Humanoid robotokat az iskolákba!

A magyar oktatásirányítás egyik legfőbb vezetője, a Klebelsberg Központ elnöke szerint az oktatásban nincs semmi látnivaló. Vagy ha mégis, az csak azért van, mert nagyszerű dolog megpihentetni a szemet a rengeteg csodán. A Hajnal Gabriella által festett kép azonban inkább illik egy vicclapba.

A sok sebből vérző magyar oktatást elnézve az egyetlen meglepő dolog csupán az lehet, hogy az oktatásirányítás beszélő fejei mennyire magától értetődő módon mondanak ellent nem csak a valóságnak, de olykor saját maguknak is. A Magyar Nemzetnek nyilatkozva most Hajnal Gabriella festett egy színeset, nem nélkülözve ez alkalommal a sci-fi és a groteszk hagyományos kelléktárát sem.

Siker, siker, siker! Nagyszerű évet zárt a Klebelsberg Központ!

Azon már fenn sem akadunk, hogy Hajnal Gabriella szerint „a középiskolás évfolyamokon kimondottan jól működött a karantén idején az online oktatás”. Mi ugyanis pontosan látjuk, hogy hogyan működött valójában a Klebelsberg Központ által is szervezett online munkarend: a pedagógusok, a szülők és a diákok áldozatvállalásából valósult meg, ami megvalósult. A kormányzat annyit sem tett hozzá, hogy kiegészítse a pedagógusok bérét, legalább a megnövekedett kiadásaikat ellentételezendő.

Árulkodó jel ugyanakkor, hogy a Magyar Nemzet újságírója provokatívnak egyáltalán nem nevezhető kérdésére, miszerint okoztak-e lemaradást a rendkívüli szünetek az érintett évfolyamokon, az elnöknő látványosan mellé- sőt, talán félrebeszél. Ahelyett, hogy elmondaná, milyen problémákat okozott a járványügyi zárás a tanulók körében, a hátrányos helyzetű településeken – vagy akár a bérből és fizetésből élők gyermekei körében, hogy mit próbált tenni a KK azért, hogy a károkat orvosolja (spoiler: nagyjából semmit), Hajnal egészen elképesztő választ ad:

nem gond az évismétlés!

Önmagában nagyszerű lenne ez a kijelentés: a PDSZ örvendene annak, ha visszatérhetnénk ahhoz az alapelvhez, hogy az évismétlés nem bukás, hanem a diák jövőbeli jobb teljesítménye érdekében akár a szülő is kérelmezheti, hogy gyermeke egy gyengébb év után megismételhesse az adott osztályt, még akkor is, ha jegyei alapján amúgy magasabb osztályba is léphetne.

Csakhogy ezt a rendszert pont a kormánypártok szüntették meg: ilyen lehetősége ma már csak az első osztályban van a szülőnek. Azaz Hajnal a sokadik önellentmondásba keveri az oktatásirányítást: ha nem kívánták a szülőre bízni azt a döntést, érdemes-e évet ismételnie a gyereknek, akkor most mi ez a paradigmaváltás? Mégis hajlandóak elfogadni, hogy az évismétlés a diák javát szolgálhatja? Megengedik, hogy a szülő dönthessen ebben a kérdésben is?

A kérdés kontextusában azonban egészen meghökkentő a válasz: nem gond a lemaradás, ismételjenek évet az érintettek.  Nem: a PDSZ szerint a megfelelő infrastruktúrát kellene biztosítani, és nem lehet általános érvényű megoldás a digitális munkarend – nem kis mértékben az oktatásirányítás által generált – anomáliáira az évismétlés.

A siker = kudarc

Az igazság viszont az, hogy a digitális munkarendben semmiféle segítséget nem volt képes nyújtani a kormányzat. Ahelyett, hogy lehetővé tették volna, hogy az intézmények saját digitális oktatási platfromokat vásárolhassanak, az amúgy is rengeteg kihívással küzdő KRÉTA rendszerhez csaptak, milliárdokért, egy igazából teljesen használhatatlan „Digitális Kollaborációs Teret”. A digitális tananyagok helyzetéről ne is beszéljünk.

Sikoltva röhögősre sikerült az elnöki interjú azon része is, amikor a gyanútlan kormányközeli újságíró konkrétan rákérdez: a Klebelsberg Központ adott valamilyen segítséget az otthoni tanuláshoz? Az elnöknő elmondja, hogy 150 ezer „informatikai eszközt” szállítottak ki az iskolákba – kérdés, persze, mi az az „informatikai eszköz”? Ebbe a kategóriába az egér, a pendrive, vagy akár a kábel is beletartozhat.

Némiképp szerényebb számot kapunk, amikor a „laptopok, asztali számítógépek, tabletek” kategóriája következik: „tízezres számban kerültek ki” az iskolákba. Ami nagyszerű – kár, hogy a becslések szerint pár tízezer diáknál sokkal több szorulna rá a konkrét segítségre, és ez persze nem minden esetben csak a technikai eszközt jelenti: nagyon sokan még az internethez sem férnek hozzá. Csak általános iskolában és gimnáziumban 920 800 diák tanul – márpedig a tízezer eszköz akár több év alatt ehhez a számhoz képest igen csak alacsonynak tűnik.

A kafkai humor azonban az éppen futó beszerzésekkel kapcsolatos: „ jelenleg is beszerzés alatt áll több mint ötezer projektor, valamint drónok, 3D-nyomtatók és humanoid robotok is, melyek a XXI. századi oktatás új eszközei lesznek.

Drónok, 3D-nyomtatók, vándorpedagógusok és humanoid robotok?!

Sok mindent lehetne kitűnően használni az oktatásban – de hogy a hazai közoktatás irányításáért felelős szerv vezetője szerint ezek a legégetőbb beszerzési igényei az intézményeknek, az egészen hihetetlen. Sem a drón, sem a 3D-nyomtató nem enyhíti majd a diákok hozzáférési problémáit, ha digitális oktatásra kerül sor.

A humanoid robotok beszerzésének viszont egyetlen okát látja a PDSZ [figyelem! irónia következik!]: a jelenlegi rendszerben képződő történelmi pedagógushiány mérséklésére bizonyára jó ötlet a robotok vásárlása. Bár Hajnal Gabriella szerint nincs itt semmiféle tanárhiány.

Sőt, a KK elnöke odáig merészkedik, hogy elmondja, nincs is szükség kémiatanárra minden intézményben. A tanárhiány pedig koholmány, az utánpótlás százszámra áll rendelkezésre. Érdekes fejtegetés, különösen annak fényében, hogy idén kevesebb, mint ötven hallgató kezdi meg tanulmányait öt egyetemen, kémia szakon – az egész országban! Feltételezzük hát, hogy e logika alapján igazából egyetlen tanárra sincs szükséges az intézményekben:

a diákokkal napközben a humanoid robot és az iskolaőr foglalkozik, hetente pár alkalommal pedig megjelenhet egy-egy vándorpedagógus.

A vándorpedagógusokat természetesen megbízási szerződéssel foglalkoztatják. Hogy ne kellejen nekik fizetést adni szünetekben és karantén alatt.

Az oktatási intézmény, mint kimeríthetetlen erőforrás

Az egyértelmű az interjút olvasva, hogy a kormányzat valamiféle terülj-terülj-asztalkámnak képzeli az intézményeket. Ha van egy ötlet, akkor utasítják az intézményeket, ők pedig megszülik a kért intézkedést: Hajnal Gabriella maga mondja el, hogy működött tavaly – és működik idén is – a felzárkóztatással kapcsolatos tervezés, erőforrásgazdálkodás.

Míg minden más területen a vezető tisztában van vele, hogy nem épül a ház, ha nincs tégla, nem készül el az autó, ha nem jött meg a csavar, no meg a kőművesre, a munkásra is áldozni kell, az oktatásban ez egészen másképp van: az oktatásirányítás végzetes illúziója a rendszer kimeríthetetlensége. „Ha szükséges, akkor helyezzenek a szokásosnál is nagyobb hangsúlyt az ismétlésre, felzárkóztatásra” – utasította Hajnal Gabriella az intézményeket. Az oktatásban fel sem merül, hogy ki fogja elvégezni ezt a feladatot? Az oktatásirányítás ezzel a lendülettel letolja az utasítást az intézményeknek, ők pedig – gyakran jogszabályellenes módszerekkel – veszik rá a munkavállalókat, hogy ingyen dolgozzanak.

Az ingyenmunka, a nyomorúságos fizetések az oka annak, hogy nincs elég pedagógus, hogy kiürül a pálya, nem pedig a „csoportbontások”, amiről a Klebelsberg-elnök fantáziál. Mindenki tudja, hogy létezik a tanárhiány, ennek letagadása csak arra jó, hogy ne tudjanak megoldódni a problémák. Amelyekkel kapcsolatban – olvasva Hajnal Gabriella szavait – egyre inkább felmerül a kérdés:

Akar egyáltalán hatékony közoktatást Magyarországon az állam, vagy csak a tehetőseknek jár majd ki ez?

Amit a tanárképzés átalakításáról mondott, egyáltalán nem megnyugtató: „az új követelményrendszer értelemszerűen igazodik a Nemzeti alaptantervhez, de természetesen az emelt szintű érettségi anyagán is jelentősen túlmutató szaktárgyi ismeretet biztosít.” Eddig bölcsészeket képeztünk, és természettudósokat, akik tanárszakosként egy egész diszciplínára, tudományra rálátva voltak felhatalmazva arra, hogy oktassák a gyermekeinket. Ha elhangzott volna valamelyik egyetem felvételi tájékoztatójában, hogy ezen vagy azon a szakon „egyetemünk az emelt szintű érettségi anyagán is jelentősen túlmutató szaktárgyi ismeretet biztosít”, szinte biztosan nem jelentkezett volna oda senki.

Kicsit sem megnyugtató, hogy a kormány szerint emelt szintű érettségizőket kell képezni a tanárszakokon.

Az még kevésbé megnyugtató, hogy mindezt már 2022-től bevezetnék. Hogy mit pontosan, azt nem tudhatjuk: Hajnal Gabriella az új képzési rendszer kritikusainak szemére veti, hogy „biztosan nem is olvasták a szakanyagokat”. Igen, azokat, amiket zárt ajtók mögött tárgyalnak – kik is? Fogalmunk sincs róla, nem nyilvános, hol tapasztalta Hajnal Gabriella, hogy „konszenzus van a szakértők között a fő irányvonalat illetően”. Önmagában az is igen érdekes fejlemény, hogy – láthatóan nem túl magas színvonalú oktatásmódszertani felkészültségével – Hajnal Gabriella maga is ennek a titkos tanácsnak tagja.

Még ha igaz is lenne, hogy csupán annyi történik, hogy a tanárszakosok az első évtől kezdve gyerekek között, gyakorlati tapasztalatokat gyűjtenének, és továbbra is elmélyülhetnének a diákok a választott tudományágban, akkor is fontos leszögezni: nem ettől lesz a pedagógus pálya vonzóbb. Attól sem lesz az, ha a teljesen lebutítják a tanárszakokat.

A pedagógus pálya népszerűsége ma sokkal inkább múlik azon, hogy mikor veszi észre végre a kormányzat, nem lesz utánpótlása egy olyan felsőfokú végzettséget igénylő szakmának, amiből a havi albérlet díját sem képes kigazdálkodni egy kezdő pedagógus. Hogy eljön-e egy olyan pillanat, amikor valaki végre rádöbben: az oktatás is pont olyan, mint más, nem lehet pluszfeladatokat terhelni rá források nélkül. Eljön-e egy olyan pillanat, amikor megszűnik az alaptalan sikerpropaganda, a gondokat feltárók hazugozása, és amikor végre képes lesz szembenézni a problémákkal az oktatásirányítás és a kormány.

Minden másra ott maradnak a humanoid robotok.

[frame]

MOST lépj be a PDSZ-be, ha nem akarod, hogy átlépjenek rajtad!

Szó nélkül kifizeted a lakásbiztosításodat? Az autódét? Teketória nélkül kifizeted a telefonszámládat is?

Mit gondolsz: ha nem áldozol arra, hogy valaki képviselje az érdekeidet a munkáltatóddal szemben, akkor végül kinek az érdekei kerekednek felül? Mi történik, ha ez így megy tovább?

Elértéktelenedik a munkád, nem becsülnek meg, összemegy a fizetésed, nem vesznek emberszámba. Nem számítasz.

Mi, a PDSZ-nél keményen képviseljük az érdekeidet. Nem teketóriázunk: a tagjaink érdekében járunk el, mindenekelőtt.

De nélküled nem megy! Ezért kell belépned. Csak együtt jutunk valamire.

Ha nem fizetjük be a számlánkat, egyszer csak lekapcsolják a szolgáltatást, az áramot, a telefont. Ha befizettük, visszakapcsolnak. Ez igen egyszerű – de nem ilyen egyszerű a helyzet a munkahelyeddel, a képviseleteddel kapcsolatban.

Talán elsőre nem tűnik annyira látványos hibának, ha nem áldozol az érdekeid képviseletére, mint annak, amikor nem fizeted az áramszámládat, és kikapcsolják nálad a villanyt. Nem kapcsolja rád senki a villanyt. A képviseleted elhanyagolásának viszont tovagyűrűző hatásai lesznek: míg a villanyt azonnal visszakapcsolják, amikor befizeted a díjat, ha nincs képviseleted, azt évekig szenvedni fogod – alacsony megbecsültség, fizetés, társadalmi státuszod, munkakörülményeid romlása, és még sorolhatnánk. A helyzet egyre romlani fog. A végén meg még nehezebb lesz a változás, mert a munkáltató hozzászokott: rajtad át lehet lépni, téged egyszerű leszerelni.

A munkavállalói jogainkat kemény harcokban tudjuk csak kiküzdeni, és kizárólag akkor, ha sokan álltok mögöttünk.

Lépj be ma, itt:

[/frame]

Kincse Szabolcs

Kincse Szabolcs

Hasonló cikkek

Béremelés és ki nem fizetett túlmunka – csak tagoknak

Ebben az írásunkban hozzájutsz azokhoz a tartalmakhoz, amelyeket csak tagoknak tettünk elérhetővé. Miről van benne szó? Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is a béremelés? Hogyan tudod behajtani az elmaradt díjazást a 2023. december 31-éig végzett eseti helyettesítésért és egyéb többletmunkáért, ha közoktatásban vagy szakképzésben dolgozol? – Ezekhez adunk szerkeszthető, frissített mintadokumentumokat is. Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is […]

Ez a cikk csak PDSZ-tagok számára érhető el. Még nem vagy tag? Lépj be!

Tovább olvasom »