Zárás és gyerekfelügyelet… De hogyan?!

Nem egyértelműek a kényszerszünet alatti rendelkezések – emellett teljesen kaotikus a kormány kommunikációja: a határozatok nem egységesek, akár 12 órán belül is változnak. Egy sor dolog teljesen zavaros. Összeszedtük neked, mire figyelj oda.

Az, hogy zárnak az oktatási intézmények, a jelenlegi járványügyi helyzetben elkerülhetetlen. Arról már korábban írtunk, hogy a kormányzatnak bőven lenne még dolga a szülők kompenzálásával is és – ha szeretne normálisan üzemelő oktatási intézményeket látni nyitás után – akkor a zárás alatt is lennének feladatai.

Azzal viszont a kormányzat több szintjén is problémák vannak, hogy mit is értünk zárás alatt, mi történik az intézmények munkavállalóival, milyen munkavégzést kell, lehet és tilos elrendelni. Ezen a helyzeten sok esetben a március 5-én, pénteken kiadott minisztériumi útmutatók, határozatok sem sokat segítettek – sőt, például az óvodák esetében, igen csak megkavarták az amúgy is zavaros állóvizet.

Egészen elképesztő módon a sebtében összedobott határozatokat már a megjelenésük másnapján újra módosították mégis lehetővé téve az annak előtte kizárt gyermekfelügyeleteket az intézményekben.

Az új jogszabály egyébként említ egy sokat sejtető május 24-i időpontot is, mint a korlátozások alatti, itt szabályozott munkarend végdátumát.

Éppen ezért az alábbiakban sorra vesszük, mire kell odafigyelni a különböző intézményekben a következő hetekben – amennyiben nem akarsz rosszabbul járni, mint feltétlenül kellene.

Óvodák

Az óvodákról az EMMI határozata igen szűkszavúan fogalmaz: rendkívüli szünet lesz. Kezdjük azzal, hogy mit NEM lehet tenni hétfőtől:

jogellenes szabadságot, fizetés nélküli szabadságot kiadni.

Ezért, ha ilyesmivel próbálkoznak nálad, tudd: ilyen állat nem létezik – nem létezhet, mert munkajogilag a rendkívüli szünet mindösszesen kétféleképpen értelmezhető. Vagy otthoni munkát lehet adni a dolgozóknak, vagy állásidőt kell elrendelni. Ugye, ezek egyike sem szabadság.

Ha valaki azt gondolná, márpedig ilyen esetekre nem kerülhet sor: pontosan ez az, amiről beszélünk. A csepeli óvodában teketória nélkül rendelt el jogellenesen szabadságolást a fenntartó. Ezt NEM lehet csinálni!

Miért jogellenes a szabadság kiadása?

Már csak azért sem lehet szabadságot – sem fizetettet, sem fizetetlent – kiadni (és ez nem csak az óvodákra, hanem minden intézményre érvényes – ugyan az óvodákban lesz ezzel a legvalószínűbben gond) mivel

  • a szabadság kiadását az Mt. 122. § (4) bekezdése szerint 15 nappal előtte közölni kell – erre, ugye, ezt könnyen ki lehet számolni, hogy nincs lehetőség;
  • fizetés nélküli szabadságra küldeni a munkavállalót pedig azért jogellenes, mert ilyen lehetőség a munka törvénykönyvében nincs (csak a munkavállaló kérhet fizetési nélküli szabadságot, de erre kényszeríteni nem lehet).
  • mindemellett egy hatályos kormányrendelet szerint a szabadságot elsősorban a nyáron, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, és csak akkor lehet máskor, ha a szabadság kiadása a nyári időszakban nem lehetséges. Mivel még nincs nyári időszak, amikor nem lehetne kiadni ezeket a szabadságokat, ez is egyértelmű: nem vetethetik ki veled a szabadságodat. Ha kell jogászkodnod, mert ilyen helyzetbe kerülsz, ez utóbbit a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (4) bekezdése írja le neked – és a kevésbé tájékozott vezetőknek.

Milyen pénzt kell fizetni ez alatt az időszak alatt?

Azt már fent írtuk, hogy óvodapedagógus számára ebben az időszakban háromféle dolgot lehet elrendelni: otthoni munkavégzést, munkaszerződéstől vagy kinevezéstől eltérő munkavégzés keretében gyermekfelügyeletet, vagy állásidőt. Nevelést, oktatást segítő munkakörben dolgozó esetében otthoni munkavégzést, gyermekfelügyeletet, vagy állásidőt lehet előírni.

Az otthoni munkavégzés az óvodák esetében – csakúgy, mint az általános iskolák és középiskolák esetében – a digitális munkarend lehet – ennek létjogosultsága az óvodák esetében már bebizonyosodott a múlt tavaszi zárás alatt.

A digitális munkarend – csakúgy, mint más otthoni munkavégzés – ideje alatt a teljes illetmény mellett járnak neked a pótlékok és az ágazati szakmai pótlékok egyaránt – a nevelőtestület pedig dönthet a használt platformról.

Persze a digitális munkarend mellett is számos dolog szóba jöhet: az intézménybe be lehet menni pl. karbantartás, eszközök felújítása, teremrendezés vagy más munkavégzés céljából. Ahogy egyébként otthon is lehet végezni a Nevelési Program felülvizsgálatát, adminisztrációs munkát ellátni, vagy éppen az intézményben folyó ellenőrzési feladatokat (például az önértékeléssel kapcsolatos rengeteg adminisztrációs munkát) végezni.

Amennyiben a munkáltató állásidőt rendel el, azért a teljes alapilletményed jár – de ebben az esetben nem végeztethető veled munka!

A PDSZ szerint egyébként az óvodákban dolgozóknak is digitális munkarendet kellene elrendelni, mivel az óvodáknak is van Pedagógiai Programja, amelyben feltüntetett célok eléréséhez módszertani segítséget, játékos feladatokat az óvodapedagógusok is tudnak a gyermekek számára a szülőknek küldeni.

Figyelj arra, ha tényleges munkavégzésre, gyermekfelügyeletre kerül sor, az már rendkívüli munkaidőnek számít, azaz a pluszmunkáért járó többletilletményt 50%-os bérpótlékkal kell növelni. És emellett érdemes átböngészni az ügyeletről szóló fejezetet is, mert az sem kizárt, hogy erre is sor kerülhet.

Ha vitába keverednél…

Nem kerek, amit a munkáltatód tőled kér? Jogszabályellenesen utasítanak? Erra az esetre kértük meg a PDSZ jogászát, dr. Nyitray Károlyt, hogy készítsen számodra egy állásfoglalást a cikkben részletezett esetekről.

Ha tehát vitába bonyolódnál, nyomtasd ki és lobogtasd, vagy küldd el ezt az állásfoglalást a téged szabályellenesen utasító vezetőnek:

Átirányítás és gyermekfelügyelet: végeztethetnek-e a munkakörödtől eltérő munkát?

Sok helyen próbálkozhatnak most azzal – ahogy az a tavaly tavaszi időszakban is előfordult – hogy a munkavállalókat a munkakörüktől eltérő munkakörben próbálják meg foglalkoztatni, átirányítani. Ha ilyesmi történne veled, fontos tudni, hogy a munka törvénykönyve 53. paragrafusa (lásd az alábbi keretben) szerint a munkaszerződéstől, kinevezéstől eltérő foglalkoztatást a munkáltató egy éven belül legfeljebb 44 munkanapra rendelhet el.

Ráadásul nem csak a 44 munkanap köti a munkáltatót. Az átirányításnak komoly korlátokat szab a jogszabály: csak a munkavállaló hozzájárulásával lehet ilyet tenni egy sor esetben. Mindenképp böngészd át az alábbi keretben található jogszabályt, ha ilyet kérnek tőled.

A gyermekfelügyelet, amit a kormány az egyre nagyobb káosz közepette először határozatokban zárt ki, majd egy fideszes városvezető “kérésére” megváltoztatott, pontosan ilyen probléma. A pedagógus egyrészt nem kötelezhető gyermekmegőrzésre – az ugyanis nem pedagógiai munka.

A PDSZ álláspontja az, hogy

1 a kormánynak rég támogatnia kellene a gyermekeikkel otthonmaradni kényszerülő munkavállalókat – erre számos uniós forrás is rendelkezésre áll –, és emellett haladéktalanul be kellene vezetnie a gyermekeikkel otthon maradó szülők felmentési és felmondást tilalmát!

2 amennyiben az intézményben mégis felügyeletet szerveznek, abban kizárólag önkéntesen jelentkező nevelők és NOKS dolgozók vegyenek részt, külön díjazás fejében!

3 sort kell keríteni a jelentkezők közül az oltást igénylők haladéktalan beoltására, a felügyeletre beadott gyermekek rendszeres tesztelésére. Ha ez nem valósítható meg, a fenntartó a gyermekfelügyeletet ne a nevelési-oktatási intézményekben valósítsa meg!

4 ne osszanak be olyan pedagógusokat és nevelést, oktatást közvetlenül segítő munkatársat, aki nem jelentkezett gyermekfelügyeletre. Ha erre a feladatra nincs elég önkéntes az intézményekben, úgy – tekintettel arra, hogy nem szakmai munkáról van szó – más munkakörben és munkahelyen dolgozó önkéntesek átirányításával oldják meg a felügyeletet.

5 dolgozzanak ki rendszert annak ellenőrzésére, hogy csak a ténylegesen felügyeletre szoruló gyermekeket fogadják az intézmények! 

A munka törvénykönyve 53. paragrafusa

53. § (1) A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.

(3) A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.

(4) A (3) bekezdés c) pontjának alkalmazása tekintetében a 131. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.

(5) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.

Elrendelhetnek-e számodra gyermekfelügyeletet, ha óvodapedagógus vagy?

A köznevelési törvény, a 2011. évi CXC. törvény 62. § (8) bekezdése szerint az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.

E feladatok között a járvány alatti gyermekfelügyelet nincs feltüntetve, és mivel a teljes kötött munkaidőt a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítani, márpedig a járvány alatti gyermekfelügyelet nem ez, a kötött munkaidő terhére járvány alatti gyermekfelügyelet nem írható elő.

Amennyiben az óvodapedagógus vállalja a felügyeletet, nincs munkajogi akadálya, hogy ezt a munkát külön díjazásért akár a saját munkáltatójánál ellássa, tekintettel arra, hogy nem a munkakörébe tartozó munkavégzésről van szó. Az óvodapedagógus ugyanis nem bébiszitter, ahogy az orvos vagy a pszichológus sem, hanem fejlesztő foglalkoztatások megtartására alkalmazott SZAKEMBER. A munka törvénykönyve 53. §-a alapján persze bárkit foglalkoztathatnak más munkakörben, munkahelyen vagy akár más munkáltatónál egy naptári évben legfeljebb 44 munkanapra. Ennek részleteiről feljebb írunk.

Figyelj arra, ha tényleges munkavégzésre, gyermekfelügyeletre kerül sor, az már rendkívüli munkaidőnek számít, azaz a pluszmunkáért járó többletilletményt 50%-os bérpótlékkal kell növelni. És emellett érdemes átböngészni az ügyeletről szóló fejezetet is, mert az sem kizárt, hogy erre is sor kerülhet.

Elrendelhetnek számodra gyermekfelügyeletet, ha nevelést, oktatást közvetlenül segítő (NOKS) munkakörben dolgozol, pl. dajka vagy pedagógiai asszisztens vagy?

A NOKS munkakörben foglalkoztatottaknak előírhat a munkáltatói jogkör gyakorlója gyermekfelügyeletet. Ekkor részükre illetmény és, ha a felügyelet meghaladja a heti rendes munkaidőt, rendkívüli munkaidőért járó díjazás jár. A pluszmunkáért járó többletilletményt 50%-os bérpótlékkal kell növelni. A munkáltató azonban esetükben is köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeiről gondoskodni.

Elrendelhetnek-e számodra ügyeletet?

A munka törvénykönyvében szabályozott ügyeletet is elrendelhet a munkáltatód a zárás alatt, ami azért is előfordulhat, mert nem tudható, hány gyermek felügyeletére lesz szükség. Az ügyelet voltaképpen egy rendelkezésre állás, ami nem jár okvetlenül munkavégzéssel. Ekkor jár számodra az ügyeleti díj.

Az ügyeleti díj az alapbéred 40%-a, azaz az illetményed felett kell kifizetni.

Ha tényleges munkavégzésre kerül sor, az már rendkívüli munkaidőnek számít, azaz a pluszmunkáért járó többletilletményt 50%-os bérpótlékkal kell növelni. A tényleges munkavégzés azonban a munkakörhöz tartozó feladatokra terjedhet ki, ellenkező esetben munkaszerződéstől eltérő munkavégzésről van szó (lásd a felső keretben található munka törvénykönyve 53. paragrafusát).

Általános iskolák, középiskolák

Itt sem minden kristálytiszta. Egyrészt minden, amit fent leírtunk, az itt dolgozó kollégákra is vonatkozik (szabadságok, illetmények). Itt a felvételik szervezésével kapcsolatban is merültek fel kérdések.

Az intézmény dönthet úgy, hogy még ilyen körülmények között is megszervezi a szóbeli felvételiket. Ugyanakkor szervezheti az intézmény ezeket online formában is – ha az intézmény megszervezi a szóbeli felvételit, ez esetben mindenképpen kell pótidőpontot adni.

Amennyiben gyermekfelügyeletet kell adnod, figyelj arra, hogy ha tényleges munkavégzésre, gyermekfelügyeletre kerül sor, az már rendkívüli munkaidőnek számít, azaz a pluszmunkáért járó többletilletményedet 50%-os bérpótlékkal kell növelni. És emellett érdemes átböngészni az ügyeletről szóló fejezetet is, mert az sem kizárt, hogy erre is sor kerülhet.

Érettségizők

A rendkívüli helyzetre kiadott határozatok rendkívüli módon befolyásolják az érettségi felkészítést is. Míg az ITM határozata teljesen egyértelműen megtiltja az érettségi felkészítők helyszíni megtartását a szakképzési intézményekben, addig az EMMI határozata az intézményekre bízza, hogy tartanak-e osztálytermi felkészítést a diákoknak a rendkívüli helyzet ideje alatt.

Azaz a gimnáziumokban lehet, a szakképzésben nem lehet jelenléti érettségi felkészítést tartani. Ez, ebben a formában, nem biztosítja az érettségire felkészülő diákok egyenlő esélyeit. Emellett természetesen az is felmerül, hogy az érettségi felkészítés osztálytermi megszervezése veszélyeztetheti a pedagógus, de a résztvevők egészségét is.

Pedagógiai szakszolgálatok

Az EMMI határozata igen nagyvonalúan járt el a szakszolgálatokkal – amennyiben ez a nagyvonalúság a részletekre vonatkozik. Igen sok nyitott kérdés maradt a munkavégzés feltételeivel kapcsolatban – annak ellenére is, hogy ebből már tavaly tavasszal is voltak problémák.

Olyan kérdések maradtak nyitva, amelyek igen sok munkavállalót érintenek.

Ilyen például a továbbra is nyitva maradt bölcsődék kérdése. Nem lehet tudni, hogy azok a pedagógiai szakszolgálatban dolgozók, akik bölcsödében (vagy ott is) végeznek fejlesztő tevékenységet, beoszthatók-e bölcsődei munkára. A PDSZ véleménye szerint nem, de ezzel kapcsolatban levélben kerestük meg az EMMI-t.

De hasonló kérdések merülnek fel a szakértői bizottsági szakfeladatokkal, és a szűrésekkel kapcsolatban. Ugyanakkor a szakszolgálatok munkájának egy része minden további nélkül végezhető digitális munkarendben, ezért a PDSZ álláspontja, hogy ezeket rendeljék is el.

Itt sem kizárt, hogy elrendelnek neked ügyeletet. Éppen ezért érdemes átböngészned ennek a cikknek az Elrendelhetnek-e számodra ügyeletet? című fejezetét.

Szakképzés

A szakképzésben az intézményeket felügyelő Információs és Technológiai Minisztérium adott ki egy igen világos, és az EMMI-jénél – valljuk be – sokkal koherensebb anyagot. Amit fontos tudni, hogy

a szakképzésben sehol, még a szakmai gyakorlati oktatásban sem lehet jelenléti oktatást szervezni.

Sem az intézményekbe, sem a gyakorlati helyekre nem mehetnek be a diákok. A szakmai gyakorlati oktatást otthoni projektmunkával kell teljesíteni. Az oktatókat és a pedagógusokat arra kérik, hogy lehetőség szerint otthonról végezzék a digitális oktatást – bár az intézményeket nyitva tartják arra az esetre, ha valakinek szüksége lenne az intézmény eszközeire a digitális órái megtartásához.

Kollégiumok

A kollégiumokkal kapcsolatban annyit érdemes tudni, hogy a zárás ideje alatt méltányolható indokkal szálláshelyet kell biztosítani a tanulóknak. Azt, hogy mit jelent a méltányolható indok, a kollégiumban helyben lehet meghatározni.

A fentiek miatt nem kizárt, hogy tényleges munkavégzésre, gyermekfelügyeletre kerülhet sor. Ha igen, az már rendkívüli munkaidőnek számít, azaz a pluszmunkáért járó többletilletményedet 50%-os bérpótlékkal kell növelni. És emellett érdemes átböngészni az ügyeletről szóló fejezetet is, mert az sem kizárt, hogy erre is sor kerülhet.

Az EMMI intézményeknek szóló határozata:

Az ITM utasítása: 

A még újabb, egy szűk fél nappal idősebb határozat, ami már megengedi a gyermekfelügyeletet, és amiben egy sokat sejtető május 24-i dátum is megjelenik egyébként a korlátozások fenntartásának időpontjaként – ezen a linken.

Félsz?! Mitől félsz? Csatlakozz hozzánk most, hogy ne is merülhessen fel, hogy tartasz valamitől!

Senki sem szeret rettegni. Az meg tényleg a legrosszabb megoldás, ha annyira rettegsz, hogy a saját, jogszabályban garantált jogaidért sem mersz szót emelni. Ez így nem mehet tovább!

Csatlakozz hozzánk, ha azt szeretnéd, ha egy határozott, a tagjai, a társadalom érdekében a népszerűtlen dolgokat is kimondó, harcos és sikeres szervezet álljon mögötted! Hidd el, a jogaid megérik havonta egy gyorséttermi menü árát!

Rád van szükség – MOST van szükség rád!

Ezekre a cikkekre is kíváncsi lehetsz