A kormány, nem kis késéssel, végre belátta, hogy nem volt minden rendben az érettségi körül – és igyekezett korrigálni az elkövetett hibákat. Sajnos, igen későn. Éppen ezért egy sor problémán csak enyhíteni lehet, orvosolni valószínűleg már nem.
Két meglepő rendelettel jelent meg a Magyar Közlöny május 17-én: első pillantásra mind a kettő olyan, mintha a Kormány – belátva, hogy van értelme annak, amit mondunk – a PDSZ eddigi követeléseinek tenne eleget. Mégis: örvendezni nem kimondottan van okunk.
Ballagás – az elvárható gondossággal
Az első rendelet az idei ballagási ünnepségekről szól. A rendelet meglepően világos, magától értetődő – rég olvastunk ilyet köznevelési kérdésben. Minden érintett számára világos, hogy a ballagási ünnepélyek idén megszervezhetők, ami jó hír.
A megrendezés feltétele, hogy a rendezvények az épületen kívüli területeken zajlanak le. A meghívottak nem léphetnek be az épületbe, a rendezvényen pedig maszkviselésre kötelezettek.
További pozitívuma a rendeletnek, hogy végre helyi mozgásteret is biztosít az intézményvezetőknek: az épület zárt részein történő áthaladás rendjét, a meghívottak számát, a belépés rendjét helyben lehet meghatározni. A PDSZ ezt maximálisan támogatni tudja, hiszen régóta kívánjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a helyi sajátosságokat leghatékonyabban a helyi szakemberek képesek felmérni – fontos, hogy képesek legyenek ezek mérlegelésével helyben döntéseket hozni.
Érettségi: megkésve és határozatlanul próbál szépíteni a kormány
Sajnos, az érettségivel kapcsolatos május 17-i rendelettel kapcsolatban már kevésbé vagyunk boldogak. Igaz ugyan, hogy mi kértük, mi jeleztük és mi reklamáltunk leghangosabban az esélyegyenlőség hiánya miatt az érettségi folyamatban, a most meghozott döntések már késve születtek és a csorbát idén már nem fogják tudni teljesen kiköszörülni.
Az első, és legfontosabb tanulság, hogy
a kormánynak saját és a társadalom érdekében is érdemes lenne hatékony és valódi konzultációt folytatnia valódi szakmai szervezetekkel.
Hogy mi pontosan a probléma, arról még áprilisban írtunk, amikor világossá vált, hogy a kormányzat nem nyitott az egyeztetésre a valódi szakmai szervezetekkel, így velünk sem. Öröm az ürömben, hogy ezek szerint a Ne dolgozz ingyen! anyagait és a PDSZ közleményeit azért olvassák, mert pontosan azokra a hibákra próbál a kormányrendelet reagálni, amelyeket már áprilisban elővetítettünk, mint például:
- Az érettségizők közötti esélyegyenlőség sérül annak köszönhetően, hogy a digitális tanrendben nem egyenlő az oktatáshoz való hozzáférése valamennyi diáknak.
- Szintén sérül az esélyegyenlőség azok esetében, akik személyes vagy családi érintettség miatt nem tudnak jelen lenni az érettségi vizsgán, mivel elesnek a szeptemberi továbbtanulástól.
A fenti okokból kifolyólag is úgy véltük, hogy fontos volna még nyáron lehetőséget biztosítani számukra a vizsgák pótlására. Ez történt most meg, ebbe a rendeletbe csomagolva. Sajnos van pár probléma ezzel a jogszabállyal – és az átgondolatlanság, a kapkodás megint csak az esélyegyenlőség kárára megy.
Az első gond, hogy
a tanév érettségijével kapcsolatban május 17-én rendeletet kiadni több, mint megkésett.
A diákok, a szülők és a felkészítő pedagógusok bőven megérdemelték volna, hogy az érettségizők világos feltételek mellett léphessenek pályára: ezért is kértük a kormányt már január óta, hogy készítsen B-tervet, és azt tegye is közzé. Pontosan azért, hogy elkerülhető legyen éppen ez a fajta kapkodás, ami a diákok esélyeit indokolatlanul és értelmetlenül rontja egy amúgy is igen kihívásos időszak után.
Ha lehetett volna tudni az érettségi előtt, hogy igenis sor kerül még pótlóérettségire, annak is kisebb veszélye lett volna, hogy akár betegen, covidosan is elmenjenek diákok érettségizni. Márpedig – bizonyára az emberminisztérium is kapott ilyen visszajelzéseket – ilyen esetek megtörténhettek. Ehhez képest a hivatalos kommunikációban nyoma sem volt a pótérettségiknek az írásbeliket megelőzően.
Öröm az ürömben, hogy idén legalább kísérletet tesz a kormány arra, hogy ne hagyja magára azokat, akik a járványügyi helyzet miatt halasztásra kényszerültek – ahogy ezt tavaly tette, amikor a beígért felsőoktatási keresztfélévek csak puszta ígéretek maradtak. Idén ugyanis legalább lesznek pótérettségik – ugyan csak szóbeliket szerveznek, amennyiben a diák legkésőbb május 28-án 16 óráig a „kérelmet, valamint a fel nem róható ok igazolására szolgáló dokumentumokat az igazgató részére elektronikus úton” elküldi.
Innentől a rendelet az intézményvezető hatáskörébe utalja a döntést: az igazgató engedélyezi a „pótlóvizsga szóbeli vizsgával való letételét”.
A PDSZ álláspontja, hogy ezt a kérelmet szinte minden esetben kénytelen lesz befogadni az intézményvezető – hiszen a pandemia semmi esetre sem a diáknak felróható ok. Kérdés, milyen igazolásra vár a jogalkotó?
Azaz nem ártana, ha a kormányzat pontosítaná az intézményvezetők számára, mi minősül „fel nem róható oknak”.
Miért csak szóbeli?
Nagy kár, hogy a rendelet számos pontja, továbbá kiadásának időzítése értelmetlenül akadályozza a diákokat: kis odafigyeléssel talán azt el lehetett volna érni, hogy legalább a versenyhátrány csökkentése érdekében megfogalmazott rendeletbe ne kerüljenek a versenyhátrányt indokolatlan módon növelő, bosszantó kikötések.
Az esélyegyenlőséget ugyanis – sajnos – tovább rontja az a tény, hogy a jogalkotó – valamiért – kizárólag szóbeli vizsgák megtartásáról rendelkezett. Az érettségi tárgyak között nem egy olyan van, ahol a tárgyban jeleskedő diákok nagy része jobban teljesít írásban, mint szóban. Ezek a diákok nyilván versenyhátrányba kerülnek azokkal szemben, akik korábban írásban tehették le a vizsgát.
Még súlyosabban érinti azokat a diákokat ez a rendelkezés, akik valamilyen részképesség-zavarral élnek, és papírjuk van arról, hogy – például – szóban nem teljesítenek jól. Vagy esetleg arról, hogy számukra írásban több időt kell biztosítani, mint társaiknak. Ők ezeket a lehetőségeket, amelyek esélyeik kiegyenlítését szolgálják, egy az egyben elveszítik.
Míg a PDSZ üdvözli, hogy – ha lassan is –, de végre eljutott a kormányhoz az üzenetünk: a járványügyi vészhelyzetben szervezett érettségi vizsgák lebonyolítási módja önmagában sértette a diákok közti esélyegyenlőséget. Sajnálatos azonban, hogy – dacból?, kivárásból?, kompetenciahiány miatt? – csak megbocsáthatatlanul sokára lépett a kormány, és végtelenül elkésve, május közepére sikerült megszülnie az ezzel foglalkozó rendeletet.
Az érettségi vizsgával kapcsolatos sorozatos problémák, felfokozott viták is arra világítanak rá, hogy bőven itt lenne az ideje annak, hogy leszokjon a kormány az olyan pótcselekvésekről, mint a szakmai szervezetek rágalmazása, amennyiben azok álláspontot merészelnek megfogalmazni egy-egy oktatáspolitikai döntésről. Ahogy sok más kérdésben, úgy az érettségi ügyében is csak nyerhetett volna minden résztvevő azzal, ha érdemi egyeztetést kezdeményez a kérdésekről a kormányzat.
[frame]
Ugye, te is érted, miért fontos, hogy összefogjunk? Ne várd meg, amíg bajba kerülsz – csatlakozz most hozzánk!
Ezekben a nehéz időkben mindannyian megfeszítetten dolgozunk azon, hogy tovább oktassuk diákjainkat. Tudjuk, tapasztaljuk, hogy sokunknak veszélybe kerülhet a megélhetése. Kiemelten fontos, hogy az érdekképviselet ezekben az időkben is képes legyen ellátni a feladatát. Ehhez bizony te kellesz. Csatlakozz hozzánk még ma!
[/frame]
