Elutasított és elfogadott vakcinák – gyanús kormányzat: a PDSZ vakcinafelmérése

Gyors felmérésben igyekeztünk választ kapni a vakcinákkal, oltási programmal kapcsolatos legégetőbb kérdésekre: így rákérdeztünk arra is, valóban igaz-e az a kormányzati állítás, miszerint a vakcinafelvételi hajlandóság alig 26% a pedagógusok körében.

A felmérés lebonyolítására igen rövid idő, öt nap állt rendelkezésünkre. A felmérésében két, különböző, de azonos kérdéseket tartalmazó kérdőíven kérdeztük az oktatásban dolgozókat. Az egyik kérdőív nyitott volt valamennyi oktatási dolgozó számára. A másik kérdőív zárt volt, itt a PDSZ-tagság véleményét gyűjtöttük – ennek célja természetesen az, hogy külön is mérhessük tagságunk véleményét. Célunk az első kérdőívvel 1200, a másodikkal 400 válasz gyűjtése volt. A nyílt adatgyűjtés során 1278, a PDSZ-tagság köréből 396 választ gyűjtöttünk – azaz összesen 1674 oktatási dolgozó válaszolt kérdéseinkre szerte az országból.

[frame]

Nem meglepő meglepetések: röviden a megállapítások

A lezárt felmérés fontosabb következtetései:

  • Az oktatásban dolgozó válaszadók nagy része tart a megbetegedéstől;
  • Nyilvánvalóan légből kapott a kormányzat által szajkózott alacsony, 26%-os oltásfelvételi hajlandóság az oktatási dolgozók körében: a tényleges szám közel kilencven százalék;
  • Az oltást beadatni szándékozók bő kétharmada nem bízik az Európai Gyógyszerügynökség által jóvá nem hagyott vakcinákban;
  • Az oltás elutasításának vezető oka, hogy tartanak az oltás nyomán később kialakuló egészségártalmaktól, illetve nem bíznak abban, hogy a kormány igazat mond az oltásokról;
  • A túlnyomó többség érzi úgy (még az oltást felvenni nem kívánok egy része is), hogy az oktatási intézményeknek az oltási prioritási listákon lenne a helyük – sokan viszont csak azzal a kitétellel támogatnák ezt, ha nem lenne kötelező az oltás;
  • A kormány vakcinákkal, vakcinálási programmal kapcsolatos kommunikációja elégtelen a válaszadók szerint;
  • A kormány oltásügyben végzett kommunikációs tevékenységéről a válaszadók nagy része nyilatkozott úgy, hogy az átláthatatlan, kusza és elbizonytalanító;
  • A válaszadók nagy része a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca vakcináknak szavazott bizalmat;
  • A SinoPharm és a Szputnyik V vakcinákkal kapcsolatban feltűnően nagy a bizalmatlanság;
  • Nem javítja a kilátásokat az a tény sem, hogy a már európai engedélyeztetés alatt álló vakcinákkal szemben is szembetűnő az elutasítottság.

[/frame]

A válaszadókról

Elmondható, hogy a nyílt íven gyűjtött adatokból ugyanazok a trendek olvashatók le, mint a PDSZ-tagság által adott válaszokból – az aránylag kis eltérésekről lent beszámolunk.

A válaszadók földrajzi megoszlása örvendetesen vegyesen alakult. A nyílt űrlapon legtöbben Budapestről (342 fő), legkevesebben Nógrád megyéből (12) válaszoltak a kérdésekre. A PDSZ-tagok körében hasonlóan alakult az arány, azzal a különbséggel, hogy ott Vas megyéből érkezett a legkevesebb válasz (1), míg a legtöbben itt is Budapestről adtak válaszokat a feltett kérdésekre (135 fő).

Az összes válaszadó földrajzi megoszlása így nézett ki a két kérdőíven:

Az intézménytípusok tekintetében a legtöbben mindkét kérdőívünket az általános iskolában dolgozó munkavállalók töltötték ki, ezt mindkét kérdőíven a gimnáziumokban, majd a szakképző intézményekben, illetve az óvodákban dolgozók követték. Valamennyi válaszadó tekintetében így néz ki az egyes intézménytípusok megoszlása:

Mennyire félünk a COVID-tól?

A kérdésre a válaszadók 1-től (egyáltalán nem fél) 7-ig (nagyon fél) pontozhatták, mennyire tartanak attól, hogy elkapják a betegséget. A válaszadók többsége inkább fél a fertőzéstől, mint nem. A PDSZ-tagok valamivel többen jelölték be az 5, 6 és 7 válaszokat (67.9%), mint a nyílt kérdőíven (58.5%), ugyanakkor a legtöbben a nyílt kérdőíven válaszolók jelölték be a maximális, 7 pontot (33.3%), amit – ezzel szemben – a PDSZ-tagok negyede választott csak (24.7%).

Beoltatnák-e magukat az oktatásban dolgozók?

Komoly vitákat kavart Maruzsa Zoltán államtitkár kijelentése, hogy – a kormányzat álláspontja – szerint az oktatásban dolgozóknak mindösszesen 26%-a oltatná be magát a koronavírus ellen.

[frame]

„[Maruzsa Zoltán] arról is beszélt: a pedagógusoknál a köznevelési információs rendszer és az egészségügyi adatbázis, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér statisztikai jellegű összevetése alapján 26 százalék az oltást igénylők aránya.”

Forrás: koronavirus.gov.hu

[/frame]

Ez a kijelentés nem igazán állt összhangban mindazzal, amit a mindennapi életben sokan tapasztaltak: miszerint a többség igenis hajlandó lenne az oltás beadatására. Többen arra is rámutattak, hogy ez a bejelentés akkor történt, amikor a lakosságnak még 20%-a sem regisztrált a kormányzati Vírusinfó-portálon – így ennek az értéknek logikusan magasabbnak kellene lennie. Az államtitkár kijelentése a továbbiakban kitűnő alapot teremtett arra, hogy a legkülönbözőbb kormányzati szereplők érvelhessenek amellett: az oktatási intézmények dolgozóit nincs miért felvenni az oltási prioritási listákra.

Felmérésünk egyik célja tehát ennek eldöntése volt:

mennyire állja meg a helyét az a kormányzati hipotézis, amely szerint az oktatásban dolgozók körében ennyire alacsony lenne az oltási szándék?

A dilemma feloldása érdekében a válaszadóknak a következő kérdésre kellett válaszolniuk: „Ha ma felhívnának, hogy rendelkezésedre áll számodra egy COVID elleni vakcina, beoltatnád magad?

A kérdésre válaszolók többsége nyilván nem tudott arról, hogy a pedagógusok csupán 26%-a lenne hajlandó felvenni az oltást, ugyanis

a válaszadók 84%-a nyilatkozta, hogy igen, beoltatná magát.

Azt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az oltást felvenni szándékozók túlnyomó része nyilatkozott úgy, hogy csak az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinát fogadná el: 63% (812 fő) a nyílt, míg 53.3%  (211 fő) a PDSZ-tagoknak szóló íven. Ez egyben azt is jelenti, hogy összességében az oltást felvenni nem szándékozók száma is igen alacsony (12%, míg 2% nem tudott válaszolni a kérdésre).

Az eredmények alapján tehát igazuk van azoknak, akik a kormányzat által hangoztatott 26%-os hajlandóságot megmagyarázhatatlanul alacsonynak érezték.

Mikrocsiptől a gyanakvásig: miért nem akarod az oltást?

Az előző kérdésre nemmel válaszoló 197 főt külön is kérdeztük arról, hogy mitől tartanak, miért nem szeretnék beoltatni magukat? Ennek érdekében összegyűjtöttünk egy csokorral a saját közösségimédia-felületeinken megtalálható, leggyakoribb érvekből. Úgy éreztük, nem csak mi, talán a kormányzat is hasznosnak tarthatja, ha választ kaphat ezekre a kérdésekre.

Míg néhányan valóban jelölték azt a közkézen járó összeesküvés-elméletet is, miszerint tartanak a beinjektált mikrocsiptől, ez azonban tényleg kimutathatatlanul alacsony szám volt (talán néhányan viccből is adták ezt a választ).

Az elutasítások zöme talán annak tudható be, hogy a kormány végleg elveszett a háborús retorikában: egyszerűen nem képes világosan beszélni a kérdésben. Ennek köszönhető, hogy nem tudja megnyugtatni az aggódó embereket – a sok mellébeszélés pedig nem tesz jót a megbízhatóságának. Az oltás elutasításának két vezető indoka ugyanis, hogy a válaszadók félnek attól, a vakcina a későbbiekben okoz majd egészségkárosodást számukra, illetve az, hogy nem bíznak a kormány kommunikációjában: úgy vélik a kormány nem mond igazat az oltásokról.

Az elutasítás okai:

A prioritási listát az elutasítók egy része is támogatná

Megnyugtató és egyben felemelő érzés, hogy az oltást elutasítók egy része egyértelműen szolidáris azokkal a kollégáikkal, akik szeretnék megkapni az oltást. Az oktatási intézmények munkavállalóinak oltási prioritási listára történő felvételét ugyanis jóval többen támogatják, mint ahányan felvennék az oltást:

összességében a válaszadók túlnyomó része, 93 százaléka gondolja úgy, hogy az oktatási intézmények munkavállalóinak a prioritási listán lett volna a helyük.

A prioritási listákkal kapcsolatos polémiához a PDSZ-es válaszadók – alig pár százalékpontos különbséggel – hasonlóképpen állnak hozzá, mint a nyílt kérdőív kitöltői. Az alábbi diagramon az összes válaszadó válaszainak összegzését láthatjuk:

Kormányzati kommunikáció: kusza, átláthatatlan és elbizonytalanító

A két, párhuzamosan futtatott felmérés eredményei amúgy is igen hasonló eredményeket mutattak, itt azonban a két kérdőív válaszadói szinte tizedszázalékra pontosan ugyanazt a választ adták. A válaszadók nagy többsége, 81 százaléka véli úgy, hogy a kormány kommunikációja nem kielégítő a vakcinák ügyében – és csupán 12.1% (PDSZ) illetve 12.4% (nyílt) volt megelégedve:

De mi az oka, hogy ennyire bizalmatlanok az emberek a lakosságot hősiesen, óriásplakátokon, baráti médiában, tízmilliárdokból tájékoztató kormányzattal szemben?

Annak érdekében, hogy rájöhessünk, mi a probléma valójában a kormányzati kommunikációval, a válaszadók egy sor pozitív és negatív jelző közül válogathatták ki azokat, amelyek szerintük azt a leginkább jellemzik. Egy válaszadó több minőséget is választhatott.

A leginkább szembeötlő, hogy a válaszadók többsége inkább a káoszra, szervezetlenségre utaló jelzőket választotta: a három vezető minőség az átláthatatlan (65.5%), a kusza (59%) és az elbizonytalanító (56.2%) kifejezések voltak, amelyeket a válaszadók több mint fele megjelölt válaszában. Az is árulkodó, hogy legkevesebben a professzionális (1.5%), az őszinte (1.9%) és a pontos (1.9%) kifejezésekkel jellemezték a kormányzati kommunikáció vakcinákkal kapcsolatos munkáját.

Mindenképpen úgy tűnik, hogy lenne min csiszolni, ha a kormánynak valóban fontos ez a téma.

Melyik vakcinát preferálják a válaszadók?

A kérdőívben rákérdeztünk arra is, melyik vakcinákkal oltatnák be magukat a válaszadók. A kérdések közé a Magyarországon jelenleg beadható (Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Szputnyik V és SinoPharm) készítményeket válogattuk be, illetve belevettük az Európai Gyógyszerügynökség által – honlapjuk szerint – már elbírálás alatt álló további vakcinákat is (Janssen, CureVac, Novavax).

A válaszadókat arra kértük, hogy egytől hétig pontozzák mennyire bíznak meg az egyes vakcinákban (1 – egyáltalán nem bízik meg, 7 – teljes mértékben megbízik). Emellett feltüntettük azt a számot is, hogy hányan adtak választ az egyes készítményeknél (nem volt kötelező a válaszadás: arra kértük a válaszadókat, hogy amennyiben nem hallottak még a vakcináról, ne válaszoljanak a kérdésre). Ez utóbbi adatot az összes kitöltő százalákában adtuk meg.

Az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett készítményeknek adott pontszám messze felülmúlja a Magyarországon adható másik két készítményét. Ennek megfelelően a többség elutasítja a kínai SinoPharm vakcináját csakúgy, mint az orosz Szputnyik V oltást is – még ha ez utóbbit a kínai készítménynél valamivel kedvezőbben is ítélik meg a válaszadók.

Az összes vakcina között ugyanakkor a SinoPharm megítélése a legalacsonyabb: 2.52-es átlagpontszámával alulmúlja a kevésbé ismert, engedélyezés alatt álló készítményeket is.

Ugyanakkor elgondolkoztató – és talán ez is a kormányzati kommunikáció valószínűleg rosszul belőtt prioritásairól árulkodik –, hogy az EMA előtt már elbírálás alatt lévő vakcinák megítélése is kimondottan rossz.

Ha a kormányzatnak fontos a vakcinák megítélése, akkor – ezeket a szempontokat mérlegelve – a konfrontatív, háborús hangulatkeltés helyett nagyobb figyelmet kellene szánnia a korrekt ismeretterjesztésre. Azaz a tényalapú, világos, koherens és őszinte tájékoztatásra.

Itt lenne az ideje azoknak a tarthatatlan kijelentéseknek a visszavonására is, amelyekkel a kormány a munkavállalók oltási hajlandóságát illette. Az alternatív matematikát – úgy tűnik – mégis felismerik a választók.

[frame]

Félsz?! Mitől félsz? Csatlakozz hozzánk most, hogy ne is merülhessen fel, hogy tartasz valamitől!

Senki sem szeret rettegni. Az meg tényleg a legrosszabb megoldás, ha annyira rettegsz, hogy a saját, jogszabályban garantált jogaidért sem mersz szót emelni. Ez így nem mehet tovább!

Csatlakozz hozzánk, ha azt szeretnéd, ha egy határozott, a tagjai, a társadalom érdekében a népszerűtlen dolgokat is kimondó, harcos és sikeres szervezet álljon mögötted! Hidd el, a jogaid megérik havonta egy gyorséttermi menü árát!

Rád van szükség – MOST van szükség rád!

[/frame]

Ezekre a cikkekre is kíváncsi lehetsz

Hasonló cikkek

Sehogy sem jön ki a matek

A sztrájktörvény alapján kezdeményezett egyeztetés után pár héttel, 2024. május 23-án az EFOP PLUSZ Oktatási Albizottság ülésén, amelynek a PDSZ képviselője is tagja, ismét meghallgattuk

Tovább olvasom »