A PDSZ hat másik szakszervezettel együtt aláírta a Pintér Sándornak elküldött tiltakozó levelet, melyben azt követelik a kormánytól, hogy szüntesse meg a megbízhatósági vizsgálat alá vonható munkavállalók körének aránytalan kiszélesítését.
Megdöbbenve értesültek róla a gyermekvédelemben vagy különböző szociális intézményekben dolgozó pedagógusok, gyógypedagógusok és egyéb munkavállalók, hogy az egészségügyben dolgozók után immár ők is a védett állomány részei. Erről többségük úgy szerzett tudomást, hogy az orra alá nyomtak egy az alábbihoz hasonló beleegyező nyilatkozatot azzal a figyelmeztetéssel, hogy az aláírás megtagadása a munkaviszony azonnali megszűnésével jár.
Még mindig meg tudunk döbbenni azon, milyen magabiztossággal tudnak ebben az országban (egyébként jogszabályellenesen) kirúgással fenyegetni olyan munkavállalókat, akiknek a helyére aztán hálóval se lehetne új dolgozót találni, akkora a munkaerőhiány az adott munkakörben. Ahogyan az előtt is értetlenül állunk, miért tűrik ezt oly sokan még mindig.
Szerencsére azonban egyre többen vannak, akik ismerik a jogaikat, és ki mernek állni az igazukért. A fentihez hasonló nyilatkozatokra vonatkozó utasítást is visszavonni kényszerült a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója. Már csak azért is, mert a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása lényegéből adódóan nem beleegyezés kérdése.
Mire való a megbízhatósági vizsgálat?
A megbízhatósági vizsgálat leginkább az adóhatóság próbavásárlásaihoz hasonlítható, csak éppen a sarki zöldségesénél jóval érzékenyebb munkakörök ellenőrzésére találták ki. Az ilyen jellegű vizsgálatoknál rendszerint sokkal nagyobb a tét annál, hogy kap-e a vevő nyugtát vagy nem. Jól alkalmazva ugyanis a megbízhatósági vizsgálat a korrupció visszaszorításának egyik igen hatékony eszköze lehet. Éppen ezért olyan személyek esetében indokolt, akik mások életét súlyosan érintő döntéseket hoznak, és/vagy nagy pénzösszegek felett rendelkeznek, egyszóval akiknek a vállán különösen nagy felelősség nyugszik, ezért erősebben ki vannak téve a megvesztegetés csábításának.
Ebből adódóan a megbízhatósági vizsgálat alá vonható személyek, vagyis az ún. védett állomány köre a közelmúltig meglehetősen szűk volt, a TASZ összefoglalója szerint 2020 során összesen 1009 személlyel kapcsolatban folytattak le ilyen vizsgálatot.
Fontos megjegyezni azt is, hogy a megbízhatósági vizsgálat a megfelelő munkavégzés és a törvényesség biztosításának hatékony, de korántsem egyetlen eszköze. A jól működő minőségbiztosítás, a hatékony belső ellenőrzés, a szemléletformálás, a belső továbbképzések mind-mind alkalmasak arra, hogy biztosítsák a megfelelő munkavégzést, és megakadályozzák a visszaéléseket.
A megbízhatósági vizsgálat a bűnmegelőzés eszköze, éppen ezért ily módon feltárt visszaélés következménye kizárólag rendőrségi feljelentés lehet.
Mi fér bele, és mi nem?
Megbízhatósági vizsgálat során kizárólag ún. bírói engedélyhez nem kötött módszerek alkalmazhatók, így a közhiedelemmel ellentétben tilos a telefonok és e-mailek lehallgatása, és nem lehet megfigyelni az érintett személy magánlakását vagy magánautóját sem, vizsgálati események csak a munkavégzés helyszínén, illetve nyilvános tereken történhetnek.
Ugyanakkor egy ilyen vizsgálat ezek nélkül is komoly beavatkozást jelent a munkavállalók privát szférájába, hiszen az adatforgalmi adatok (ki mikor kivel milyen csatornán kommunikált) felhasználhatók, illetve
lehetségessé válik az irodák, rendelők, liftek, közös terek bekamerázása, lehallgatása is. Ráadásul az érintett személy minderről csak utólag, a vizsgálat lezárulása után szerezhet tudomást.
Érdemes alaposan elolvasni a TASZ összefoglalóját, mert abból megismerhetőek a további szabályok is.
Ezért tiltakozunk
A fentebb említett összefoglaló azt is nagyon pontosan megfogalmazza, miért aggályos a védett állomány körének kiterjesztése:
„a megbízhatósági vizsgálattal és az ehhez biztosított eszközrendszerrel a büntetőhatalom eszközrendszerének alkalmazását kívánja kiterjeszteni olyan területre, amely nincsen összefüggésben a bűnüldözéssel.”
Ráadásul olyan munkakörökben, mint a gyógypedagógus, pszichológus, gyermekvédelmi szakember, szakmailag is kivitelezhetetlen a vizsgálat.
Egy megbízhatósági vizsgálatot lefolytató nyomozónak ugyanis hiányzik ehhez a szakmai kompetenciája, ő nem fogja tudni megítélni, hogy az adott dolgozó szakszerűen járt-e el, vagy esetleg indokolatlanul kedvezett egy őt korrumpáló személynek.
„A bűnmegelőző szervnél dolgozó nyomozó nem alkalmas arra, hogy egy, a gyermekvédelemben, szociális intézményben, stb dolgozó pszichológus, szociális munkás, gyógypedagógus „munkaköri kötelezettségét” ellenőrizze, hiszen ezekhez a szakmai kérdésekhez nem ért. Ha a vizsgálat törvényi célja a korrupció elleni harc, akkor kizárólag olyan körben indokolt csak engedélyezni a megfigyelést, de alapjogsértő annál lényegesen szélesebb körben lehetővé tenni az államigazgatásban dolgozó polgárok ellenőrzését.”
A PDSZ a többi aláíró szakszervezettel együtt úgy gondolja, hogy ha vannak is olyan felsővezetői munkakörök az SZGYF felügyelete alatt álló intézményekben, ahol egy megbízhatósági vizsgálat indokolt lehet, ezek kiterjesztése a munkavállalók teljes körére indokolatlan, viszont alkalmas a félelemkeltésre és a nyomásgyakorlásra.
A teljes levelet elolvashatod itt:
[frame]
Ha megfélemlítés helyett te is inkább méltó munkakörülményeket szeretnél, gyere közénk!
[/frame]
