Gulyás miniszter szerint hasít a gazdaság, valóságos magyar csodáról beszélünk. Novák miniszter szerint rossz a gazdasági helyzet, össze kell húznunk magunkat. Hogy mi a különbség? A téma: természetesen a nyomorúságos béreink!
Míg a pedagógusok mindennapjai leginkább a nélkülözésről, a másod- és harmadállásokról szólnak, fizetésből kigazdálkodhatatlan albérletek és lakáskölcsönök fojtogatják őket – addig a kormánypropaganda szerint szenzációsan(!) keresünk.
Pedig az uniós statisztikákból is kiderül az igazság:
nem elég, hogy a pedagógusbérek az unió legsilányabbjai per pillanat, de az egyébként egyáltalán nem kiugró bevételeket garantáló legmagasabb bérkategóriát is kimagaslóan sokára, 42 év alatt érik el a nevelésben-oktatásban dolgozók.
A kormány minderről nem vesz tudomást, és ahelyett, hogy rendezné a már teljesen tűrhetetlenül alacsony, megalázó béreket, inkább alternatív valóságot kezd rajzolni: általánosságban beszél arról, hogy milyen jól megy nekünk, pedagógusoknak. Érdekes vonatkozása a pedagógusbérekről folytatott hazugsághadjáratnak, hogy amikor szóba kerül a nevelésben-oktatásban dolgozók béreinek emelése, hirtelen az a gazdaság is rosszul kezdi érezni magát, amely a kormány kommunikációjában kiugróan egészséges, és nagyszerűen teljesít.
Lássuk csak, hogyan fogalmazott például Novák Katalin a pedagógusbérekkel kapcsolatban augusztus 25-én:
[frame]
Magyar kudarc?
„Én azt látom, hogy a pedagógusoknál nagyon különböző a helyzet. Vannak azok, akik nagyobb tapasztalattal rendelkeznek, és az életpályájuk egy előrehaladottabb szakaszában vannak, az ő fizetésük a korábbiakhoz képest tényleg olyan jelentős mértékben növekedett, hogy ez az általános fizetésekhez képest is egy meglehetősen jó, stabil megélhetést lehetővé tesz, a pályakezdők ennél nehezebb helyzetben vannak, ezt én is úgy látom.”
Novák hozzáfűzte azt is, hogy a pedagógusok béremeléséről akkor lehet majd gondolkodni, ha erre a gazdaság teljesítménye is lehetőséget ad, de ez egyelőre nem időszerű.
Forrás: rtl.hu
[/frame]
Ehhez képest Gyulás Gergely ugyanazon a héten így beszélt a magyar gazdaságról:
[frame]
Magyar csoda?
17,9 százalékos gazdasági növekedést ért el Magyarország az elmúlt egynegyed évben, ami Spanyolországé és Franciaországé után a harmadik legmagasabb arány az Európai Unióban. A 27 tagország között mindössze négy olyan akad, amely elérte a koronavírus-járvány előtti gazdasági teljesítményét, Magyarországon kívül ezt csak Svédország, Lengyelország és Románia hozta – vezette fel a szombati rendkívüli Kormányinfó gazdasági bejelentéseit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely szerint a nem várt gazdasági siker olyan mértékű, hogy „eddig soha nem látott mértékű prémiumot tudnak adni a nyugdíjasoknak”.
Forrás: index.hu
[/frame]
Felmerül a kérdés, hogy a két miniszter vajon ugyanannak a kormánynak a tagja-e? Vagy egész egyszerűen a kormány az oktatást kívánja szétzülleszteni, a benne dolgozókat szándékosan koldusbotra juttatni? Miközben folyamatosan hazudoznak gazdasági teljesítményről, fizetésekről?
Magyarország: az EU legnyomorultabb jövedelmei között
Valószínűleg jó oka van a kormánynak arra, hogy lezüllessze, tönkretegye és felszámolja az állami oktatást. De a benne dolgozók koldusbotra juttatásával egyszerűen bűncselekményt követ el: aljas és megfontolt támadást vezet a munkatársaink ellen.
Lássuk csak, mit mond az Európai Unió tavaly elkészült jelentése az oktatásban fizetett bérekről: hogy szerepel Magyarország?
Sajnos, a helyzet pontosan az volt a 2018/2019-es tanévben, amit ahogy a fenti ábrán láthatunk: Magyarország sereghajtó a pályakezdő pedagógusok éves bruttó fizetése terén. A magyar pályakezdők éves bruttó fizetése mindösszesen 7 193 és 7 488 között alakult. Nálunk alacsonyabb bruttót csak Bulgária (5 161) fizetett a munkatársaknak, Lengyelország pedig hasonló összeget fizetett (7 226). A kérdést nagyban árnyalja, hogy a bérekre rakódó adó- és járulékterhek jelentősen magasabbak Magyarországon, ami azt jelenti, hogy nettóban az Unióban a magyar pályakezdő csak bolgár munkatársánál visz valamivel pár ezer forinttal többet haza (az ebből számolt bolgár nettó fizetés 4272 euró, a lengyel 5184, míg a magyar kolléga – 7 300 euróval számolva – 4854 eurót visz haza évente).
A fenti, fizetésnek alig nevezhető összeggel szemben egy skót pedagógus például 32 195 eurót keres, azaz majdnem ötször annyit, mint magyar kollégája, míg Svájcban akár 90 525 euró is lehet egy éves kezdő fizetés. De a cseh pályakezdő is több mint kétszer annyit visz haza, mint a magyar: bruttó 12 902 eurót – ami 11 482 eurót jelent nettóban.
Mikor éri el a pedagógus a Novák Katalin által vizionált „tapasztalt” pedagógusi fizetést?
Igazán szerencse, hogy a miniszter bedobta ezt a kérdést az RTL Klubnak. Kár, hogy nem ejtett szót arról a számára is nyilvánvalóan egyértelmű tényről, hogy a magyar nevelésben-oktatásban dolgozók uniós összehasonlításban is méltánytalanul sokára érik el a fizetési plafont.
És ez nagy probléma, pláne akkor, amikor a fizetések ennyire nyomorultak.
Magyarország ugyanis ebben abszolút sereghajtó: a magyar bérek csak 42 év(!) után érik el a maximumot.
Ez – 42 évnyi tapasztalattal és egyáltalán nem mindenki által teljesíthető feltételek megléte esetén – maximálisan 90%-os emelést jelenthet, az eredeti, aránytalanul alacsony, gyakorlatilag a bérminimummal megegyező fizetéshez képest. Összehasonlításul: Ausztriában 34 év kell ehhez, míg a kezdő fizetés ott évi bruttó 37 ezer euró körül van, Szlovéniában 25 év (itt két és félszer annyi a kezdő fizetés mint nálunk), míg Horvátországban 15 év alatt lehet eljutni a legmagasabb kategóriáig (itt kétszer annyi a kezdő fizetés, mint Magyarországon).
Azaz Novák Katalin továbbra is a levegőbe lövöldözik: a teljes magyar nevelés-oktatás arcul csapása, hogy nem hajlandó a kormány legalább azt elismerni, hogy a bérek rendezésére záros határidőn belül szükség van.
Nem normális állapot, hogy a munkatársaink másod- és harmadállásokból képesek csak kifizetni lakhatásukat!
Töltsd ki a felmérésünket: megmutatjuk az igazságot!
A PDSZ felméri, hogyan élünk mi, nevelésben-oktatásban dolgozók.
A felmérés kiértékelésével pontosan tudni fogjuk, mi a helyzet munkatársaink között: hányan élnek lakhatási szegénységben, hányan nélkülöznek. Megengedhetik-e maguknak, hogy művelődjenek, vagy hogy mennyire terheli meg családi kasszájukat egy nyaralás leszervezése, vagy akár a gyerekekkel kapcsolatos kiadások.
Töltsd ki a felmérést, kérd meg kollégáidat is, hogy ezt tegyék – és mi felhangosítjuk a problémákat!
