Ismét elfogtunk egy levelet, amiből kiderül: ahogyan tavasszal, úgy most is a megbízási szerződések szabálytalan módosításával igyekszik spórolni az oktatásirányítás. Ha te is megbízási szerződéssel dolgozol, jó, ha tudod, hogy a törvény a te oldaladon áll.
Dunaújvárosból jutott el hozzánk a levél, melyben az illetékes tankerületi központ iránymutatást ad az alá tartozó intézményvezetők számára, mi az ügyrend digitális munkarend idején a túlmunkával és a megbízási szerződéssel kapcsolatban.
[frame]
[/frame]
A szöveg első fele azzal foglalkozik, hogy a jelenléti oktatásban túlmunkaként elszámolt tevékenységek közül csak azt lehet elszámolni a digitális munkarend alatt, amit online megtartottak. Már ez a szakasz is a digitális oktatás mibenlétét illető súlyos fogalmi zavarról árulkodik.
A digitális oktatásban ugyanis nemcsak az online óra számít tanításnak,
ugyanis az egészen másra való vagy használható hatékonyan, mint az iskolában tartott óra. Az is a tanítás része, amikor az otthoni tanuláshoz a pedagógus anyagokat, magyarázó szövegeket, prezentációkat, videókat, stb. készít és juttat el a tanítványoknak.
Az, hogy az online tanítás fogalmát leszűkítik az online órákra, egyrészt diszkriminatív, másrészt szakmailag sem mindig indokolt, viszont sokkal kényelmesebb. Ehelyett inkább egyeztetni kellene arról, melyek azok az eddigi órák, foglalkozások, amelyek valamilyen formában a digitális oktatásba átmenthetők. De persze nem a távol lévő, inkompetens tankerületi igazgatóval, hanem az intézmény közösségével.
A megbízási szerződés mint sudoku
Az igazán érdekes azonban az a pár mondat, amit a megbízási szerződésekről ír a tankerületi vezető:
[frame]
[/frame]
Vagyis láthatóan az oktatásirányítás úgy gondolja, hogy bármikor újraírhat egy megbízási szerződést, ha nem tetszenek neki a benne lévő számok. És hogy
aki munkaerőínség idején boldogan foglalkoztat akár másik településről bejáró munkavállalókat is, az a járvány ürügyén bármikor megrövidítheti ezeket a dolgozókat.
Természetesen nem arról beszélünk, amikor a megbízási szerződésben külön tételként utazási hozzájárulás szerepel, amit időről időre megfelelő módon igazolni kell. Nyilván ha valaki otthonról dolgozik, nem kell benzint vagy bérletet vennie, így ezt nem is számolhatja el. Ebben az esetben azonban nem a plusz juttatások, hanem az óradíjak csökkentéséről van szó. Ráadásul a HR eljárásrendre való utalás azt jelzi, hogy ez bevett gyakorlat a közoktatásban.
A megbízási szerződésekkel való trükközés nem újkeletű, már tavasszal is felhívtuk a figyelmet arra, mi a teendő, ha egyik napról a másikra akarják módosítani vagy megszüntetni a szerződést:
A legfontosabb tudnivaló, hogy egy érvényes szerződést nem lehet tetszőlegesen, egyoldalúan módosítani. Érvényes szerződést felbontani pedig csak közös megegyezéssel vagy új szerződés megkötésével lehet.
Tehát nincs olyan, hogy „hétfőtől 500 forinttal kevesebb az óradíjad, holnap gyere be az új szerződésedért”.
Amennyiben az intézményvezető vagy tankerületi központ bármiben módosítani szeretne, úgy a pedagógussal egyeztessenek erről, megállapodás hiányában pedig tartsák be a szerződésben foglalt felmondási időt.
Szerződésbontáskor azonban számoljanak azzal, hogy ha vége lesz a járványnak, már nem biztos, hogy lesz, aki ellássa az adott feladatot.
Ha a hozzánk eljuttatott levél a valós állapotokat tükrözi (márpedig miért ne tenné, errefelé nemigen szoktak tankerületi igazgatók önállóan dönteni bármiről is), akkor a megbízási szerződések önkényes buherálása is egy a magyar közoktatást átszövő jogellenes gyakorlatok sorában. Ráadásul az volna a kívánatos, ha a közoktatásért felelős vezetők igyekeznének minél több mindent megtartani az iskola és az óvoda által nyújtott tevékenységekből, és nem kicsinyes spórolásra használnák fel ezt az időszakot a gyerekek, tanulók, és az oktatás minőségének rovására.
[frame]
Mi érted is harcolunk. Itt az ideje, hogy csatlakozz:
[/frame]
