Égető kérdések az idei érettségi és szakmai vizsgák körül

Nemcsak az óvodák és az alsó tagozatok újranyitása aggályos, az érettségik és szakmai vizsgák körül is számos máig megválaszolatlan kérdés van.

A PDSZ továbbra is kiáll az élet és az egészség védelmének elsődlegessége mellett, és ezt várja el az ország kormányától is. Attól a kormánytól, amely nemrég visszakozott a középiskolák, majd a felső tagozatok újranyitásától, beismerve ezzel, hogy az iskolák járványügyileg továbbra is veszélyes intézmények. Mindezek fényében továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk, hogy jelen állás szerint pár napon belül, egy járványplató kellős közepén a legkisebbeket és az őket tanító, ellátó dolgozókat visszaterelik az óvodákba és az alsó tagozatos osztályokba.

Mindemellett azonban az érettségi vizsgák tervezett megvalósítása is számos kérdést felvet.

Az elmaradó szóbelik problematikája

Azt régóta tudjuk, hogy Maruzsa Zoltán érdekes viszonyban áll a valósággal, de azt talán még ő sem gondolta komolyan, hogy a tavalyinál jóval rosszabb fertőzöttségi és halálozási számok mellett normál menetű érettségit lehet szervezni idén. A szóbelik eltörlése elsőre jó ötletnek is tűnik, és valószínűleg népszerű is az érettségizők körében, hiszen ezzel lényegében egy hónappal korábban lezárhatják a középiskolai tanulmányaikat. Még arra is lesz mód, hogy aki elérte a 12%-ot, de a 25%-ot nem, az mégis szóbelizhessen.

Kicsit alaposabban belegondolva azonban számos probléma merül fel:

  • Vizsgára küldeni a végzősöket május 3-án, miközben a középiskolások digitális munkarendje május 10-ig tart, ugyanolyan inkonzekvens döntés, mint a legkisebbeket jelenléti oktatásba visszaterelni tomboló járvány idején. Arról, hogy utóbbi intézkedés mögött milyen okok állhatnak, itt olvashatsz bővebben:
https://nedolgozzingyen.hu/2021/04/14/ujabb-iskolanyitasi-terv-nem-siker-beismeres/
  • Továbbra sem világos (ahogyan tavaly sem volt az), mitől biztonságosabb tíz diáknak 4-5 napon át 3-4 órán keresztül egy teremben egy felügyelőtanárral összezárva dolgozatot írni, mint egy teremben egy diáknak átlagosan másfél-két óra alatt leszóbelizni az összes vizsgatárgyból egy háromtagú bizottság előtt.
  • Bár a legnagyobb létszámú írásbelik lezajlanak május első hetében, május 10-étől elvileg az összes középiskolás visszatér a jelenléti oktatásba, miközben sem az ekkor immár egy hete vizsgázó érettségizőket, se a többi diákot nem tesztelik előzetesen központilag. Tudván, hogy a koronavírus mutánsai jóval nagyobb mértékben fertőzik a fiatalokat, ez elfogadhatatlanul nagy kockázatot jelent.
  • Egyes tantárgyaknál, mint pl. a vizuális kultúra vagy az ének-zene az érettségi vizsgát, illetve az erre való felkészülést alapjaiban változtatja meg a szóbeli eltörlése. Ezeknél a tárgyaknál ugyanis a szóbeli vizsga valójában csak részben jelenti a lexikális tudásról való számadást, a vizsga gerince egy művészi portfólió bemutatása, zeneművek előadása, vagyis mással nem pótolható művészi tevékenység. De a tantárgyak többségére is jellemző, hogy a szóbeli vizsgarész felfelé húzza az összpontszámot, ettől a lehetőségtől a vizsgázók most elesnek.

Az esélyegyenlőség hiánya

Az idei érettségi a tavalyihoz hasonlóan nemcsak járványügyi, hanem esélyegyenlőségi szempontból is rendkívül aggályos. Már tavaly is nagyjából a PDSZ volt az egyetlen, aki konzekvensen számonkérte ezeket a problémákat, magára húzva a kormányzat gyalázkodását, és vállalva az esetleges népszerűtlenséget.

Ezekkel a problémákkal kapcsolatban az elmúlt egy évben semmilyen előrelépés nem történt, sőt az elhúzódó járvány csak tovább mélyítette az egyenlőtlenségeket,

egyre behozhatatlanabb hátrányba hozva több ezer diákot:

  • A most végzős diákok az elmúlt két év nagy részében digitális tanrendben tanultak, így vizsgára való felkészülés is ilyen keretek között zajlott. Ez jelentős egyenlőtlenségeket eredményezett, a rosszabb jövedelmi viszonyok között élő diákok oktatáshoz való joga erőteljesen sérült, sokan vannak azok, akik megfelelő eszközök híján nem férhettek hozzá teljes körűen az oktatáshoz. Jelenleg sehol nem látszik ezen hátrányok kompenzálásának a lehetősége.
  • Tavaly az esetleges fertőzéstől tartva mintegy 2000 diák nem ment el érettségizni a tavaszi vizsgaidőszakban. Már akkor is jeleztük, hogy ezek a végzősök hátrányt szenvednek a továbbtanulásukat illetően, és azóta sem rendeződött megnyugtatóan ez a kérdés. Idén nagyságrendekkel rosszabbak a járványügyi mutatók, várhatóan még többen nem fogják vállalni az érettségit, és sajnos a vizsgázók akár tömeges megbetegedésével is számolni kell. Ezek a diákok elesnek a szeptemberi továbbtanulástól, ezért fontos volna számukra még nyáron lehetőséget biztosítani a vizsgák pótlására.

Veszélyes szakmai gyakorlati vizsgák

Bár a sajtóban legtöbbször az érettségiről esik szó, ne feledjük el, hogy most vizsgáznak a jövő szakácsai, fodrászai, szerelői és egy csomó olyan szakma képviselői, amelyből egyébként egyre nagyobb hiány mutatkozik a munkaerőpiacon.

Márpedig ezeknek a szakmai vizsgáknak a jelentős része lényegében nem kivitelezhető a járványügyi intézkedések betartása mellett. Egy tankonyhán például lehetetlen betartani a biztonságos távolságot, de az sem életszerű, hogy egy kozmetikus- vagy ápolójelölt érintésmentesen vizsgázzon.

Nincs B terv

Nyilván megint meg fogjuk kapni, hogy a kákán is csomót keresünk, és nekünk az a jó, ha minél rosszabb. Viszont az összes fentebb vázolt probléma egy eredőre vezethető vissza: a kormánynak nincs B terve, vagy ha van is, nem tárja a nyilvánosság elé.

Márpedig mi úgy gondoljuk, minden állampolgárnak, de különösen a végzősöknek és szüleiknek joga lenne tudni, mire számíthatnak, ha borul a jelenlegi forgatókönyv.

Az improvizációk ideje lejárt, és azt is ideje lenne tudomásul venni, hogy a koronavírus nem olvassa a Magyar Közlönyt.

Az oktatás vagy az ország egésze nem attól lesz újra megnyitható, hogy azt egy rendeletbe leírják, hanem attól, hogy a döntéshozók szakszerűen és felelősen kezelik az adott helyzetet. Attól, hogy minden pillanatban tisztában vannak a mozgásterükkel, és az adott viszonyok közötti legoptimálisabb döntést hozzák, akár tanulva a többi európai ország gyakorlatából.

Mozgástér ugyanis most is van, és számos ország példája mutatja, hogy több opció létezik:

  • Lehet csak szóbeli vizsgát tartani, mint Olaszországban, ami a fentebb tárgyalt okokból jóval biztonságosabb, bár a szervezést tekintve bonyolultabb, és elhúzódóbb.
  • El lehet halasztani az érettségi vizsgát (Lengyelország, Csehország, Horvátország, Ausztria), például úgy, hogy május 28-án lezárják a tanévet a többi évfolyam számára, és a következő hétfőn elkezdődhetnek a vizsgák az üres épületekben, vagy akár az általános iskolák termeit is bevonva. Ehhez ugyanúgy csak egy rendelet kellene, mint a nyitás elrendeléséhez, csak ennek még lenne is értelme.
  • Meg lehet ajánlani az érettségi jegyét a korábbi teljesítmény alapján (Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Szlovákia), így csak azok vizsgáznának, akiknek nem felel meg a jegy, vagy akik a felsőoktatásban tanulnának tovább. Rengeteg olyan érettségiző van, aki egyből munkába áll, vagy valamilyen érettségihez kötött, de nem felsőfokú oktatási formában tanulna tovább, számukra kevésbé számítanak a százalékok, a lényeg az érettségi bizonyítvány.
  • Az egész érettségit, írásbelivel és szóbelivel együtt meg lehetne szervezni digitálisan, ha az elmúlt egy évben tett volna a kormány érdemi lépéseket a valódi digitalizáció felé, és nem csak az ezer sebből vérző Kréta lenne kéznél.

A fentiek mind átgondolásra érdemes lehetőségek, viszont ennek hónapokkal ezelőtt volt itt az ideje. Mivel azonban a kormány ezt láthatóan nem tette meg, ehelyett a saját lózungjait ismételgeti, és improvizatívan intézkedik, most már nagyon nehéz lenne bármin változtatni. Különösen a vizsgázókat érintené rosszul, még ha az ő érdekeiket szolgálná is.

De ettől még tény, hogy bármennyire ezt kommunikálja is a kormány, még egy ilyen súlyos helyzet sem jelent kényszerpályát,

még egy tomboló járvány idején sem szükségszerű, hogy ilyen kapkodva meghozott döntések szülessenek.

Különösen nem olyan ügyekben, amelyek több tízezer fiatal jövőjét határozzák meg.

Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy a döntéshozók hallják meg az érintettek szavát, és valódi egyeztetések történjenek azokkal, akik nem kampányígéretek és ideológiák, hanem szakmai irányelvek és a valóság mentén dolgoznak.

[frame]

Ha téged sem a kampányigéretek, hanem a valóság érdekel, és tennél is valamit a magyar oktatás tönkretétele ellen, csatlakozz hozzánk még ma:

[/frame]

Kamrás Orsolya

Kamrás Orsolya

Hasonló cikkek

Béremelés és ki nem fizetett túlmunka – csak tagoknak

Ebben az írásunkban hozzájutsz azokhoz a tartalmakhoz, amelyeket csak tagoknak tettünk elérhetővé. Miről van benne szó? Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is a béremelés? Hogyan tudod behajtani az elmaradt díjazást a 2023. december 31-éig végzett eseti helyettesítésért és egyéb többletmunkáért, ha közoktatásban vagy szakképzésben dolgozol? – Ezekhez adunk szerkeszthető, frissített mintadokumentumokat is. Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is […]

Ez a cikk csak PDSZ-tagok számára érhető el. Még nem vagy tag? Lépj be!

Tovább olvasom »