] esetében képzelhető el”.
Mondanunk sem kell, hogy ez nem igaz. Hivatkozhatnánk itt Kásler professzorra, aki már rég belengette, hogy minden megfertőzött oktatási dolgozó 100%-t kap, de inkább hivatkozzunk a vonatkozó jogszabályra (ami a regényesen hangzó 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról nevet viseli), és ez egyáltalán nem említ ilyesmit. A jogszabályt ezen a linken éritek el. Azaz igen, nagyon is életszerű egy oktatási-nevelési intézményben elkapni a betegséget.
[/frame]
Az a tény ugyanis, hogy a munkahelyeden fertőződtél meg, előfeltétele a 100%-os táppénznek. Minden más esetben 60% jár. (Éppen ezért megint leírjuk: azonnal jelezd a háziorvosodnak vagy a diagnózist felállító orvosnak, hogy valószínűleg a munkahelyeden, az oktatási intézményben fertőződtél meg. Ragaszkodj ahhoz, hogy ezt a tényt tüntesse fel a vizsgálati lapodon!)
Sajnos pontosan tudjuk, hogy az esetek túlnyomó részében 60%-os táppénzt kapnak a kollégáink, ha megbetegednek a COVID-dal – akármit is harsogjon a kormányzati propaganda (felmérésünkben a táppénzre kényszerült válaszadók csupán hat és fél százaléka jelezte, hogy megkapta a Kásler szerint mindenkinek járó 100%-os táppénzt.)
Szintén izgalmas tény, és valahogy erről sem esett még szó a sok operatív törzsi sajtótájékoztatón, hogy az egészségügyről szóló törvény 70. paragrafusa szerint ha karanténba kerülsz, a társadalombiztosítás köteles téríteni nem csak egy sor költségedet, de a teljes munkabéredet is:
[frame]
70. § A járványügyi elkülönítés, a járványügyi megfigyelés és a járványügyi zárlat, továbbá a járványügyi ellenőrzés idején az azok végrehajtásával összefüggésben felmerült, a fertőző betegnek, illetve a kórokozó hordozónak fel nem róható, szükséges és indokolt költségeket és a társadalombiztosítási jogviszony alapján meg nem térülő kiesett munkajövedelmet az állam a fertőző beteg, illetve a kórokozó hordozó részére megtéríti.
[/frame]
Persze, csak azoknak jár a költségtérítés, akik fertőző betegek, vagy kórokozóhordozók. Ha viszont nem tesztelnek, akkor hogyan bizonyíthatod, hogy ez a helyzet? Ha még csak nem is jelzi az állam, hogy az intézményedben jelen van a vírus? Ja, hogy sehogy? Igaz, ha rendesen tesztelnének, akkor az átfertőzöttségi adatok alapján mostanra az intézmények felét be is zárhatnák…
Anyagias titkok
Az adatok eltitkolása tehát semmi másra nem jó, csupán arra, hogy nehezebb legyen bebizonyítanod: az intézményedben fertőződhettél meg, jár neked a 100%-os táppénz. Semmilyen jogszabály nem tiltja az érintett intézmények feltüntetését és megnevezését, semmilyen hátrány nem éri az egyes betegeket.
A helyzetet igazából Müller Cecília világította meg, amikor október 26-án sajtókérdésre választ adott, amiből egyértelmű: a kormánynak esze ágában sincs közzétenni az érintett intézmények listáját. A tisztifőorvos hosszas magyarázkodásának lényege alapvetően az volt, hogy „jogszabályok” tiltják a lista közreadását, de sajnálatos módon egyetlen ilyen jogszabályi hivatkozást nem volt képes prezentálni.
Nem is csoda, mivel nincs is ilyen.
Az iskola, óvoda, gimnázium, az épületek nem rendelkeznek személyiségi jogokkal, nincsenek minősített adataik – semmi sem tiltja listában szerepeltetésüket.
Az igazság tehát az, hogy sem az Infotörvény, sem semmilyen más jogszabály nem tiltja a fertőzöttek, karanténba kerültek számának feltüntetését intézményenként. Az egyetlen értelmes indoka az adatok eltitkolásának az, hogy a kormány ismét spórolna az oktatáson: a száz százalékos táppénzek elvonásával igazgatná az egyre foltosabb költségvetést.
Ellenben ahhoz, hogy bárki el tudja dönteni, hogy az ő élethelyzetében rendben van-e egy intézmény látogatása, elengedhetetlenül fontos, hogy képben legyen az aktuális helyzettel. Ezért
ezen adatok szándékos eltitkolása bűncselekmény
– és ezen nem segít, ha az ember nem létező jogszabályokra hivatkozik, és úgy magyaráz, mintha óvodások lennénk.
[frame]
A kérdés és a válasz
A Müller Cecíliának feltett kérdésben és a tisztifőorvos válaszban – nem elírás – valóban a már rég átalakult KLIK neve szerepel, hibásan. Nyilvánvalóan a Klebelsberg Központra gondoltak a kérdésben és a válaszban is.
Az természetesen porhintés és felesleges terelés, hogy bárki is a Klebelsberg Központtól várná, hogy közzétegye ezeket az adatokat – teljesen mindegy, hogy melyik kormányzati szerv teszi ezt. A kérdést és a választ viszont azért másoljuk ide, mert – úgy véljük – több mint sokatmondó.
Több megkeresés is érkezett azzal kapcsolatban, hogy miért nem közöl adatokat arról a KLIK, hogy hány pedagógus és hol fertőződött meg?
A KLIK nyilvánvalóan nem minősül adatgazdának és adatkezelőnek ebben a kérdésben. Tudjuk azt, hogy Magyarországon csakis törvény szabályozhatja az adatkezelést, annak a módját, és azon belül is egy külön jogszabály van a személyes adatoknak a kezeléséről. És akkor még mindig továbbmegyek egy lépéssel: a személyes adatokon túl is az úgynevezett szenzitív, érzékeny adatok, mint például az egészségügyi adatok kizárólag annak a kezelésében vannak, aki a jogszabály szerint adatgazdának minősül, és adatkezelőnek minősül. Ennek rendkívül szigorú kritériumai vannak. Nyilvánvalóan adatkezelő és adatgazda maga az egészségügyi ellátó és a népegészségügyi hatóság is, hiszen számára feltétlenül szükséges az az adattartalom, amivel fel tudja keresni a fertőző beteget, és a szükséges intézkedéseket meg tudja hozni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egy-egy intézményben, egy-egy iskolában ne tudná az igazgató, aki jellemzően a munkáltatói jogkört is gyakorolja, hogy hány pedagógus érintett éppen abban az intézményben, hiszen a munka szervezéséhez is, erről nyilvánvalóan értesülnie kell. Naponta elmondjuk – nyilván most szünet van, most nem fogjuk, de majd a szünetet követően is elmondjuk –, hogy az operatív törzs milyen döntéseket hozott egy-egy intézményben. Ez is ezeken az adatokon alapul, tehát az információ rendelkezésre áll, de azt, hogy ki milyen módon, milyen jogosultsággal kezeli, azt természetesen a jogszabályok tartalmazzák.
[/frame]
Ne hagyjuk, hogy a kormány elhallgassa a közérdekű adatokat!
Csatlakozz hozzánk: támogasd a munkánkat! Legyél te is a PDSZ tagja!
Az alábbi űrlap kitöltésével lépj be tagjaink közé és támogasd munkánkat havi egy gyorséttermi menü árával! Vegyél részt akcióinkban, aktivizáld magad!
