Véget ért a karanténos időszak – azaz rengeteg kisgyermekes dolgozó volt kénytelen elhasználni a szabadságnapjait. Itt a nyár, mindjárt itt a szünet is. De mi történik most, ha a gyerek nem jár majd iskolába, viszont dolgozni meg kénytelen a szülő, mert nem maradt szabadsága?
A megoldás, hogy az állam kisegíti a gyerekes munkavállalót: extra szabadnapokat ad neki, a munkaadót pedig kártalanítja úgy, hogy a munkavállaló bérét és közterheit átvállalja a munkaadótól, de cserében megtiltja a munkavállaló kirúgását egy bizonyos időszakra. Kézenfekvő, jó megoldás ez, hiszen erre kapott forrásokat is a magyar állam az Uniótól –
kár, hogy az általunk fenntartott államot nem különösebben érdekli a munkavállaló és gyakorlatilag a legtöbb munkaadó nyűgje, így hát nem kell meglepődni, hogy nem ettől a megoldástól zajos a kormánybarát sajtó: közvetlen segítség nem lesz.
Lesz viszont táboroztatás
Ahogy tavaly, idén is a spanyolviaszt az oktatás jelenti: a gyereket be lehet dugni majd a táborba, addig sincs otthon. A gyerekekre pedig természetesen a pedagógusok vigyáznak majd.
Erről a helyzetről írtunk a tavalyi cikkünkben. Írtunk arról, hogy a nyári szabadság alatt más munkáltató által szervezett táborban való részvételre nem kötelezhető pedagógus vagy nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazott és arról is, hogy táboroztatás nem írható elő az évi 25 munkanap pótszabadság terhére igénybe vehető 15 pótszabadságnapra sem.
Írtunk arról is, hogy milyen feltételekkel lehet más munkáltatónál vagy más munkakörben foglalkoztatni a munkavállalókat és ismertettük a szabadság kiadásának szabályait is. Ezek nem változtak, de történtek olyan intézkedések, amelyek miatt nem árt, ha újra foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel.
A polgármester által rövidített szünet esete
Egyes polgármesterek próbálkoztak azzal, hogy intézkedtek az óvodai nyári szünetek lerövidítéséről.
Míg a polgármester sok mindennek ura, a nyári szünetnek egészen biztosan nem az: ez ugyanis jogellenes. Nemcsak azért, mert az óvodapedagógusok szabadságát a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (4) bekezdése alapján – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni. Azért is jogszerűtlen, mert a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. § (7) bekezdése szerint az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell.
E rendelkezés a járvány alatti veszélyhelyzet időtartama alatt is alkalmazandó, következésképpen tehát nem jogszerű, ha a fenntartó e határidő után megváltoztatja az óvoda nyári zárva tartásának idejét.
Első kérdés: hol táboroztatsz egyáltalán?
Egyáltalán nem mindegy, mennyi pénzzel tartoznak neked azért, mert táboroztatsz. Ahhoz, hogy meg tudd válaszolni a kérdést, mérlegelned kell egy pár dolgot.
Először is el kell dönteni, milyen táborról van szó? Itt kétféle megoldás létezik: a tábor szerveződhet az intézmény pedagógiai programjának részeként, iskolai lebonyolításban, vagy attól függetlenül, mondjuk egy önkormányzat által üzemeltetett nyári táborról is lehet szó.
A táboroztatásért fizetendő illetmény kiszámítása szempontjából fontos tudnunk, melyik lebonyolításról van szó – ugyanis más jogszabályok határozzák meg a fizetendő illetményeket.
Ha az intézmény pedagógiai programjában meghatározott módon, az intézmény szervezi a tábort…
…úgy a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. számú kormányrendelet (a továbbiakban: Ép. r.) 33. §-ában foglaltak érvényesek rá. Ennek (1) bekezdése alapján a munka törvénykönyve 110. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl ügyelet és készenlét rendelhető el
a) a tanulók éjszakai felügyeletének megszervezéséhez a kollégiumban, vagy
b) a pedagógiai, nevelési programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához.
No de mi az az ügyelet, és mi az a készenlét? A pedagógus este 22:00 órától másnap reggel 6:00 óráig mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet ad, míg reggel 6:00 órától este 22:00 óráig nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet lát el.
Az ügyelet ugyanakkor munkanapon 14:00 órától másnap reggel 6:00 óráig, heti pihenőnapokon és munkaszüneti napokon 0:00 órától 24:00 óráig tart.
A készenlét a fentiekkel szemben olyan időszakokra rendelhető el, mint például a táboroztató, munkavégzésre rendelkezésre álló pedagógus éjszakai alvásideje. Ilyenkor a pedagógus pihen, de bármikor rendelkezésre áll – ugyanakkor, ha a rendelkezésre állás ideje alatt valamiért tényleges munkavégzésre kerülne sor, például, ha az éjszaka során valami történik, ami miatt a pedagógusnak feladata, munkája akad, akkor már nem készenlétről, hanem, mérhető tartalmú munkavégzéssel járó ügyeletről van szó.
Mindettől a munkáltató a kollektív szerződésben meghatározott módon, illetve – kollektív szerződés hiányában – kizárólag a munkavállaló javára térhet el.
Mennyi pénz jár mindezekért?
Mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az óradíj 50 százaléka, heti pihenőnapon (azaz szombaton), illetve munkaszüneti napon (vasár- és ünnepnapon) 60 százaléka. (Hogy mi az az óradíj, arról kicsit lejjebb olvashatsz!)
Nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletért az óradíj 60 százaléka jár, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon, ha a közalkalmazott kap másik pihenőnapot, az óradíj 100 százaléka, ha nem kap másik pihenőnapot, az óradíj 150 százaléka fizetendő.
Készenlét elrendelésekor a kifizetendő átalánydíj az óradíj 20 százaléka jár.
Ugye, logikus? Persze, csak azt nem tudjuk még, mi az az óradíj, ugye – hiszen nem óradíjban kapjuk a fizetésünket. Azaz ahhoz, hogy ki tudjuk számolni, mennyi pénz jár nekünk a táboroztatásért, ismernünk kell a fent már említett Ép.r. 33. § (8) bekezdését: eszerint az óradíj egy órára eső összege a pedagógus illetményének egy meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az érintett pedagógus munkakörére előírt, neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó mértékének (teljes foglalkoztatás esetén ez heti 22 óra) 4.33-al történő szorzata adja. Azaz – 22 óra esetén – az illetmény összegét (legyen ez most, a példa kedvéért 300 ezer forint) 22 × 4.33-al azaz 96.26-tal kell osztani, ami így 3 149 forintot eredményez. Ebből tudja kiszámolni a főállású, 300 ezer forintos illetményt kereső kolléga a fentiek alapján a neki járó összegeket.
A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határa esetében a pedagógus által rendes munkaidőben ellátott munkakörre vonatkozó előírást kell alapul venni. Több eltérő óraszámú munkakör ellátása esetén az egyes munkakörök kötelező óráinak az átlagát, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott esetén az óradíjat heti harminc órával számolva kell meghatározni.
Ha a tábor nem az intézmény pedagógiai programjának része…
…de a részvételt viszont az intézményvezetőd előírja neked, akkor a fent leírtakhoz képest eltérő a munka elrendelése és a díjazás is.
Ebben az esetben a munka törvénykönyve lesz az irányadó, és – mivel nem a szabadság része a munkával töltött időszak – a kötött munkaidőre munkaidő-beosztást kell készíteni, az e fölötti többletmunkáért pedig a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I törvény (innentől csak Mt. néven emlegetjük majd) szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás előírásait kell figyelembe venni.
A rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazásáról az Mt. 139. és 143. §-a igazít el bennünket: az Mt. 143. § (1) bekezdése szerint pedig a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért – az illetményen felül – bérpótlék jár. A bérpótlék számítási alapja teljes napi munkaidő esetén az alapilletmény 174-gyel osztott hányadosa, részmunkaidős foglalkoztatás esetén az alapilletmény összegét a 174 óra arányos részével kell elosztani.
A bérpótlék mértéke ötven százalék, vagy a pótlék helyett – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár (viszont az illetményed ez esetben is megillet a rendkívüli munkaidőre!). Az Mt. 143. § (4) bekezdése szerint a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Munkaszüneti napra (ünnepnapokra) elrendelt rendkívüli munkavégzésre ugyanez a díjazás jár.
A szabadságod terhére táboroztatsz?
Ha a szabadságod terhére történik a táboroztatás, az első legfontosabb tudnivaló, hogy erre nem vagy kötelezhető. Ha úgy döntesz, hogy rendben, belevágsz, úgy ennek díjazásáról külön megbízási szerződésben kell megállapodnotok.
Ha ilyesmire kerül sor, hogy továbbra is érvényesek az alábbi szempontok:
- A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.
- A szabadságot – a jogviszony megszűnése miatt ki nem adható szabadságot kivéve – pénzben megváltani nem lehet.
- A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
- A munkáltató a szabadság kiadásának közölt időpontját csak kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén módosíthatja, ill. szakíthatja meg a már megkezdett szabadságot. Ez esetben a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.
- Az Mt. 122. § (2) bekezdése alapján, az éves szabadságnapokból hét munkanapot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. E rendelkezés minden munkakörben, így a pedagógus-munkakörökben foglalkoztatottakra is érvényes.
- Az Ép. r. 30. § (4) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Csak akkor lehet a szabadságot az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben kiadni, ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki. Az Ép. r. 30. § (3) bekezdése szerint a pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai nem szabadságnapok, hanem tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető.
Jogellenesen adták ki a szabadságodat?
Ha a munkáltatód jogellenesen adta ki a szabadságodat – például nem tartotta be a szabadság kiadására vonatkozó, fenti rendeleti előírásokat, vagy a munkavállaló előzetes meghallgatását elmulasztotta, vagy nem tartotta be a szabadság kiadását 15 nappal megelőző közlését, netán a munkáltató visszamenőleg írt ki szabadságot – úgy fontos tudni, hogy
a jogellenesen kiadott szabadságnapok nem vesztek el! Azokra a továbbra is érvényesítheted igényedet!
Ebben az esetben fordulj a PDSZ-hez – persze, előbb lépj be.
[frame]
Együtt erősek vagyunk! Csak együtt vagyunk erősek!
Ahhoz, hogy bármit is elérhessünk, össze kell fognunk! Ezért kell belépned a PDSZ-be: mert ötezer tag szép szám ugyan egy alulról szerveződő, rendszerváltó szakszervezetnél, de nem elegendő, ha erőt akarunk demonstrálni!
Az elmúlt években, hónapokban megállás nélkül dolgoztunk rengeteg ügyön: szakképzésben dolgozókén, az óvodai dolgozók hajmeresztő ügyein, a vészhelyzet alatt elbocsátottak ügyein. Némelyik ügyünk híres lett, mint például a „vasalódeszkás tanár” ügye, de a túlnyomó többségről nem olvastok a médiában.
Kiálltunk egész szektorért, nem csak a tagjainkért. De nagyon, nagyon sok a munka – nem győzzük a lépést tartani, ha nem álltok ki mellettünk, hogy mi is kiállhassunk mellettetek!
Ahhoz, hogy tényleg keményen meg tudjuk szorongatni a mindenkori oktatásirányítást és a kollégáik érdekeit semmibe véve, az utasításokat vakbuzgalommal végrehajtó vezetőket, nincs más megoldás: be kell lépnetek.
Be kell lépnetek, mert ez az alapvető minimum ahhoz, hogy bármi is történhessen. Be kell lépnetek, mert néhány ezer ember nem tudja 150 ezer érdekeit cipelni a vállán. Be kell lépnetek azért is, mert nincsenek csodák: előbb-utóbb mindannyian kerültök majd olyan helyzetbe, hogy szükségetek lesz az érdekérvényesítésre. Be kell lépnetek, mert szükség van olyan új emberekre, akik hajlandóak tenni a jogaikért!
És végül azért is be kell lépnetek, mert havi egy gyorséttermi menü árát rá kell áldozzátok a jövőtökre. Arra, hogy bebiztosítsátok magatokat a jogsértések ellen! Aki nem tesz semmit, azzal bármit meg lehet csinálni.
Lépjetek be a PDSZ-be, ne hagyjátok, hogy egyedül harcoljunk tovább! Segítsetek, még ma!
[/frame]
Borítókép: Fortepan.hu
