GYIK: minden, amit tudni akarhatsz a túlórás pernyerésről
A PDSZ által képviselt pedagógusok megnyerték a pert a munkáltatójuk ellen: ki kell fizetni mostantól egy sor túlórát. Viszont itt egy rakat kérdés: ki fogja megválaszolni ezeket? Itt a Ne dolgozz ingyen! ingyenmunkaper-ügyi GYIK-ja, csak neked, csak most – kalkulátorral!
Nagyon sokat és nagyon sokan kérdeztetek az elmúlt pár napban: igen, mindenki szeretné, ha mostantól mindent kifizetnének. Nem is csoda, hogy a minap kikerült cikkünk a pernyerésről igen gyorsan nagyon népszerű lett.
Viszont annyian rohantatok meg bennünket, hogy úgy döntöttünk, érdemes lenne a legfontosabb dolgokat most egy csokorba szedni. Annál is inkább, mert míg a járandóságok kiszámolása nem feltétlen kíván matematikai kandidátust, azért nem árt feltűrni az inget, ha nekilátunk. Íme a tehát a leggyakrabban ismételt kérdések – és a végére egy kalkulátort is adunk neked, hogy valamivel egyszerűbben számolhasd ki az elmaradt kifizetéseid összegét!
Milyen tevékenységekre ítélte meg a bíróság, hogy ki kell fizetni a túlmunkát?
A Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiumának döntése két fontos területre vonatkozik.
- A négy napon belül elrendelt helyettesítésekre és
- az iskolában elrendelt rendelkezésre állásra, amit sok helyen „H” betűs óráknak hívnak.
Ez utóbbi az a helyzet, amikor azért kell rendelkezésre állni, hogy ha hirtelen kiderül, hogy nem tud a pedagógus órát tartani, valaki legyen, aki bemegy órára. Természetesen érvényes ez arra az esetre is, amikor a rendelkezés vagy a „H” betűs óra közben behívnak helyettesíteni – ez esetben lásd az első pontot.
Mennyi pénz járna ezekért a munkákért?
A négy napon belül elrendelt helyettesítésért az órára járó illetményen felül ötven százalékos bérpótlék az Mt. (munka törvénykönyve) 143. §-a szerint, tehát teljes heti munkaidős foglalkoztatás esetén gyakorlatilag az óradíj 150 százaléka (illetmény vagy alapbér/174×1,5) jár, amennyiben a hatályos kollektív szerződés eltérően nem rendelkezik.
A „H” betűs órákért, ha csak rendelkezésre kell állni, de nem kell bemenni az órára, a munka törvénykönyve szerinti ügyeletet teljesítesz, 40 százalékos bérpótlék jár (illetmény vagy alapbér/174×0,4), ha be is kell menni az órára helyettesíteni, akkor annyi, mint az első esetben, azaz az időarányos illetményen vagy munkabéren felül 50 százalék bérpótlék jár.
Oké, de hogyan számolom ki, hogy nekem, személy szerint, mennyi pénz járna?
Úgy számolod ki, hogy mennyi pénz jár, hogy összegyűjtöd az utóbbi három évben ellátott helyettesítéseid közül azokat, amelyeket aznap vagy a helyettesítés előtti négy napon belül rendeltek el. Ezt a Krétából küldött automatikus e-mailekkel elég könnyű bizonyítani, de köteles kiadni az igazgató is az összes helyettesítésről adatot, mivel feladata a munkaidő nyilvántartása, és azt is közölni kell kérésre, hogy kit helyettesítettél, aki pedig tud arról nyilatkozni, hogy előre látható volt-e a távolléte, vagy sem. Ha nem, akkor tiszta sor, hogy az elrendelés nem történhetett négy napon belül.
Hogyan számolom ki az óradíjamat?
Ahhoz, hogy kiszámolhasd a neked járó bérpótlékot, ismerned kell az óradíjadat. Ezt – ha teljes állásban dolgozol – úgy számolod ki, hogy a bruttó alapilletményedet vagy alapbéredet el kell osztani 174-gyel, ez az Mt. 139. §-a szerint a bérpótlék számításakor alkalmazandó óradíjad. Ezt kell hozzáadni az illetményed helyettesítés időtartamára eső időarányos részéhez.
Ha részmunkaidős vagyok (pl. félállásban dolgozom), akkor hogyan kell számolnom az óradíjamat?
A törvény szerint a részmunkaidőért járó alapilletményt el kell osztani a 174 arányos részével. Ez a bérpótlék vonatkozásában ugyanazt az eredményt adja ki, mintha a teljes heti munkaidőre járó bért osztanánk 174-gyel. Tehát bérpótlék alapját képező óradíj részmunkaidőben azonos a teljes heti munkaidőre számított bérpótlékkal. Nem így van ez azonban a túlmunkára járó időarányos illetménnyel. Tudniillik, a rendkívüli munkaidőre járó illetményen felül jár a bérpótlék, tehát a fentiek szerint számolt bérpótlékot a részmunkaidős illetmény egy órára eső, időarányos részéhez kell hozzáadni.
Honnan tudom meg, hogy mennyi az én kötött munkaidőm pontosan?
A kötött munkaidő a heti teljes munkaidőd 80 százaléka, azaz heti 40 órás munkaidő esetén heti 32 óra, félállásban dolgozóknak heti 16 óra.
Elhangzott az a kérdés is, hogy vajon honnan tudod meg, hány órányi kötött munkaidő vonatkozik rád. Természetesen a kinevezésedben, munkaszerződésedben tudod megnézni, hogy egész, vagy pl. félállásban foglalkoztatnak-e.
Csak ezekért a munkákért jár a túlóra? Van egy sor másik dolog is – azokért nem?
De egy sor más dologért is járna szerintünk többletpénz, de most e két elemről van – egyelőre elsőfokon meghozott – bírósági ítélet.
Van olyan is, hogy nem kell fizetni a túlóráért? Ha igen, milyen esetben?
Mivel az eseti helyettesítés alapból a kötött munkaidő része, ezért, ha azt az Mt. munkaidő-beosztásról szóló rendelkezéseinek betartásával rendelték el, nem fizetendő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a napi kettő, heti hat eseti helyettesítést négy munkanappal a helyettesítés előtt rendelték el, akkor azért nem jár többletpénz, kivéve, ha az elrendelt helyettesítéssel legalább 30 napon keresztül túllépted a heti 26 órát. [lásd: 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (5) bek.] Viszont ha a napi legfeljebb 2, heti heti 6 óra helyettesítést, illetve a tanévenkénti 30 napon túl ellátott többletórát négy napon belül rendelték el, az mindenképpen rendkívüli munkaidőnek minősül, tehát fizetni kell érte.
Mit jelent az, hogy ez egy precedensértékű per volt?
Ez esetben azt jelenti, hogy olyan ügyben született ítélet, ami sokakat érint, mert sokan vannak ugyanolyan helyzetben, mint a felperesek.
A per arra is vonatkozik, amikor a hiányzó kolléga óráit szétosztották a kollégák között és megemelték az ellátandó órák számát 26-ra?
Nem a pernek ez nem volt tárgya, mivel a felperesekkel nem ez történt.
Akkor most azonnal meg fogom kapni, három évre visszamenőleg, a három kategóriában felhalmozódott pénzemet?
Nem valószínű, inkább arra készüljünk, hogy ez még hosszú menet lesz, de a PDSZ azon dolgozik, hogy ne kelljen tömegesen perelni ahhoz, hogy mindenki hozzájusson az őt megillető pénzhez. Ehhez persze nem ártana, ha minél többen csatlakoznátok a PDSZ-hez.
Tehát akkor perelnem kell?
Lehetséges, de a PDSZ azon dolgozik, hogy ne kelljen. Ettől még aki beleállna egy perbe, ne fogja vissza magát, mert az elévülést pernyerés esetén a kereset benyújtása szakítja meg, tehát a kereset benyújtásától három évre visszamenőleg követelhető az elmaradt pénz kifizetése. Ehhez fogunk kiadni olyan segédanyagokat, amelyekkel könnyű összeszedni és kimutatni a követelést.
Természetesen úgy jársz a legjobban, ha PDSZ-tag vagy, mert őket a PDSZ képviseli.
Hogyan tudok egyedül perelni?
Ne jusson az eszedbe egyedül perelni. Mindenképpen válassz ügyvédet. A PDSZ-tagokat a PDSZ ügyvédje képviseli.
Mit kellene tennem ahhoz, hogy visszakaphassam ezeket a pénzeket?
Szedd össze a ki nem fizetett – négy napon belül elrendelt – helyettesítések időpontját az elrendelés időpontjával együtt, valamit az elrendelt „H” betűs órák időpontját.
Külön add össze a helyettesítéseket, és külön az ügyeleteket.
A kiszámolt óradíjat (alapilletmény osztva 174-gyel), a helyettesítések esetén meg kell szorozni 0,5-tel, az ügyeletnél 0,4-gyel. Ekkor megkapjuk az egy órára eső bérpótlékokat. A helyettesítések esetén az egy órára eső, pótlékokkal számolt illetmény időarányos részéhez kell hozzáadni a bérpótlékot és ezt kell megszorozni a helyettesítések számával. (Azt is figyelembe kell venni a számításnál, ha közben emelkedett a béred!)
Ügyelet esetében, amennyiben annak ideje alatt munkavégzés nem történt, mivel a munkáltató csupán rendelkezésre állást írt elő, és nem küldtek be helyettesíteni, csak a 40%-os bérpótlék jár.
A számítást megkönnyítendő, alább egy kalkulátort is közzéteszünk. A legfontosabb teendőd pedig ezen a ponton az lenne, ha legalább a tagságoddal támogatnád ezt a munkánkat és belépnél a PDSZ-be. Ezzel ugyanis nem csak a saját képviseletedet biztosítod be, de lehetővé teszed az ilyen jellegű cikkek, tájékoztatók írását is.
Hol tudok belépni a PDSZ-be?
Akármelyik Ne Dolgozz ingyen! cikk alján – ahogy például ez alatt az anyag alatt is láthatod.
Hogyan tartsam nyilván a túlóráimat?
Az előző cikkben már mutattunk egy olyan Excel táblát, amit vezetve alá tudod támasztani az igényedet. Ez volt az:
Az sem mindegy viszont, hogy ezekből az adatokból hogyan számolod ki a járandóságodat, amit majd leadsz az intézményedben. Természetesen nekiláthatsz egy papíron, vagy saját magadegy táblázatkezelőben is, de, hogy megkönnyítsük az életed, készítettünk a számodra egy kalkulátort, abból a célból, hogy ebbe összesítsd a végleges adataidat.
A lényeg, hogy a kalkulációval kapott összegeket kell igényként leadni az igazgatónak az adott időszakban történt helyettesítések és ügyeletek kimutatásával együtt (az elrendelés és a helyettesítés időpontjával) – azaz pl. az olyan táblázatokkal, mint az imént közölt Teljesites_igazolas_terv elnevezésű.
Íme, innen töltsd le a kalkulátort (Excel fájl):
MOST lépj be a PDSZ-be, ha nem akarod, hogy átlépjenek rajtad!
A munkavállalói jogainkat kemény harcokban tudjuk csak kiküzdeni, és kizárólag akkor, ha sokan álltok mögöttünk. Ha nem vagyunk elegen, nem lesz elegendő a fizetésünk, nem lesznek emberi munkakörülményeink – viszont lehet rettegni a munkahelyeken csöndben, behúzott farokkal.
Változást! Most!
Lépj be ma, itt: