A PDSZ-szel indította a napját január 11-én reggel, Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkár, hosszasan foglalkozott velünk a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában. A teljes kormánybarát sajtó által feldolgozott interjú nagyobb része szólt arról, hogy állításainkat, kéréseinket sajátos körítéssel tálalták, sőt olyan „követelésünk” is elhangzott Maruzsa államtitkár szájából, amilyet mi sehol, semmilyen formában nem fogalmaztunk meg.
Mindenekelőtt szögezzük le, mik a legszembetűnőbb tanulságai, hiányosságai Maruzsa államtitkár emlékezetes interjújának:
[frame]
1 A kormánynak láthatóan jobban megy a saját médiájában elővezetett hazudozás, a lejáratás, mint a lényegi munka. Persze, felesleges az igyekezet: az NDi! oldalain pontosan nyomon lehet követni minden követelésünket – ez a gyakorlat csak a kizárólag a közmédiából és/vagy a kormányközeli orgánumokból tájékozódók számára lesz félrevezető.
2 A kormány – Maruzsa Zoltán az interjúban megfogalmazott nyilatkozatai alapján – sajnálatos módon a mai napig nem érti, hogy a digitális oktatás (is!) egy eszköz- és erőforrásfüggő kérdés, amelyhez, ha nem biztosítják a feltételeket, nem tud működni. Sem jól, sem rosszul.
3 Ahogy a feltételek megteremtésének kérdése a vírus elleni védekezés is: sajnálatos, hogy Maruzsa úr egy gondolat erejéig sem tudott kitérni arra kérdésünkre, hogy ha már nem védi a közoktatásban dolgozók életét és egészségét a digitális munkarend elrendelésével, miért nem biztosítja, egy évvel a vírus megjelenése után sem a kormány az oktatásban dolgozók számára a védőeszközöket: például a plexi arcvédőket, maszkokat.
4 Szintén nem sikerült kitérnie az államtitkárnak a 100%-os táppénzek kérdésére – pedig hát erről sokkal szívesebben hallottak volna a munkavállalók. Azzal, hogy ismételt ígéreteik ellenére egyszerűen nem fizetik ki ezeket, nem egyszerűsítik (nem csak az oktatás számára: mindenkinek!) az eljárási rendet, nem csak magukat járatják le, de jól láthatóan kockáztatják a járvány elleni védekezés hatékonyságát is.
[/frame]
Dicsérjünk államtitkárt!
Kezdjük azzal, hogy megdicsérjük a közoktatási államtitkárt. Maruzsa Zoltán ugyanis kackiás támadásai közepette úgy tűnik, mégis kezdi magáévá tenni azt a szakmai álláspontot, amit mi a járvány indulása óta igyekszünk a figyelmébe ajánlani:
a PDSZ régóta igyekszik elérni, hogy a felső tagozatos és középiskolai osztályok digitális munkarendben, az alsósok pedig szellősebben, lazábban szervezett osztálytermi oktatásban részesüljenek, amennyiben a járványügyi helyzet egyáltalán lehetővé teszi az intézmények nyitva tartását.
Ezekre a megkereséseinkre eddig csak dacos hallgatás volt a válasz, de – úgy tűnik – talán a kormány is kezd erre a következtetésre jutni. Hiszen Maruzsa Zoltán szerint is az alsó tagozat oktatása a problémásabb a digitális munkarendben. Ugyan mi azt emeltük ki, hogy míg az alsósokra vigyázni kell otthon, tehát a szülő kiesik a munkából, ha számukra is bevezetik ezt a munkarendet, Maruzsa Zoltán szerint
„a tapasztalatok azt mutatják, hogy [a digitális oktatás] különösen alsó tagozaton nem tud olyan hatékony lenni, mint például a végzős középiskolásoknál”.
Véleményünk szerint léteznek ugyan olyan módszertanok, megoldások, amelyekkel ezt meg lehetne ugrani – természetesen nem várjuk el az oktatásirányítás jelenlegi állapotában azt, hogy ezekkel a merőben szakmai részletekkel tisztában legyen – de ezzel együtt üdvözöljük az álláspontjukban bekövetkezett látványos elmozdulást.
Ezen túl azonban az interjú kimondottan közszolgálatellenesen zajlott – amennyiben a közoktatási államtitkár és az alákérdező újságíró megfogalmazásai finoman szólva is kevéssé szoros kapcsolatban álltak a valósággal. Közelebbről pedig azokkal a megfogalmazott követelésekkel, amelyeket a PDSZ valójában kért.
A közoktatási államtitkár interjúja egy lendületes performance volt: kreatív módon talált ki és fogalmazott át „PDSZ-es” követeléseket.
„A tanárok beoltása”
„A tanárok beoltását követeli a PDSZ. A tanárok is így gondolják, vagy csak a szakszervezet?” – tette fel a „provokatív” kérdést az újságíró. Meglepő a kérdés, hiszen
a PDSZ soha, sehol nem követelte a „tanárok beoltását”. Ezzel szemben a PDSZ az oktatási dolgozók számára követelte azt, amit a kormány már előzetesen belengetett: az intézményrendszer prioritási listán történő feltüntetését.
Azaz: egyáltalán nem tanárokról, hanem az oktatásban dolgozókról beszéltünk akkor, amikor nem mindenki beoltását követeltük, hanem azokét, akik kérik az oltást – ahogy az például a szociális intézmények munkavállalóinál is – helyesen – megtörténik. Persze, erre a felkérdezésre rögtön le is csap Maruzsa államtitkár:
„Sajnos, valóban előfordul, hogy eltér a pedagógusok többségi véleménye és mondjuk a PDSZ-nek a véleménye.”
Nézzük csak, ki is jelentette ki először, hogy a közoktatásban dolgozók helye az oltási prioritási listán van!
„Müller Cecília […] az IME egészségügyi szaklap országos egészség-gazdaságtan konferenciáján kérdésre válaszolva azt mondta, ha lesz is oltás, azt mindenképpen az „első vonalban” dolgozóknak kell megkapniuk; az egészségügyben dolgozóknak, majd a magas kockázatú csoportba tartozóknak, illetve az ország közszolgáltatásában részt vevőknek, valamint a pedagógusoknak.” (Források: Webbeteg, Portfolio) De ilyen értelmű kijelentést tett Merkely Béla, a SOTE rektora és a kormány tudományos tanácsadója is, hogy csak párat soroljunk fel.
Azaz az oktatási intézmények munkavállalóinak kihagyása az oltási rendből, az a magyarázat, hogy a Kormány nem kívánja „ágazati jellegű” módon biztosítani az oltásokat, merőben indokolhatatlan annak fényében, hogy a kormány nem csak hogy maga lengette ezt be, de valamennyi súlyosan érintett ágazatról (a szociális, az egészségügyi és a rendvédelmi területekről) gondoskodott a preferencialistáján.
Az igazság az, hogy a kormányzat saját ígéretei ellenére húzta le az iskolák, óvodák munkavállalóit a prioritási listákról, és ahelyett, hogy indokolná ezt a lépését, egyszerűen hazudik. Ahogy például Kásler és Gulyás urak a 100%-os táppénzről.
Egyébként olyannyira nem igaz az a kérdésben megfogalmazott állítás, miszerint a PDSZ akaratuk ellenére „beoltatná a pedagógusokat”, hogy arra többször, és külön is, kitértünk:
„Állj ki a kollégáid érdekében, még akkor is, ha nem akarsz oltást kapni! Ahogy a kollégáid is ki fognak állni melletted, ha valaki arra kötelezne, hogy – akaratod ellenére – beadasd magadnak az oltást. Legyünk szolidárisak egymással!” – írtuk egyebek mellett cikkünkben.
A tesztelési hazugság
Természetesen nem maradhatott el a szokásos, pedagógusokat hibáztató kormányzati kommunikációs panel sem. Az interjút készítő médiamunkás már a következő kérdésben gondoskodik arról, hogy Maruzsa államtitkárnak könnyebben menjen a közoktatásban dolgozókra terelni a felelősséget:
„Ezt azért kérdezem ilyen szkeptikusan, mert a januári iskolakezdés előtti viszonylag kevesen éltek az ingyenes tesztelés lehetőségével, ami eléggé érthetetlen. Mi lehet ennek a magyarázata?”
[frame]
Ha bennünket kérdezett volna a médiamunkás az álláspontunkról (ami, sajnos, soha nem történt még meg a közmédia részéről), és nem a velünk kimondottan ellenséges államtitkárt, akkor – címszavakban – ezt válaszoltuk volna:
1 Nem éltek viszonylag kevesen a teszt lehetőségével, mert a 72%-os részvételi arány nem alacsony.
2 A kormányzat nem hajlandó tudomást venni arról a megmásíthatatlan tényről, hogy a tesztelésen meg nem jelentek között ott voltak azok, akik a) maguk is éppen betegek, táppénzen, otthon, kórházban vannak, b) éppen karanténban vannak; c) nemrég estek át a betegségen.
3 A kormányzat az intézményrendszer átfertőzöttségi adatainak számítása során a fentieket – érthetetlen módon – az egészségesekhez sorolta: ahelyett, hogy hozzászámolta volna őket a fertőzés által érintettek köréhez, egyszerűen úgy kommunikál, mintha ők felelőtlenül viselkednének.
4 A kormányzat, hangzatos ígéretei ellenére, semmit sem tett a 100%-os táppénzek elbírálása ügyében – ami nem csak az oktatás területén, de mindenhol máshol is kedvezőtlenül befolyásolja a védekezést.
[/frame]
De a közmédia nem a PDSZ-től tájékozódik a PDSZ véleményéről. Lássuk tehát, ezzel szemben Maruzsa államtitkár szerint mi a „valóság”:
„ahogy látszott, hogy ebben nincsenek csodák, és viszonylag alacsony az átfertőzöttség, ugye akkor 2%-os átfertőzöttség volt, majd a következő héten újra megtörtént [a tesztelés], akkor folyamatosan csökkent az érdeklődés és a végén ugye már 60%-os volt.”
Ami természetesen megint csak nettó ferdítés, mert a kormány kéréseink ellenére sem volt hajlandó adatokat szolgáltatni a tesztelésről a folyamat során – erről bárki meggyőződhet –, azaz ezek az „adatok” semmilyen módon nem befolyásolták a tesztelés során kialakuló részvételi arányokat.
Az persze már befolyásolhatta a részvételi arányokat, amikor az érintettek azt látták, hogy
a kormány átlátszó módon trükközik a tesztelési és átfertőzöttségi adatokkal, nyilvánvalóan kihagyva a számításból a betegeket.
Erről Átlátszó és mi is külön cikkben számoltunk be.
Az államtitkár azért nem engedi olyan könnyen a gumicsontot, még egyet odaszúr nekünk:
„Ennek persze van egy olyan vonzata is, hogy fontos látni, pont, mondjuk, a PDSZ esetén, hogy augusztusban hőmérőzést kértek, amikor szeptember közepén erről döntés született akkor ez már nem volt fontos. Az őszi szünetnél tesztelést kértek, amikor ez meglett, akkor ez nem lett fontos. Tehát ennek van egy ilyen hullámzása.”
Nem csak „hőmérőzést” és „tesztelést” kértünk, hanem védőeszközöket is: azt, hogy maszkokat, plexi arcvédőket térítésmentesen biztosítsanak a kollégáknak (a mai napig nem történt meg). Amikor semmi mással, csupán sok ezernyi működésképtelen kézi hőmérővel sikerült elárasztani az intézményeket – hát valóban, arról megírtuk, hogy ennek, így, semmi értelme. Lelkünk rajta.
Ezzel szemben az már szinte tragikus, és a gyakorlati kormányzás teljes hiányáról árulkodik, hogy
egy évvel a járvány megjelenése után sem volt képes a kormányzat maszkokat és plexi arcvédőket, esetleg plexi védőfalakat biztosítani az iskolákban, óvodákban. Megmagyarázhatatlan.
Tesztelést még most is kérnénk azoknak, akik kérik – de nem antigén tesztet, hanem olyat, amit elfogad a kormány a 100%-os táppénz megítélésénél. Azaz vagy a 100%-os táppénz megítélésének eljárási rendjén kellene változtatni (ahogy azt javasoltuk is), vagy intézkedni arról, hogy az alkalmazott antigén tesztet is fogadják el a táppénz megítélése során.
Nagyon, nagyon nem mindegy.
Digitális oktatás – államtitkár-szemüveggel
Ahogy cikkünk elején már említettük, a kormány lassan rájön, hogy – az ő szavaikkal élve „gazdaságvédelmi szempontból” – a legfontosabb az alsós gyermekek osztálytermi oktatásának biztosítása, hiszen ők azok, akik igénylik az otthoni szülői felügyeletet, és az ő szüleik azok, akik ehhez a tavaszi időszakban nem kaptak egy forint állami támogatást sem. Az is eredmény, hogy fél év alatt lassan átmegy a PDSZ ezen javaslata a kormányzaton.
Ezen túl azonban Maruzsa államtitkár egy egészen meglepő, alternatív valóságban él a digitális oktatás mibenlétével, feltételeivel kapcsolatban:
„Ugye az, hogy az általános iskolák is képesek ilyenre [értsd: digitális oktatásra], azt tavasz óta tudjuk, amikor az egész oktatás lett rendszer szinten lett átállítva.”
Azaz Maruzsa szerint az a digitális oktatás, ahogy tavasszal minden pedagógus és intézmény pánikszerűen próbálta megoldani a feladatot, saját eszközökkel, saját kútfőből, gyakorlatilag nulla központi segítséggel. Ehhez nagyon nem lehet mit hozzáfűzni – aki benne volt, tudja, hogy mi történt itt ekkor. Maruzsa most is gondosan kerüli azokat a kérdéseket, hogy konkrétan, egészen pontosan mit is tettek azért, hogy működhessen egy ütőképes digitális oktatás az iskolákban.
Megmondjuk: semmit.
Járványügyi intézkedések – a minisztériumi dolgozószobából nézve
Az államtitkár valóságában egy olyan oktatási rendszer él, amelyik gyorsan, hatékonyan működik együtt az operatív törzzsel, pillanatokon belül meghozott döntéseik mintaszerűen működnek, minden szinten:
„ahol megjelenik a megbetegedés, ahol indokolt, ott célzottan megtörténik egyébként a járványügyi intézkedés, és tanügyi intézkedés is, tehát ott megtörténik a tanterven kívüli digitális munkarend bevezetése, addig, amíg szükséges.”
Ezzel szemben pontosan tudjuk, hogy ez nem így van. Pontosan tudjuk, hogy
számtalan esetben napokat, sőt van, hogy heteket késnek a járványügyi intézkedések, ha megbetegedés történik egy osztályban, óvodai csoportban.
A késedelmes intézkedések pedig gyakran komoly következményekkel járnak.
Ahelyett, hogy Maruzsa retorikai fogásokkal próbálkozna, érdemes lenne némi gyakorlati tapasztalatot gyűjtenie a terepről. Akkor látná, hogy mi az igazság a rózsaszín köddel szemben, amiben éldegél. Visszajelzések százai szólnak ugyanarról: napokkal azelőtt lejelentett megbetegedések – és semmilyen intézkedés. „Visszamenőleg” kihirdetett rendkívüli szünetek – már csak egy-két napra, mert a bizonyított megbetegedés már annyira régen történt. A kontaktkutatás teljes hiánya, feladása. Ez lenne a valóság, államtitkár úr.
Felvételik, érettségik
Hogy még borzongatóbb legyen a PDSZ ármánykodása a kizárólag kormánymédiából tájékozódóknak, Maruzsa államtitkárt ismét felkérdezi a riporter: „Felmerültek kérdések a napokban, hogy megtartják-e a felvételiket?”
„Természetesen megtartjuk” – válaszolja Maruzsa. – „A középiskola választásában nem vagyunk egyformák, nem homogén az érdeklődés, objektív módja ennek eldöntésének a felvételi. Én is olvastam ilyet, [kis nevetés], pont a PDSZ-től, hogy majd 30-40 fős csoportokban írják majd meg a felvételiket – ez nem igaz.”
Igazán figyelemre méltó kijelentés az államtitkártól – annál is inkább, mivel
a PDSZ még nem adott ki hivatalos álláspontot az idei érettségikkel, felvételikkel kapcsolatban. Akkor sem, ha az államtitkár már most harcol a PDSZ álláspontja ellen.
Jelen pillanatban ugyanis az álláspont kialakítása folyik, mérlegeljük a kormányzati terveket, a tagsággal és szakembereinkkel konzultálva. Amint ez lezárul és kialakult az álláspontunk, Maruzsa államtitkár valóban fog tudni olvasni valamit ezzel kapcsolatban. És akkor lehet majd dühösen nyilatkozni a PDSZ álláspontjáról a baráti sajtónak.
Maruzsa államtitkár kijelentését tehát a szokásos módon kell értelmezni. Hogy mi az a szokásos mód, azt az olvasóra bízzuk.
[frame]
Ha úgy gondolod, hogy nem laktál jól az ígéretekkel, itt az idő: lépj (be) most!
Ha zavar, hogy a kormány azt ígér, amit akar, de teljesíteni csak neked kell, ha zavar, hogy milyen helyzetben van a szakmánk, akkor az alábbi űrlap kitöltésével csatlakozz a PDSZ-hez, és harcolj velünk! Havonta egy hamburgermenü áráért segítsd a munkánkat, és biztosítsd a hátteredet arra az esetre, ha téged is jogsértések érnének!
[/frame]
Ezek a cikkek is érdekelni fognak
- Amire az Európai Unió nem ad bértámogatást, arra a kormány se költ
- Milyen következménye van annak, ha nem csinálom meg a NAT-vizsgát?
- November 4-én egyeztettünk a minisztériumban, és 19-én folytatjuk…
- Újabb hatalmas siker a bíróságon túlmunka-ügyben! – csak tagoknak
- Újabb hatalmas siker a bíróságon túlmunka-ügyben!
