Mit jelent a minimálbér-emelés a közoktatásban alkalmazott, pedagógus végzettséggel nem rendelkező dolgozóknak?

Azt már tudjuk, hogy az oktatás azon dolgozóinak, akik a közoktatásban pedagógusként keresik a kenyerüket, nem hoz emelést az idei minimálbér-emelés sem, hiszen illetményüket továbbra is a hét évvel ezelőtti minimálbér alapján számítják. Egyelőre annak sincs nyoma, hogy a szakképzésben dolgozók versenyképesnek mondott fizetése emelkedne a közeljövőben. De mire érdemes figyelniük azoknak, akik közalkalmazottként, nem pedagógusi munkakörben dolgoznak?

Mielőtt rátérünk az oktatásban dolgozó nevelést, oktatást közvetlenül segítő (NOKS) munkatársak (pl. dajkák, pedagógiai asszisztensek, óvodatitkárok, iskolatitkárok) és technikai dolgozók (pl. konyhások, kertészek, takarítók) illetményére, érdemes röviden összefoglalni, mi a különbség minimálbér és garantált bérminimum között, hogy lássuk, kinek melyik jár.

Minimálbér vagy garantált bérminimum?

A mindenkori minimálbér az az összeg, amelynél nem lehet kevesebb egyetlen munkavállaló időarányosan megállapított alapbére sem. Ez a legutóbbi emelés után (ami egyébként a februártól kezdődő érvényesség miatt csak papíron 4%) a teljes munkaidőben, havibérrel alkalmazott munkavállalók esetében havi 167.400 forint. A minimálbér emelkedésével a garantált bérminimum is növekedett, ennek összege 2021. február 1-től 219.000 forint. Ezt az összeget kapják a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók az általános szabályok szerint.

Az oktatási intézményekben annyival árnyaltabb a kép, hogy a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 32§ (3.) bekezdése alapján akit B – D osztályba soroltak be, annak az illetménye nem lehet kevesebb, mint a garantált bérminimum. Vagyis

ha valaki például érettségivel takarítást vállal, egy iskolában több pénzt fog kapni ezért a munkáért, mint mondjuk egy orvosi rendelőben.

Az a közoktatásban foglalkoztatott, pedagógus végzettséggel nem rendelkező dolgozók többsége a még 1992-ben bevezetett közalkalmazotti bértábla alapján kapja a fizetését. Ennek összesen tíz fizetési osztálya és 17 fokozata van, előbbi a végzettséggel és a szakképesítéssel, utóbbi a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött évek számával van összefüggésben (lásd Kjt. 87/A. §).

Annak megállapítása, hogy pontosan milyen végzettséggel és szakképesítéssel tölthető be egy adott munkakör, olykor komplikált lehet, de az elmondható, hogy a közalkalmazotti bértáblának az „A” fizetési osztályában jelennek meg az alapfokú iskolai végzettséggel betölthető munkakörök, az összes többi fizetési osztályban ennél magasabb végzettségre és/vagy szakképesítésre van szükség. Azokban a munkakörökben, amelyekben a végrehajtási rendelet az adott munkakörhöz több fizetési osztályt is hozzárendelt, a dolgozót abba a legmagasabb fizetési osztályba kell besorolni, amelyhez megfelelő képesítéssel rendelkezik a közalkalmazotti törvény 61. §-a alapján.

Összességében elmondható, hogy a fizetési osztályok egyre inkább összecsúsznak, egyre kisebb a különbség az illetmények között, ami illeszkedik abba a folyamatba, ahogyan a kormányzat igyekszik fokozatosan kivezetni a Közalkalmazotti törvényt a magyar jogrendből.

A közalkalmazotti bértábla gyalázatos számai

Különösen megdöbbentő, hogy ha nem lenne előírva a korrekció, a közalkalmazotti bértábla szerint kapott fizetések 85%-a nem érné el a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot.

Ahhoz, hogy korrekció nélkül, „saját jogon” is meghaladja a havi fizetés a garantált bérminimumot, a G fizetési osztály 16. fokozatában kell lenni. Ez azt jelenti, hogy

egyetemi vagy főiskolai végzettséggel 46 évet kell ledolgozni közalkalmazottként ahhoz, hogy az ember többet vigyen haza, mint a garantált bérminimum.

Az ennél alacsonyabb fizetési osztályban lévő és/vagy kevesebb ideje dolgozó közalkalmazottak a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot kapják, ahogyan azt az alábbi táblázat is mutatja:

A 2021-es közalkalmazotti bértábla

A sárga és narancssárga sávba esők fizetése tehát emelkedett, február 1-től ennyi pénzért ülnek a portán, gondozzák a kertet, vagy merik a levest a menzán a technikai dolgozók az oktatási intézményekben. Olcsó demagógiának tűnhet az élelmiszerláncok álláshirdetéseivel példálózni, de érdemes elgondolkodni azon, hány évig kell dolgozni eszerint a bértábla szerint egy árufeltöltő-pénztáros kezdő fizetéséért. Nem is csoda, hogy sokan inkább az utóbbit választják.

Erre figyelj, ha NOKS munkatárs vagy

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) munkatársak ennél egy hajszálnyival többet keresnek. De tényleg csak annyival. A már fentebb is idézett 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet alapján ugyanis az ő bérük nem lehet kevesebb, mint (fizetési osztálytól függően) a minimálbér vagy a garantált bérminimum 107%-a:

A 2021-es közalkalmazotti bérek 107%-a

Sőt, a költségvetés fedezetet biztosít arra is, hogy ezt a munkáltató 110%-ra egészítse ki. Ez elvileg a teljesítményen alapuló differenciálást szolgálja, de eddigi tapasztalataink szerint ahol nincs differenciálás, ott ezt minden NOKS munkatársnak kifizetik. Mindezek alapján minden NOKS dolgozónak, aki olyan munkahelyen dolgozik, ahol nincs differenciálás, az alábbiak alapján kell kapnia a fizetését február 1-étől:

A 2021-es közalkalmazotti bérek 110%-a

Tehát ha te ilyen munkakörben dolgozol például pedagógiai asszisztensként, mindenképp ellenőrizd március elején, hogy megkaptad-e a rád vonatkozó összeget. Fontos tudnod, hogy a 110%-ra biztosított forrás másra nem fordítható, tehát ha te ennél kevesebb fizetést kapsz, mindenképp kérj tájékoztatást arról, mi alapján differenciált a munkáltatód.

[frame]

Unod már, hogy alamizsnát kapsz fizetés helyett? Tegyél ellene, és csatlakozz hozzánk még ma!

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem csak a pedagógusoké. Kiállunk mindenkiért, aki az oktatásban dolgozik, mert hisszük, hogy színvonalas, modern oktatás csak a dolgozók összességének csapatmunkájaként jöhet létre. Lépj be havonta egy hamburgermenü áráért, és tegyél a jobb oktatásért!

[/frame]

Kamrás Orsolya

Kamrás Orsolya

Hasonló cikkek

Béremelés és ki nem fizetett túlmunka – csak tagoknak

Ebben az írásunkban hozzájutsz azokhoz a tartalmakhoz, amelyeket csak tagoknak tettünk elérhetővé. Miről van benne szó? Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is a béremelés? Hogyan tudod behajtani az elmaradt díjazást a 2023. december 31-éig végzett eseti helyettesítésért és egyéb többletmunkáért, ha közoktatásban vagy szakképzésben dolgozol? – Ezekhez adunk szerkeszthető, frissített mintadokumentumokat is. Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is […]

Ez a cikk csak PDSZ-tagok számára érhető el. Még nem vagy tag? Lépj be!

Tovább olvasom »