Kásler magára hagyja az intézményvezetőket: vigyék el ők a COVID-balhét

A kormány lerázta magáról a COVID terheit: a felelősséget a nevelési-oktatási intézmények vezetőinek nyakába varrták. A vezetők felelősek mostantól mindenért, ami az intézményükben történik: akár büntetőjogi felelősséggel is tartozhatnak döntéseikért, amelyeket természetesen nem tudnak megalapozni, hiszen a kormány nem biztosítja számukra a szakmai hátteret.  

Hónapok óta kérjük: tegye közzé a kormány a 2021/22-es tanévre vonatkozó speciális szabályokat, hogy legyen időnk felkészülni a tanévre az intézményekben. Sorozatos felszólításainkra Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkár úgy reagált, hogy nyugodjunk le, majd ők „kellő időben” tájékoztatják az érintetteket a szabályokról.

Ez csak ma, szeptember 1-én, az első tanítási napon történt meg.

Az EMMI-ben azonban nagy a nyugalom, nem tartanak semmitől. Annyira nem, hogy Kásler emberminiszter augusztus 25-én keltezett utasítását sikerült szeptember elsején kézbesíteniük. Ráadásul az, hogy az utasítást csak az az iskolakezdés napjára tudták kierőszakolni magukból, még csak hagyján. Az utasítás maga még több inkompetenciáról árulkodik, mint annak egyhetes utazása a miniszter íróasztaláról a levélküldő outboxába.

Az intézményvezetők nyomasztó felelőssége

Kásler utasításában a legmegdöbbentőbb, hogy az esetleges megbetegedésekkel, pandémiával kapcsolatos felelősséget a minisztérium teljesen lerázza magáról.

Míg a járványügyi védelmi intézkedések többségét megszünteti – lásd lent – teljes egészében a vezetők hatáskörébe utalja azt, hogy elbírálják a járványügyi megfontolásból távolmaradni kívánó diákok, gyermekek kérelmeit. Ehhez persze semmiféle támogatást nem kapnak – feltételrendszert viszont annál inkább.

A miniszter egy hétig utazó, szkennelt elektronikus levele:

Az intézményvezetőnek a döntés meghozatala során mérlegelnie kell, hogy az intézményében vannak-e igazoltan fertőzöttek, és hogy fennáll-e a tanuló megfertőződésének a veszélye. Ez a feltétel teljesíthetetlen – hiszen a vezetőnek fogalma sem lehet arról, vannak-e igazoltan fertőzött tanulók intézményében. Ahogy az sem világos, hogyan tudná egy laikus megmondani, vajon fennáll-e az adott körülmények között egy diák megbetegedésének a veszélye?

Nem tesztelhet osztályokat a vezető – ilyen felhatalmazása nincs, és – legyünk őszinték – nem is kellene, hogy legyen: ez nem az iskola, hanem a hatóságok feladata.

Hogyan mérlegelhetné, hogy oda- és visszautazása során „mennyire biztosított” a fertőzés megelőzése? Végigjárja a gyermek reggeli útvonalait és teszteli magát? A hatóságoknak kellene tudniuk, hogy mi a helyzet az utcákon – egy pedagógus, intézményvezető laikus, nem tud erről objektív képet alkotni. Megint csak: nem az iskola feladata.

Abszurd, hogy egy intézményvezetőnek képesnek kellene lennie annak eldöntésére, hogy „egy esetleges megfertőződésnek milyen hatása lehet a tanulóra és a vele egy háztartásban élő személyekre”. Hogy képzeli ezt az emberminiszter? A vezető bekéri a családtagok bizalmasan kezelendő egészségügyi dokumentációit – amihez egyébként semmi joga? És ha ez, az egyébként teljesen jogszerűtlen lépés megtörtént, hogyan lesz képes minden intézményvezető orvosi kompetenciákra szert tenni ahhoz, hogy eldöntse, egy krónikus beteg nagymama betegsége vajon kimeríti-e ezt a szempontot?

A fentiek mérlegelése pedig az intézményvezető jól felfogott érdeke: ha súlyos megbetegedés, ne adj isten, haláleset történik a kérelmező családban egy visszautasított kérelmet követően, ő személyes felelősséggel tartozik majd, akár büntetőeljárás is indulhat ellene.

A felelősségre nem tart igényt a kormány a választások előtt

A kormány lerázná magáról a felelősséget – ahelyett, hogy biztosítaná a szakmai, professzionális és ütőképes járványügyi hátteret, az intézményvezetőkre próbálja rátolni saját felelősségét. Ez elfogadhatatlan:

nem az iskola feladata járványügyest játszani, a kormány kötelessége lenne ezeket a döntéseket meghozni, a megfelelő információkat begyűjteni.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy kedvezőtlen döntés esetén a szülőnek nincs lehetőségük fellebbezni a döntés ellen.

Arról persze, hogy egy intézményvezető elrendelhetné-e saját hatáskörében a digitális oktatást abban az esetben, ha tényleg indokolt, mert például sok igazolt beteg van az intézményében, természetesen szó sem esik. Nyilván azért, mert – a fentiekből kiderül – nem számíthatunk arra, hogy lesz ütőképes kontaktkutatás, járványügyi eljárás az intézményekben.

Ahogy például „továbbra sem kötelezi semmi az iskolákat, hogy a szülőket tájékoztassák az iskola, az osztály fertőzöttségéről – hiába lenne a fertőzöttség az otthonmaradás méltánylandó indoka” – ezt már Juhász Ágnes írta az új utasításról a Civil Közoktatási Platform számára készült elemzésében.

A korai felismerés, kontaktkutatás és lokalizált, helyi problémamegoldás helyett tehát homályos utasításokat kaptunk, amelyben képzettségünktől teljesen idegen döntéseket kell meghoznunk.

A problémák korai felismerése úgy tűnik, nem szerepel a kormány prioritásai között, és – ezek szerint – idén is a teljes teljes zárásig vár majd bármilyen tényleges intézkedéssel. Kontaktkutatás helyett tényleg országos zárásra optimalizálunk?

Minden szuperrendben, szuperjó, szupervilág

Kásler leveléből egyértelműen kiderül, hogy tanügyi intézkedésre kizárólag 12 év alatt van mód, ami azt jelenti, hogy adott esetben

digitális tanrend vagy iskolai szünet csak 7. osztály alatt rendelhető el.

Ezt Kásler Miklós azzal indokolja, hogy a 12 éven felülieknek rendelkezésére áll az oltás. „Ez az indoklás azonban cinikus, szakszerűtlen és gyermekjogilag sincs rendben” – írja a CKP elemzése, hiszen a kiskorú tanulók nem maguk döntenek az oltásról.

Az oltás emellett nem kötelező, így igazából nem róható fel a szülőnek, ha az elmarad, ha a szülő úgy dönt, hogy azt nem kívánja gyermekének beadatni. A gyermeknek pedig még annyira sem – nem lenne méltányos őt büntetni azért, amit az állam maga sem tart jogszabályba ütköző cselekedetnek.

A PDSZ véleménye, hogy az eljárási rend kidolgozására rendelkezésre állt az egész nyár – ehhez képest az egy első ránézésre is összecsapott, átgondolatlan, politikailag manipulált, késve közzétett munka lett, ami a legfontosabb kérdéseket úgy hagyta nyitva, hogy közben – kényelemből és politikai érdekből – lehetetlen helyzetbe hozta az intézmények vezetőit.

A korábbi intézkedésekhez képest az intézkedési tervből kimaradtak a maszkviselésre és a távolságtartásra vonatkozó pontok. A mostani tervben csak annyi szerepel, hogy nem lehet megtiltani a maszkviselést. Aki mindezzel nem elégedett, az sajnos akár gyámügyi eljárásnak is kiteheti a gyermekeit, ha úgy dönt, hogy az általa veszélyesnek ítélt intézménybe nem engedi be őket – hiszen a kérelmek elbírálása teljes egészében az intézményvezető megítélésének függvénye.  

Az iskolák, óvodák nem járványügyi szervek: nem lehet tőlük járványügyi kompetenciát elvárni. A kormány súlyosan téved, ha az intézmények nyakába ilyen felelősséget kíván helyezni.

Az intézmények szerepe mindösszesen annyi lehetne, hogy a megfelelő járványügyi döntésig helyben hoznak döntést digitális tanrend ideiglenes elrendeléséről, illetve hogy tájékoztatják a szülőket az esetleges járványügyi helyzetről az adott intézményen belül. Az utasítás ezekkel a kérdésekkel pont nem foglalkozik.

Minden más a kormány feladata… kellene legyen.

Mindeközben a Vigadóban…

…Kásler miniszter orátori-filozófiai képességeit csillogtatja az MTI beszámolója szerint. (Kiemelések az NDI-től.)

„Arra kell törekednünk, hogy nemzetünk magyar és egyben művelt is legyen, és így megállja a helyét a számban nagyobb, hatalomban erősebb európai nemzetek között” – idézte az emberi erőforrások minisztere Eötvös Loránd szavait, amikor a Klebelsberg Központ intézményvezetői megbízásait adta át szombaton Budapesten.

Kásler Miklós a Pesti Vigadóban tartott ünnepségen azt mondta:

„Oktatási rendszerünk egyediségét az adja, hogy kiválóan ötvözi a modern tudományos ismeretek alkalmazását és a hagyományos nevelésközpontú, értékelvű magyar pedagógiai gyakorlatot. Azért sikeres, mert egyesíti magában az ősi magyar hagyományokat, az európai klasszikus és keresztény értékeket, valamint a legmodernebb kor ismeretanyagát”.

A magyar oktatási rendszer történelme több mint ezeréves, hiszen Szent István hozta létre az első iskolákat a kolostorok, rendházak falai között, és a magyar királyok sora volt kiváló iskolaszervező, egészen Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszterig – mondta.

Azt is mondta, a magyarság nemzedékeinek hagyománya, hogy nehéz helyzetekben a tudás és a műveltség összetartó és nemzetmentő erő, a kultúra letéteményese pedig a pedagógus és az iskola.

Erre jó példa Trianont követően Klebelsberg Kunó oktatásszervező tevékenysége, amelynek köszönhetően életben maradt a magyarság, és odáig jutottunk az elmúlt évtizedekben (…), hogy a magyarság ismét Közép-Európa legnépesebb nemzete, amely fokozatosan kiterjeszti szuverenitását.

A miniszter úgy vélekedett, hogy mára “morális, etikai interregnum”, demográfiai és identitásválság alakult ki Európa nyugati felében és az euroatlanti világban. Eközben a “napkeleti országok”, amelyek nem küzdenek identitászavarral, éppen ellenkező tendenciákat mutatnak: megőrizték szellemiségüket és anyagiakban is gyarapodnak.

Azt is mondta, ebben a helyzetben a magyarság megmaradásának is az értékek, a hagyományok megőrzése a feltétele.

„Arra kell törekedni, hogy a diákjainknak ezt a jellegzetes magyar életszemléletet adjuk át, hogy értékes tagjaivá váljanak a magyar nemzetnek és az egész emberiségnek” – fűzte hozzá. A miniszter kifejezte reményét, hogy az alaposan megvitatott új nemzeti alaptanterv további fejlesztések pillérévé válhat.

Azt mondta, az alaptantervbe foglalt csökkentés egyenletessé teszi a tanulói terhelést, ugyanakkor jelentős teret biztosít az iskoláknak és a pedagógusoknak is. Az abban megjelenő változtatásokat tükrözik az új tankönyvek is, amelyek többsége már digitálisan is hozzáférhető.

A miniszter végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő időszakban is meg kell birkózni a világjárvány kihívásaival. Hangsúlyozta, hogy az egészségügy mellett kitartott ebben a küzdelemben a magyar iskola és a pedagógusok is, akik példaszerűen helytálltak.

Nagyon úgy tűnik, hogy csak átmenetileg csillapodott a járvány, így a nehézségekből jut a következő hónapokra is – mondta Kásler Miklós, aki köszönetet mondott a pedagógusoknak eddigi munkájukért.

A Klebelsberg Központtól ezúttal 374-en kaptak intézményvezetői megbízást.

Forrás: MTI, Origo

Kásler véleményét az afganisztáni események keretezik: éppen ezért igen érdekes kérdés, hogy mit jelenthet az, hogy napkeleten fejlődik a szellemiség. A talibán térnyerésének örül? Netán a kínai kommunista párt emberi jogi gyakorlatának? A Sariah áldásos szellemiségvédő hatását üdvözli az emberminiszter?

Az PDSZ véleménye szerint a napkeleti identitás egészségességének (???) ünneplése helyett Kásler miniszter valószínűleg jobban tenné, ha az eljárási rend érthetetlen és súlyos hiányosságaival foglalkozna, vagy legalább egy kicsit jobban koncentrálna a Küldés gomb időben történő megnyomására.

Ezzel sokkal több hasznot hajtana, mint a – beszéde tartalmához egyébként valóban kimondottan ötletesen kiválasztott – Vigadóban bemutatott konyhafilozófiával: véleménye ugyanis láthatóan nincs szinkronban sem a realitásokkal, de saját miniszteri utasításaival sem.

MOST lépj be a PDSZ-be, ha nem akarod, hogy átlépjenek rajtad!

A munkavállalói jogainkat kemény harcokban tudjuk csak kiküzdeni, és kizárólag akkor, ha sokan álltok mögöttünk. Ha nem vagyunk elegen, nem lesz elegendő a fizetésünk, nem lesznek emberi munkakörülményeink – viszont lehet rettegni a munkahelyeken csöndben, behúzott farokkal.

Változást! Most!

Lépj be ma, itt:

Ezek a cikkek is érdekelni fognak