A sokat bírált új „NAT” atyjaként ismert Takaró Mihály újabb hajmeresztő ötletét tett követte: a tanárszakokon is megszűnik „minden más” oktatása, csak „a kerettanterv szerint közvetítendő műveltség fő területei és tartalmai” adhatók át az új tanároknak.
Tanár, aki semmivel sem tud többet, mint a diákja – ez a kormány új víziója a pedagógusokról. A tanárszakosok számára kialakított képzési és kimeneti követelményeket (KKK) – alig pár mondattal – alaposan átírta a kormányzat – erről számolt be a minap a Népszava – méghozzá Takaró Mihály, az új NAT legvitatottabb, legtudománytalanabb részeit jegyző irodalomtörténész tervei alapján.
Mi lehetett a motiváció?
Ha a tanárszakos diák nem is ismerheti meg a tudományterület legalapvetőbb állításait, hanem csak a Takaróék által összeállított „pakkból” tájékozódhat, talán nem is sikerül majd olyan tudásra szert tennie, amelynek segítségével elmagyarázhatja diákjainak az alapvető tudományos premisszákat. Nem lesz képes kritikai gondolkodásra, hiszen nem is ismeri az átala oktatott tudományterület alapvetéseit. Azaz nyugodtan lehet alternatív irodalmat, történelmet taníttatani, számonkéretni vele.
A fenti célról árulkodik a KKK módosításának szövege:
[frame]
„Az ötéves képzés célja, hogy a pedagógus a középszintű érettségire képes legyen felkészíteni a tanulókat. A Nat-on és a kerettanterven túlmutató ismeretek – pl. az emelt szintű érettségi vizsga teljesítéséhez szükséges többlettartalmak – akkor maradhatnak az ötéves KKK-ban, ha a pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen.
A felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz a köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell.”
[/frame]
Az elképzelés szakmaiatlanságára jellemző, hogy ugyan hetek óta keringenek hírek egy ilyen „tervről”, de igazából komolyan vehető oktatási szakember nem is foglalkozott ezekkel a pletykákkal, annyira abszurdnak és értelmetlennek tűntek. Most azonban kiderült, hogy a kormány véresen komolyan gondolja:
letiltja a tanárszakos diákok hozzáférését a választott diszciplínájuk tudományos eredményeihez, csak a Takaróék által megírt, „alternatív” nézőpontot engedélyezi oktatni.
„Nem cél, hogy a tudományterület minden tartalma megjelenjen” – írják leplezetlen őszinteséggel. A dolgot annyira komolyan gondolják, hogy már ki is dolgozták annak ellenőrzését, hogy az átadott tananyag NAT-kompatibilis-e: a Népszava értesülései szerint ezt a Neptun tanulmányi rendszeren fogják ellenőrizni. Ha a tanárszakos bölcsész, vagy természettudós mégis szeretne elmélyülni egyetemi, főiskolai tanulmányai során a választott tudományágban, azt csak saját szakállára teheti: „a kerettantervben és az érettségi vizsgakövetelményekben nem szereplő tartalmak elsősorban a szabadon választható kreditek terhére felajánlható ismeretek.”
Egyes kommentárok – így például a Népszava is – arra számítanak, hogy az így lebutított tanárképzés több diákot bocsáthat majd ki. A lap szerint a kormányzati várakozás esetleg az lehet, hogy a követelmények könnyítésével több hallgató jut majd el a diplomáig – így legalább részben orvosolhatják a kormány által úton-útfélen letagadott tanárhiányt. Holott a pedagógusok hiánya rögvalóság, amelyen semmiféle tantervi módosítás nem javít addig, amíg a bérek – különösen a pályakezdők havi 150 ezer forintot alig meghaladó nettó fizetése – a jelenlegi szinten maradnak.
A legfontosabb motiváció viszont az lehet, hogy a terv megvalósítása tovább korlátozhatja majd a nem kiemelkedő anyagi körülmények között élő családok gyermekeinek továbbtanulását. Ez lehetőséget ad a kormánynak az állami oktatási rendszer további erodálására.
Mindent felrúg a kormány
A kormány terve gyakorlatilag mindent borít, amit eddig a felső- vagy középoktatásról, tudományról, egyetemi autonómiáról ismertünk. Az első látásra is politikai indíttatású „átalakítás” teljesen egyértelmű, hogy helyrehozhatatlan károkat okoz.
1 Az, hogy a kormányzat „központilag” előírja, hogy mit taníthatnak a felsőoktatási intézmények diákjaiknak már önmagában súlyosan sérti a felsőoktatás igen csak megtépázott autonómiáját. Azt az autonómiát, amivel kapcsolatban – a magánalapítványi átalakulás során – a kormány égre-földre esküdözött, hogy nem fog sérülni. A pecsét sem száradt meg ezeken a megállapodásokon, sőt az intézmények egy része még csak augusztustól kerül át a magánkuratóriumok felügyelete alá – és már most egy központi előírás mondja meg nekik, mit szabad és mit nem csinálniuk.
2 Nincs olyan, hogy egy tanár csak annyit tud, mint a diákja! Ahhoz, hogy egy-egy tudományágat képesek legyünk oktatni, sokoldalú tudásra, a tudományág átfogó ismeretére van szükség. A Takaró-terv alapján oktatott diákok nem ismerik majd saját diszciplínájukat, nem lesznek képesek annak összefüggései alapján oktatni a Takaró-féle NAT-ban leírtakat sem. A Takaró-terv alkalmazása ebben a formában nem átalakítja, hanem egyszerűen megszünteti a tanárképzést.
3 A terv nem csak azért sérti a diákok jogait, mert hiányos tudású pedagógusokkal kevesebb esélyük lesz a továbbtanulásra, mint mondjuk egy magánoktatási intézmény diákjaként. De az is kiderül a KKK módosításából, hogy az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez egy újabb évet kell majd elvégezniük a tanárjelölteknek – ami kétségkívül indokolt, de nyilván nem elegendő annak a tudásnak az átadásához, amelyet eddig egy tanárszakos megkapott. Elegendő viszont ahhoz, hogy elriassza a diákot: éppen ezért még kevesebb olyan pedagógus áll majd rendelkezésre, aki felkészíthet érettségire. Azaz az átlagos középiskolásnak tovább csökkennek az esélyei a továbbtanulásra.
4 A terv központi eleme tehát az állami oktatás további lezüllesztése, annak érdekében, hogy az anyagilag nem túl tehetős családok ne engedhessék meg gyermekeik továbbtanulását. Az állami középiskolák egyre kevésbé lesznek képesek megfelelő minőségben emelt szintű érettségire, azaz végső soron a felsőoktatásra felkészíteni a diákjaikat. Ennek eredménye pedig az, hogy további tömegek elől zárják el a felsőoktatást.
A fenti okokból
a PDSZ a leghatározottabban ellenzi a tanárképzés tervezett átalakítását, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a kormány jobb belátásra térjen. Az oktatási esélyegyenlőség közös érték, lebontása nem lehet felelős magyar kormány érdeke.
A PDSZ kijelenti továbbá, hogy továbbra sem hajlandó részt venni olyan álegyeztető fórumokon, amelyeket a kormány a saját tervei legitimálása érdekében hoz létre. Egyben felkérjük szakszervezeti partnereinket is, hogy tartózkodjanak az olyan, kizárólag a kormány legitimációs céljait szolgáló álegyeztetésektől, mint a minap az ügyben tartott Köznevelés-stratégiai Kerekasztal.
A tanárképzés reformjára valóban igen nagy szükség van, de olyan reformra, amelyben a korszerű módszertani ismeretek és gyakorlat nagyobb arányban kerül a kurzusok tematikáiba. Ne központilag előírt tartalmi-ideológiai irányvonalak mentén írják elő, hogy mit kell oktatni a tanárképzésben!
[frame]
Ha szeretnéd, ha emberszámba venne a politika téged és a munkádat is, MOST LÉPJ BE A PDSZ-BE!
Szó nélkül kifizeted a lakásbiztosításodat? Az autódét? Teketória nélkül kifizeted a telefonszámládat is?
Mit gondolsz: ha nem áldozol arra, hogy valaki képviselje az érdekeidet a munkáltatóddal szemben, akkor végül kinek az érdekei kerekednek felül? Mi történik, ha ez így megy tovább?
Elértéktelenedik a munkád, nem becsülnek meg, összemegy a fizetésed, nem vesznek emberszámba. Nem számítasz.
Mi, a PDSZ-nél keményen képviseljük az érdekeidet. Nem teketóriázunk: a tagjaink érdekében járunk el, mindenekelőtt.
De nélküled nem megy! Ezért kell belépned. Csak együtt jutunk valamire.
Ha nem fizetjük be a számlánkat, egyszer csak lekapcsolják a szolgáltatást, az áramot, a telefont. Ha befizettük, visszakapcsolnak. Ez igen egyszerű – de nem ilyen egyszerű a helyzet a munkahelyeddel, a képviseleteddel kapcsolatban.
Talán elsőre nem tűnik annyira látványos hibának, ha nem áldozol az érdekeid képviseletére, mint annak, amikor nem fizeted az áramszámládat, és kikapcsolják nálad a villanyt. Nem kapcsolja rád senki a villanyt. A képviseleted elhanyagolásának viszont tovagyűrűző hatásai lesznek: míg a villanyt azonnal visszakapcsolják, amikor befizeted a díjat, ha nincs képviseleted, azt évekig szenvedni fogod – alacsony megbecsültség, fizetés, társadalmi státuszod, munkakörülményeid romlása, és még sorolhatnánk. A helyzet egyre romlani fog. A végén meg még nehezebb lesz a változás, mert a munkáltató hozzászokott: rajtad át lehet lépni, téged egyszerű leszerelni.
A munkavállalói jogainkat kemény harcokban tudjuk csak kiküzdeni, és kizárólag akkor, ha sokan álltok mögöttünk.
Lépj be ma, itt:
[/frame]
