„Nem engedte, mikor kértük, pedig beteg nagyapával lakunk egy fedél alatt…” – ilyen és ehhez hasonló emailek tucatjai érkeznek most a PDSZ-hez, ez alkalommal a szülőktől. Ne hagyd magad lerázni, ha ez történik veled: itt van, mire hivatkozhatsz.
Ahogy már a korábbi anyagunkban is megírtuk, sok szülő gondolja a napokban úgy – teljesen érthetően –, hogy jobb helyen van otthon a gyermek, ha éppen meg tudják oldani a felügyeletét, az otthoni tanulását, foglalkoztatását. Két okból is nagyon igazuk van: egyrészt az intézményi átfertőződés méretéről – tesztelés és időben meghozott, hatékonyságot legalább súroló járványügyi intézkedések hiányában – fogalmunk sem lehet. Másrészt az új, szigorúnak mondott járványügyi intézkedések mellett nyitva maradó intézményeket (óvodákat, iskolákat) is így lehetne a leglogikusabban tehermentesíteni, ha már ezt a kormány nem hajlandó átgondolni rendesen.
Tehát mi sem természetesebb, mint hogy azok a gyerekek, akiknek szülei megtehetik, otthon maradnak ezekben a napokban, nem mennek be az óvodákba, iskolákba? A napokban adott szülői tippjeink után újabb akadályok gördültek a szülők elé – erről tanúskodnak a hozzánk küldött levelek. Előfordul ugyanis, hogy az intézményvezetők nem hajlandóak igazolni a hiányzásokat, annak ellenére sem, hogy Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár is elmondta, hogy továbbra is az intézményvezetők dönthetnek a hiányzásokról (az a Maruzsa, igen, aki előszeretettel savazza a PDSZ-t újabban akkor is, amikor éppen a PDSZ javaslatait kezdik – ha sajnos igen csak felemásan is, de – megvalósítani).
Tehát,
mi a teendő, ha az intézményvezető, ki tudja, milyen okból, megszokásból, reflexből, rosszul értelmezett párthűségből, de nem hajlandó igazolni az igazolatlan órákat?
Először is: az intézményvezetőnek nincs mérlegelési lehetősége. A jogszabály ugyanis nem tesz számára lehetővé ilyet. Mit is mond a vonatkozó jogszabály?
Ahogy tegnap már megírtuk,
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (2) bekezdésének c) pontja leírja, hogy
„a mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.”
Ebbe bizony nem fér bele az, hogy az intézményvezető mérlegel. A rendelet nem azt írja, hogy mérlegelhet az intézményvezető, hanem világosan kifejezi, hogy igazoltnak kell tekinteni, ha egyéb alapos indok miattt nem tud a kötelezettségének eleget tenni.
Úgy gondoljuk, hogy egy világot lebénító, áldozatok millióit szedő pandémia mindenesetre alapos indoknak kell minősüljön még a magyar oktatási intézményekben is – természetesen csak addig, ameddig zombiapokalipszissel nem szolgálhat még a 2020-as esztendő. Addig azonban lehetőleg ne kelljen ennél alaposabb indokkal előállnia még egy szülőnek sem.
A másik kérdés az osztályozóvizsga kérdése. Elhangzott ugyanis, hogy oké, de ha ez a helyzet, akkor a gyereket majd osztályozóvizsgára fogják kötelezni. Sajnos, ez a történet sem ennyire kerek: osztályozóvizsgára ugyanis akkor kötelezheti a diákot a nevelőtestület, ha
- minimum 250 órányi hiányzással rendelkezik, vagy
- hiányzásainak száma meghaladja meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, vagy
- alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát, vagy
- egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, ÉS ha nem szerzett elegendő osztályzatot a lezáráshoz. A félév is meg tudja kavarni a gondolkodást gyakran: fontos ugyanis, hogy félévkor nem a 250 óra fele, azaz 125 óra, vagy az adott tantárgy óraszámának egyhatoda esetén merül fel az osztályozó vizsga, hanem 250 óránál, vagy az adott tantárgy éves óraszámának egyharmadánál, ÉS ha a tanuló érdemjeggyel nem volt osztályozható.
Jól látható, hogy minimális rugalmassággal ez a két dolog sem megugorhatatlan.
Ha viszont az intézményvezető megtagadja az otthonmaradás lehetőségét a diáktól, akkor neki egy igenis nagyon létező veszéllyel kell számolnia: amennyiben a diák családjában valaki megbetegszik, egészsége súlyosan károsodik, ne adj isten meghal, és kiderül, hogy az intézményvezetőnek bizony tudomása lehetett arról, hogy az intézményében potenciálisan jelen van a kórokozó, és ő ennek ellenére sem engedélyezte az otthon maradást, az bizony foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, aminek igen súlyos következményei lehetnek – akár 8 év szabadságvesztés is.
Ezeket az apróságokat mindenképpen érdemes elővenni, ha az intézményvezetők azon – szerencsére igen szűk – körével van dolgunk, akik valamilyen megfelelési kényszertől hajtva azt gondolják, megtagadhatják ezeket a kimondottan indokolt és felelős kéréseket.
Cikkünket 2020.11.11-én 10:02 perckor úgy módosítottuk, hogy az osztályzóvizsga feltételeit taglaló részt több intézménytípusra jellemző részletekkel frissítettük.
[frame]
Csatlakozz hozzánk: támogasd a munkánkat! Legyél te is a PDSZ tagja!
Az alábbi űrlap kitöltésével lépj be tagjaink közé és támogasd munkánkat havi egy gyorséttermi menü árával! Vegyél részt akcióinkban, aktivizáld magad!
[/frame]
