Újabb tankerületi vegzálásról kaptunk hírt
Sok hajmeresztő irat jutott már el hozzánk az oktatásirányítás világából, de a Közép-Budai Tankerületi Központ egyéb munkaviszonyokra vonatkozó nyilatkoztatása még ezek között is ritkaságszámba megy. És persze teljesen jogszabályellenes.
A Közép-Budai Tankerületi Központ igazgatójának alább látható levele mintapéldája annak, hogyan igyekszik egy irányító szerv a törvény betűjét rosszhiszeműen nyomásgyakorlásra és megfélemlítésre használni, miközben újabb adminisztrációs terhet rak a már így is agyonterhelt munkavállalók és intézményvezetők vállára. A dolog szépséghibája, hogy ha még komolyan is venné valaki az alábbi – egyébként teljesen nonszensz és törvénytelen – utasítást, pont az oktatásban uralkodó jogszabályellenes gyakorlat miatt nem tudná azt végrehajtani.
Bejelentés vs. nyilatkozat
A fenti levél már csak azért sem lehet több egy túlbuzgó tankerigazgató emberkedésénél, mert az általa lehivatkozott jogszabályokban egy szó sem esik nyilatkozatról. Az idézett passzusok arról szólnak, hogy ha valaki máshol is állást vállal, akkor azt köteles a munkáltatójának bejelenteni, ha pedig a munkavégzés ideje érinti a jelenlegi munkájának munkaidejét, akkor az újabb munkaviszony létesítése a munkáltató engedélyéhez kötött.
Arról, hogy mi számít munkaidőnek, mindjárt bővebben is szólunk. Előbb viszont mindenekelőtt fontos tisztázni:
Az idézett jogszabályok egy szót sem írnak arról, hogy bármely tetszőleges időpillanatban a munkavállaló nyilatkozattételre kötelezhető.
Ilyet kérni tehát, pláne úgy, hogy mindenféle negatív következményeket helyeznek kilátásba, nem más, mint a hatalom újabb packázása.
Mi számít munkaidőnek?
Ez az ügy mindemellett újabb alkalmat ad arra is, hogy ismét felhívjuk a figyelmet a magyar közoktatásban uralkodó jogellenes gyakorlatra, ami a rendszerszintű ingyenmunka melegágya, vagyis a tényre, hogy
a magyar közoktatás intézményeinek túlnyomó többsége (sőt jó eséllyel mindegyike) szabályos munkaidő-beosztás nélkül működik.
Egy korábbi cikkben összegyűjtöttünk minden ezzel kapcsolatos anomáliát. Érdemes elolvasni, mert megtalálod benne az összes olyan jogszabályt is, amire hivatkozhatsz, ha ilyen jellegű jogvitád lenne.
Felmerülhet a kérdés, hogy az órarend miért is ne számítana szabályos munkaidő-beosztásnak, hiszen abban legtöbbször még a helyettesítésre felhasználható órákat is jelzik. Nos, ennek több oka is van:
- Egyrészt az órarend csak a heti munkaidő 55-65 százalékáról rendelkezik, arról a heti 22-26 óráról, amelyben a pedagógus tanórai és egyéb foglalkozásokat lát el. Márpedig a Munka törvénykönyve alapján a szabályos munkaidő-beosztásnak a kötött munkaidő egészére vonatkozóan, vagyis pedagógusok esetében heti 32 intézményben ledolgozandó órára vonatkozóan kellene meghatároznia az elvégzendő feladatok körét.
- Sok helyen alkalmazzák az ún. H-s órákat az esetleges helyettesítések jelzésére. Nem jelzik viszont, hogy mi az ellátandó feladat, ha nincs helyettesítendő óra, így ez továbbra sem szabályos munkaidő-beosztás. Ennek hiányában pedig a H-s óra nem a munkaidő része, ellenben kimeríti rendelkezésre állás fogalmát, vagyis ügyeleti díjat, illetve helyettesítési díjat kellene rájuk fizetni.
Ráadásul a Munka törvénykönyve szerint a munkáltató a heti munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. (A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 97.§ (4) bek.)
Annak az oka, hogy az oktatási intézményekben miért nincs szabályos munkaidő-beosztás, nagyon egyszerű:
Akkor kiderülne, hogy a pedagógusok valójában jóval többet dolgoznak, mint a törvény által előírt munkaidő, és akkor a túlmunkát ki kellene fizetni.
Viszont teljesen egyértelmű, hogy a reggel 8 és délután 16.30 közötti időszakot munkaidőnek tekinteni önkényes, és ellenkezik az érvényes jogszabályokkal. A pedagógusok munkaideje ugyanis két részből tevődik össze: a kötött munkaidőből, ami teljes munkaidős foglalkoztatás esetén heti 32 óra, a fennmaradó 8 óra viszont kötetlen munkaidő, amit a pedagógus maga oszthat be.
Csak találgatni tudunk, mi lehet az oka a Közép-budai tankerületi igazgató akciójának, ahogyan azt sem tudjuk még biztosan, hogy egyéni ügybuzgóságról van szó, vagy ez az általánosan elvárt gyakorlat. Ezért arra kérünk, hogy ha te is kaptál ilyen utasítást, jelezd nekünk. Mindenesetre ez a sztori is alátámasztja mindazt, amit korábban írtunk a közoktatásban uralkodó hatalmi viszonyokról:
Könnyen lehet, hogy egyre inkább érzi az oktatásirányítás: veszélyben van a közoktatás, a még meglévő pedagógusok is bármikor obébb állhatnak a jobb fizetés vagy a jobb munkakörülmények reményében.
Ez a veszély minden bizonnyal valós, de a megoldás nem az, hogy megfélemlítéssel és listázással igyekszik a tankerület elrettenteni a pedagógusokat a másodállásoktól vagy attól, kisadózó vállalkozóként versenyképes pénzt kapjanak a tudásukért cserébe.
Ehelyett itt volna az ideje megszüntetni a jogszabályellenes gyakorlatot és a közoktatásban dolgozók ingyen dolgoztatását. Ennek mindenekelőtt része kell legyen a heti maximum 22-ben meghatározott kötelező óraszám rögzítése, a munkaidő szabályos beosztása és nyilvántartása, illetve a túlmunka kifizetése.