A PDSZ több mint ötezer nevelésben-oktatásban dolgozót kérdezett oltásokról, sztrájkról, vírus elleni védelemről. A kérdőívünk legfőbb tanulsága, hogy a többség csak akkor kész arra, hogy visszatérjen a hagyományos munkarendbe dolgozni, amennyiben úgy oltják be, hogy a visszatérés időpontjára bizonyosan kialakul a védettsége. Ellenben a sztrájkfeszültség egyértelműen a csúcsot döntögeti – úgy tűnik, a kormány felemás kommunikációja meghozta az oktatásban dolgozók sztrájkhajlandóságát is.
A kormány végül – ha késve is – de belátta, hogy az nevelési-oktatási tevékenységekben közvetlenül részt vevő munkavállalók oltása elengedhetetlen az ország nevelési-oktatási infrastruktúrájának zavartalan működéséhez. Az óvodapedagógus nélkül maradt, bár nyitva álló óvoda, a helyettesítő pedagógus nélkül üzemelő iskola ugyanis nem látja el a feladatát – nem is beszélve az emberi veszteségről.
A jó hírt némiképp beárnyékolták a miniszterelnök, majd a miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely mondatai arról, hogy a frissen beoltott munkavállalók az oltás után néhány nappal már munkába is állhatnak majd. Ezt a PDSZ nem tudja elfogadni – és ragaszkodik a kormány által felállított jogszabályok és protokollok betartatásához. A „leggyorsabb hatású” Pfizer vakcinánál pedig – a kormányzati szervek saját tájékoztatása szerint – a védelem az első oltást 21 nappal követő második oltás utáni 7. napban alakulhat ki. Azaz 28 nappal és egy oltással az első után.
Mi is sajnáljuk, hogy nem előbb gondolt erre a kormányzat. Hiszen mi január 3-án már figyelmeztettük a kormányt: hiba nem azonnal beoltani a munkavállalóinkat. Pontosan azon a napon szóltunk, amikor kiderült, hogy a nevelés-oktatás indoklás nélkül lemaradt a kormányzati oltási prioritási listáról.
Ha megfogadták volna január elején megfogalmazott kérésünket, a nevelésben-oktatásban dolgozók java része ma már fel is vehetné a munkát.
Megértjük a kormány egyes szereplőinek frusztrációját. Megértjük, amiért szomorúak, csalódottak, hogy rossz döntést hoztak néhány hónapja. Éppen ezért kínáltunk számukra segítő kezet, amelyet eddig minden alkalommal elhárítottak. De a szomorúságukon, csalódottságukon kivételesen inkább az önvizsgálat segítene, nem pedig a hírvivő lenyilazása:
a PDSZ csak és kizárólag azt kéri a kormánytól ugyanis, hogy ő is játsszon a saját maga által felállított szabályok alapján, és zavaros politikai céloknak engedelmeskedve ne zavarja vissza az intézményekbe a munkavállalókat, mielőtt azok védelme kialakult volna.
De hogy vélekednek erről a nevelésben-oktatásban dolgozók?
Szerencsére a PDSZ valamivel jobb helyzetben van, mint a kormány: nem kell a saját megérzéseire, vágyaira hagyatkoznia, amikor arról beszél, mit követel a munkavállalók számára. Mi ugyanis felmértük, mit gondolnak kollégáink ezekről a kérdésekről. Felmérésünk azokban a napokban indult, amikor még látszólag hiába érveltünk amellett, hogy a nevelési-oktatási dolgozókat igenis vegyék fel a prioritási listákra, ha nyitni kívánnák az intézményeket. Az adatfelvételünkre ugyanis március 19. és 25. között került sor.
Annak érdekében, hogy kontrollált legyen a vizsgálat, illetve hogy pontosabb képet kapjunk a saját tagságunk véleményéről is, ugyanazokkal a kérdésekkel egy azonos összetételű kérdéssort is indítottunk, csak PDSZ-tagok bevonásával. Az első kérdőívnél 4 ezer, a másodiknál 400 főt kívántunk megkérdezni. Hogy mennyire húsba vágó kérdéseket tettünk fel, arról az is tanúskodik, hogy a kitűzött számoknál mindkét kérdőíven lényegesen több válaszadót regisztráltunk: a nyílt íven 4817, a PDSZ-tagok kérdőívén pedig 531 választ gyűjtöttünk.
A válaszadókról
Ugyan ennél a felmérésnél nem volt szempontunk a statisztikai reprezentativitás, elképesztően széles körű volt a válaszadók köre – kijelenthetjük, hogy a válaszadók, a lehetőségekhez mérten, igen jól reprezentálják a nevelésben-oktatásban dolgozókat hazánkban.
A nyílt íven legtöbben Budapestről (26.1% – 1258 fő) válaszoltak a kérdéssorra, ezt Pest megye (15.3% – 735 fő), Csongrád (5.4% – 262 fő) és Borsod-Abaúj-Zemplén (5.4% – 259 fő) követte. Legkevesebben Tolna megyéből töltötték ki a nyilvános ívet, de az onnan érkezett másfél százaléknyi válaszadó is 71 főt jelentett:
A PDSZ-es íven szintén Budapestről érkezett a legtöbb válasz, 31.3%, majd Pest 14.9, Baranya 11.3 és Csongrád következett 9.6 százalékkal:
A legtöbb válaszadó az általános iskolákból került ki – a nyílt kérdőíven a válaszadók közel felét, 48.3%-ot (2326 fő) ők adták, amit a gimnáziumi munkavállalók 17.1%-kal (826 fő), a szakképzés 11.9%-kal (575 fő) követett. A legkevesebben a kollégiumokból (47 fő – 1%) és a pedagógiai szakszolgálatokból (62 fő – 1.3%) adtak választ a kérdésekre, azonban így is igen jelentős számban:
A PDSZ-es kérdőív ennél valamivel kiegyensúlyozottabb volt, hiszen ott az általános iskolai munkavállalók „csupán” 35.8%-kal vezették a sort, ezt követték a szakképzők (23.7%), a gimnáziumok (22.8%), majd az óvodák (4.1%) alkalmazottai:
Megbetegedések, oltottság, félelem
A kérdőíven feltettük azt a kérdést, hogy vajon a válaszadó be van-e oltva a koronavírus ellen. Az adatfelvétel időpontjában kijelenthetjük, hogy az oktatásban nevelésben dolgozók oltottsága szignifikánsan elmaradt a kormány által kommunikált aktuális oltottsági aránytól, amennyiben a nyílt kérdőíven csupán 11% (531 fő) jelezte, hogy már megkapta az oltást:
A PDSZ-es kontrollkérdőíven ez az arány magasabb, 14.5%-os, ám ez az érték itt is elmaradt a kérdőív zárásakor kommunikált 18%-os átoltottsági rátától:
Az előző adatot tovább árnyalja az a tény, hogy a válaszadók igen nagy aránya, 24.1 százaléka jelezte, hogy már átesett a megbetegedésen. Ez az érték szignifikánsan magasabb, mint a kormányzat becslései a teljes társadalomra nézve.
A PDSZ-es zárt íven is hasonló értéket kaptunk (24.7%).
Mindez azt a hipotézist erősíti, hogy
a koronavírus-megbetegedés más fertőző betegségekhez hasonlóan igenis markánsan jelen van az oktatási intézményekben.
Annál is inkább, mivel erre a kérdésre jó eséllyel leginkább csak a tünetes megbetegedésen átesett munkavállalók válaszoltak igennel – azok, akik tünetmentesen vészelték át a megbetegedést meg sem jelennek ebben a számban.
A fentiek fényében nem meglepő, hogy a válaszadók többsége kifejezetten fél a koronavírus-megbetegedéstől. A válaszadók 1-től 7-ig értékelték, mennyire tartanak a betegségtől, ahol a 7-es a „nagyon tart tőle”, míg az 1-es az „egyáltalán nem tart tőle” válasz volt. A nyílt kérdőív válaszadóinak 43.5%-a legmagasabb, 7-es értéket választotta, míg a 6-ost 18.1%. Összességében pedig elmondható, hogy a válaszadók 77.4%-a inkább tart a vírustól:
Ez az adat a PDSZ-es ív esetében is hasonló, bár ott kevesebben választották a 7-es választ (32.3%) és többen a 6-os (20.6%) és 5-ös (19.1%) válaszokat.
Mindezzel együtt már egyáltalán nem meglepő, hogy a munkatársak kimondottan félnek attól, hogy hagyományos munkarendben térjenek vissza a megnyitott intézményekbe dolgozni. A válaszadók 52.3%-a (2517 fő) választotta a 7-es választ, ami a hétfokozatú skálán azt jelzi, hogy a válaszadó nagyon tart a visszatéréstől. A válaszadók 75.5%-a inkább tart a visszatéréstől (5-ös, 6-os és 7-es válaszok), mintsem nem (18.7% – az 1-es, 2-es és 3-as válaszokat jelölők).
A PDSZ-es válaszadók esetében elmondható, hogy valamivel kevésbé tartanak az intézményekbe történő visszatéréstől, bár itt is szignifikánsan többen (és jobban) félnek, mint akik nem: összességében ugyanis 58% tart inkább a megbetegedéstől, szemben a 22% százalékkal, aki inkább nem. Ugyanakkor csak 37.9% jelölte be a 7-es választ.
Ügyeletek
Mivel számtalan visszajelzés futott be a PDSZ-hez arról, hogy sok helyen kihasználatlanok az ügyeletek, kevés gyerek miatt sok pedagógus kényszerül utazni, és bejárni ebben a helyzetben is. Ezért arra is rákérdeztünk, hogy mennyire használják ki az ügyeleteket a szülők az intézményekben. A válaszadók 36.6%-a jelezte, hogy nincs ügyelet az intézményben (ez számos intézménytípusban nem is opció – mint például a pedagógiai szakszolgálatokban, stb.). 36.5% (1758 fő) jelezte, hogy valóban kevés diákkal, gyermekkel, 10 főnél kevesebbel működik az intézményben az ügyelet. 482 fő (10%) 10 és 19 fő közötti kihasználtságot, 120 fő (2.5%) pedig 20-39 fős kihasználtságot jelzett az intézményi ügyeleteken, míg 40 fő (1%) jelezte, hogy akár 40 főnél többen is igénybe veszik intézményükben a gyermekfelügyeletet.
Azaz a válaszadók összesen 49.5%-a jelezte, hogy intézményükben –valamilyen formában, de – működik gyermekügyelet. Mivel az ügyeletek zömében az 58.8%-nyi általános iskolai és óvodai munkavállalót érintik, a 49.5% kifejezetten magas szám: azt jelzi, hogy a legtöbb érintett intézményben működik gyermekfelügyelet, ugyanakkor az ügyeletek túlnyomó része alig pár diák, gyermek elhelyezése érdekében tart nyitva.
A PDSZ-es kontroll kérdőív esetében némiképp eltérő arányokkal, de hasonló eredmény jön ki – itt is a legtöbb ügyelet kevés számú diákkal, gyermekkel tart nyitva:
Intézmények újranyitása
Az intézmények újranyitásával kapcsolatban arra voltunk kíváncsiak, hogy amennyiben mindenféle előzetes intézkedés nélkül kívánnák újra felvetetni a munkát a munkavállalókkal, hagyományos munkarendben, mi lenne a válasz?
A válaszadók két olyan választ is bejelölhettek, amelyek az utasítás elfogadásával, betartásával kapcsolatosak Az „Az aktuális vírushelyzettől teljesen függetlenül is bemennék dolgozni” választ a válaszadók 14.6%-a 700 fő, a „Ha arra utasítanának, bemennék dolgozni” választ 30.2%, azaz 1452 fő választotta. Jelentősen megnőtt ugyanakkor a munkát megtagadni kívánók, szándékozók tábora. 6.2% (298 fő) akár nyíltan is megtagadná a munkát, 13% (624 fő) pedig azt jelezte, hogy mindenképpen elkerülné, hogy be kelljen menni dolgoznia a munkahelyére, emellett 29.1%, azaz 1399 fő lehetőség szerint elkerülné, hogy bemenjen dolgozni. Mindez azt jelenti, hogy a munka felvételét elkerülni igyekvők szignifikánsan többen vannak már (48.3%), mint azok, akik – akár szívesen, akár kénytelen-kelletlen – felvennék a munkát (44.8%).
A PDSZ-es válaszadók esetében is hasonló arányok jönnek ki, a legszembetűnőbb különbség talán az, hogy a PDSZ-es munkavállalók körében valamivel alacsonyabb azok együttes aránya, akik utasításra, avagy a vírushelyzettől függetlenül mindenképpen bemennének dolgozni (41.1%):
Sztrájkhajlandóság: mozdulnának az nevelésben-oktatásban dolgozók
Az, hogy a munkavállalók már kifejezetten igénylik az együttes érdekérvényesítést, a sztrájkhajlandóságban is megmutatkozott.
Sokan jelezték, hogy amennyiben megfelelő védelem nélkül küldik őket vissza az intézményekbe dolgozni, hajlandóak lennének akár munkabeszüntetésben, sztrájkban is részt venni.
Az összes válaszadó közel harmada, 29.6% választotta a hétfokozatú skálán a legmagasabb hajlandóságot jelentő, 7-es számot („Teljes mértékben nyitott vagyok rá”). Azok, akik teljesen kizárnák, hogy sztrájkoljanak, ehhez képest már határozottan kevesebben vannak – mindössze 21% választolt így.
Még érdekesebb, hogy a középértéktől, azaz a 4-es számnál (13.2% – 626 fő) magasabb értéket megadók, azaz az inkább igen, mintsem nem sztrájkolók száma 50.8%, szemben az inkább nem sztrájkolók 36%-ával.
Mindez azt jelenti, hogy a nevelésben-oktatásban dolgozók egyre nyitottabbak az önszerveződésre és akár a komolyabb érdekérvényesítő akciókra is – ezt a hangulatot elsősorban a járványkezelés alatt megtapasztalt, illetve a már létező de a helyzetnek köszönhetően felerősödött anomáliák (a 100%-os táppénzek megígérése-elvétele, a ki nem fizetett túlmunkák, a digitális munkarenddel kapcsolatos zűrzavar, az oltási prioritási listák, stb.) váltották ki.
A sztrájkhajlandóság a PDSZ-tagság körében is nagyon hasonlóan alakul, pár százalékkal magasabb is, mint a nyílt listán.
A sztrájkhajlandóság mérlegelése során természetesen fontos látni, hogy a válaszadók egy jó része még akkor reagált, amikor a PDSZ csak győzködte a kormányt a nevelésben-oktatásban dolgozók azonnali oltása érdekében.
Az elmúlt néhány nap fejleményei azonban valószínűleg nem segítették lehűteni a kedélyeket, hiszen a kormányzat meglehetősen furcsán és támadólag reagált azokra a felvetésekre, hogy miért nem hajlandó kivárni az intézmények megnyitásával az egyébként a kormányzat által is definiált védettség határidőket az egyes oltások után. A fentiek alapján nagy magabiztossággal kijelenthető, hogy amennyiben a kormányzat a védettség kialakulása előtt vezényelné vissza a munkavállalókat az intézményekbe, úgy a munkavállalók egy igen jelentős része döntene a munkabeszüntetés mellett.
Egyéb ellenlépések
A munkavállalók egy része a szabadságnapjai kivételével reagálna, amennyiben a visszatérésre utasítanák őket. Ez egyaránt igaz mind a nyílt íven válaszolókra:
…mind pedig a PDSZ-tagokra is:
Míg a munkavállalók szempontjából rettenetesen előnytelenül átalakított jogszabályi környezet miatt a kormány egyszerű adminisztratív bűvészkedéssel is nagyon könnyen keresztbe tud tenni a sztrájknak, az utasítás megtagadásával kapcsolatban már teljesen más a helyzet. A munka törvénykönyve 54. §-a alapján ugyanis megtagadható az utasítás végrehajtása, ha nincsenek meg az egészséges munkavégzés feltételei. Sőt a pedagógusnak a rá bízott diákok, gyerekek, óvodások testi épségéért is szavatolnia kell. A fentiek miatt tehát – bizonyos körülmények fennállása esetén – a pedagógus az utasítást megtagadhatja, azonban a munkát felveszi. Ezért voltunk kíváncsiak, hányan lennének hajlandóak ezt a lépést meghozni.
Az eredmények szintén nagyon elkötelezett bázisra utalnak. A nyílt kérdőíven válaszolók közel fele lenne hajlandó, vagy legalábbis fontolna meg egy ilyen lépést:
A PDSZ-es íven, ha némileg más arányban is, de hasonlóan elkötelezettek a válaszadók:
A táppénzre „menekülés” – szerencsére – már kevésbé vonzó opció a válaszadók szemében – amivel a PDSZ egyet is tud érteni, hiszen a táppénz csak azoknak az esetében lehet megoldás, akiknek létező, orvosilag alátámasztott egészségügyi problémájuk indokolja a táppénzes állományba történő felvételt:
A PDSZ-es kitöltők még ennél is alacsonyabb arányban választották ezt a megoldást:
Mi kell ahhoz, hogy visszatérjünk a hagyományos munkarendhez?
Az elmúlt néhány nap eseményei kapcsán
valószínűleg a legfontosabb kérdés ez volt: mennyire tartják fontosnak a válaszadók, hogy a visszatérés időpontjára kialakuljon a védettségük?
A felmérésben ezt úgy mértük, hogy a válaszadónak egy hétfokozatú skálán kellett bejelölnie egy értéket, ahol az 1 az „egyáltalán nem igaz”, míg a 7 a „teljes mértékben igaz” választ jelölte. A válaszadóknak pedig a következő kijelentést kellett értékelniük: „Csak akkor vagyok kész arra, hogy visszatérjek a munkahelyemre hagyományos munkarendben dolgozni, amennyiben úgy oltanak be, hogy a visszatérés időpontjára bizonyítottan kialakul a védettségem.”
Mint látható, a válaszadók túlnyomó része, 64%-a, azaz 3064 fő nyilatkozott úgy, hogy rá inkább igaz a kijelentés, míg igen magas, 42,8% ítélte meg úgy, hogy rá teljes mértékben igaz ez a kijelentés.
A PDSZ-es válaszadók esetében valamivel alacsonyabb, azonban továbbra is kimondottan szignifikánsabban az így nyilatkozók aránya:
Ennek megfelelően megállapíthatjuk, hogy a PDSZ nem is tehet mást, mint hogy továbbra is következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy a nevelésben-oktatásban dolgozók kizárólag akkor engedhetők vissza a hagyományos munkarendben újranyíló intézményekbe dolgozni, amennyiben a munkavállalók védelme teljesen kialakult.
Az érettségi, a szakmunkásvizsga és körülményei
Kérdőívünkben azt is felmértük, mi az álláspontjuk az érettségivel, szakmunkásvizsgával kapcsolatban azoknak a pedagógusoknak, akik valamilyen formában részt vesznek a folyamatban: maguk is felkészítenek, avagy közreműködnek az eljárásban. Az erre vonatkozó kérdéseket csak azok a válaszadók láthatták, akik igennel válaszoltak a következő kérdésünkre:
Azaz ez a kérdés a nyílt kérdőíven válaszolóknak 30.5%-át (azaz 1512 főt) érintette, ők válaszoltak az ezzel kapcsolatos kérdéssorra. A PDSZ-es válaszadók közül valamivel többen jelezték (a válaszadók 46%-a), hogy érintettek a kérdésben.
Az érettségivel/szakmunkásvizsgával kapcsolatban szintén felmerül az a kérdés, hogy reagálnának a munkavállalók arra, ha változatlan körülmények között kellene részt venni az eseményen.
Nem meglepő módon a válaszadók aggódnak az érettségi biztonságáért. Az is kijelenthető ugyanakkor, hogy az érettségiztető/szakmunkásvizsgáztató pedagógusok körében is sokan mérlegelték a távolmaradás esélyeit.
Így például igen sokan jelezték, hogy amennyiben az érettségi változatlan formában kerülne megszervezésre, úgy megfontolnák, hogy kiveszik a szabadságnapjaikat (1 – Semmiképpen nem lennék hajlandó rá, 7 – Teljes mértékben nyitott vagyok rá):
…ahogy igen jelentős számú érintett gondolkozik el azon is, hogy mivel az egészséges munkavégzés feltételei nincsenek biztosítva, megtagadnák az utasítás végrehajtását:
Táppénzre – ahogy fent is írtuk – csak azok mehetnek, akiknek az orvosilag indokolt. Ennek megfelelően ebből itt is sokkal kevesebben vannak, akik ezt a megoldást választanák:
Arra a kérdésre, hogy a jelen helyzetben hajlandó-e a válaszadó részt venni az érettségiztetésben/szakmunkásvizsgában, a válaszadók nagy része válaszolta, hogy csak akkor, ha előtte beoltják, majd a vizsga idejére a védettség kialakul (20.9% – 314 fő), illetve ha az oltás utáni védettség és a diákok tesztelése együttesen valósul meg (23.6% – 355 fő). 7.3% (109 fő) válaszolta hogy egyáltalán nem hajlandó részt venni, míg 9% (136 fő) nyilatkozott úgy, hogy csak akkor hajlandó részt venni, ha minden résztvevőt tesztelnek.
A válaszadók 27.9%-a válaszolta azt, hogy feltétel nélkül hajlandó részt venni a folyamatban.
Utolsó érettségivel/szakmunkásvizsgával kapcsolatos kérdésünk a vizsgák időpontját érintették. A vizsgaidőpontokkal kapcsolatban nem csak azért érkeznek javaslatok, mert egy későbbi időpontra eltolva jó eséllyel alacsonyabb lenne a fertőzöttség szintje is az intézményekben, ezért biztonságosabban lehetne megszervezni ezeket az eseményeket is.
A későbbi időpontban történő megszervezés mellett érvelők szerint
az érettségi eltolása egy augusztusi időpontra lehetőséget adna arra, hogy a pedagógusok diákjaikat osztálytermi körülmények között, hagyományos módszerrel is felkészíthessék a kora nyári hónapokban.
Ez különösen azoknak a diákoknak lenne fontos, akik nehezen fértek hozzá a digitális eszközökhöz, vagy más okból ment rosszul számukra a digitális munkarend alatti felkészülés – így például a leszakadó régiókban fontos eszköz lehetne a vizsgák esélyegyenlőségének legalább viszonylagos biztosítására. A másik érv pedig az, hogy jó lenne elkerülni a tavalyi fiaskót, amikor a kormány beígérte a veszélyeztetett vagy veszélyeztetett családokból származó, a tavaszi érettségit kihagyni kényszerülő diákoknak az esélyegyenlőséget, például felsőoktatási keresztfélévek formájában – ezek természetesen nem történetek meg. Az eltolt érettségivel minden diák azonos feltételekkel tudna részt venni a vizsgán.
Az összes válaszadó nagy része nem vállalta, hogy döntést hoz ebben a kérdésben (23.2%), 40% szerint változatlan időpontban kellene megszervezni az érettségit, míg 36.9% hajlik annak későbbi időpontra történő halasztására.
Az érettségivel kapcsolatos konzultációt a PDSZ folytatja.
Oltás + védelem
Felmérésünk legfőbb tanulsága, hogy a válaszadók többsége egyértelműen kifejezte: a jelen helyzetben akkor kíván visszatérni az intézményekbe, hogy ott hagyományos munkarend szerint végezze munkáját, ha az oltást megkapta és a védettség kialakul.
A PDSZ álláspontja tehát továbbra is az, hogy a kormány tartsa be a vonatkozó előírásokat és akkor nyissa meg az intézményeket a hagyományos munkarendben, amikor a védettsége kialakult a beoltott munkatársaknál.
[frame]
Azt akarod, hogy legyen szavad az oktatásirányítással szemben?! Látod, hogy csak együtt megy: csatlakozz hozzánk!
Senki sem szeret rettegni. Az meg tényleg a legrosszabb megoldás, ha annyira rettegsz, hogy a saját, jogszabályban garantált jogaidért sem mersz szót emelni. Ez így nem mehet tovább!
Csatlakozz hozzánk,
ha azt szeretnéd, hogy az oktatásban dolgozóknak valóban számítson a hangja, hogy ne lehessen egy kézlegyintéssel lesöpörni, amit követelünk. Ha azt akarod, hogy hatékony érdekképviseleted legyen, ha azt szeretnéd, hogy egy határozott, a tagjai, a társadalom érdekében a népszerűtlen dolgokat is kimondó, harcos és sikeres szervezet álljon mögötted! Hidd el, a jogaid megérik havonta egy gyorséttermi menü árát!
Rád van szükség – MOST van szükség rád!
[/frame]
