A legújabb rendeletek nem védenek a járvány ellen, viszont veszélyeztetik az állami intézmények működését

A PDSZ következetesen küzdött azért, hogy a közoktatásban dolgozók közül azok, akik igényelték, hozzájussanak az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett, koronavírus elleni oltáshoz.

Mindenkit arra bíztatunk továbbra is, hogy éljen ezzel az oly sokára megadott lehetőséggel, és oltassa be magát!

A PDSZ azonban ellenzi a kormány intézkedését, amely az állami köznevelési és szakképzési intézményekben rendelet útján – kötelezően – előírta a koronavírus elleni oltás felvételét, ugyanakkor az önkormányzati fenntartású intézményekben a polgármesterre (főpolgármesterre), az egyházi és egyetemi fenntartású, valamint a magánintézményekben a munkáltatókra hárította az erről szóló döntést.

Ezzel a felemás, következetlen döntéssel

a kormány tovább diszkriminálja az állami intézményeket, súlyosan veszélyeztetve a feladatellátást.

Azzal, hogy a kormány az állami intézményeken kívül a munkáltatókra hárította a népszerűtlen döntést, várható, hogy az ágazatban nem lesz egységes munkáltatói gyakorlat, így előre látható, hogy az állami intézmények lesznek megint a legnagyobb vesztesek, mivel ezekben fokozódik az amúgy is vészes szakemberhiány. De úgy általában mindenki vesztessé válik, mivel kiesnek a munkából azok, akik nem hajlandóak beoltatni magukat. Márpedig tapasztalható, hogy akik nem hajlandóak felvenni az oltást, e döntésükben konzekvensek maradnak, azaz többségük ilyen direkt nyomásgyakorlásnak sem enged, amellyel most a kormány próbálkozik.

Mivel nyugdíj folyósítása mellett közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető, és nem tartható fenn, ugyanakkor munkaviszonyban a nyugdíjasok korlátozás nélkül foglalkoztathatók, az egyházi és magánintézmények eddig is előnyt élveztek, hiszen akár teljes állásban is alkalmazhatnak nyugdíjas pedagógusokat, most pedig a kötelező koronavírus elleni oltásról szóló rendelet sem vonatkozik rájuk.

Aki kicsit is tájékozott a járvány terjedésével kapcsolatban, tudja, hogy a pandémiát önmagában az oltás nem fékezi meg, és nemcsak azért, mert a beoltott személy is terjesztheti a vírust.

A védőoltás felkínálása mellett járványügyi intézkedésekre van szükség: elsősorban is tesztelésre, a pozitív esetek kimutatására, és a fertőzöttek mielőbbi elkülönítésére.

Ez jelenleg a közoktatási intézményekben nem valósul meg – még a maszkviselés sem előírt – holott az óvodákban a gyermekek és az általános iskolákban a tanulók 12 éves korig beoltatlanok, de a 12 éves kor felettiek közül is sokan nem kaptak még védőoltást.

A pedagógusok oltási hajlandósága viszont magas volt, beoltottságuk az országos átlag feletti.

Mire alapozza a kormány, hogy egy iskolában vagy óvodában a néhány oltatlan dolgozó jelenti a járványügyi kockázatot, mikor a 12 év alatti gyerekek oltatlanok, a 12 év felettiek pedig nagy része ugyancsak nem beoltott?!

A fizetés nélküli szabadság elrendelése nemcsak antihumánus és értelmetlen, de jogi értelemben is aggályos. A munka törvénykönyve szerint a munkáltató fizetés nélküli szabadságot nem rendelhet el, azt a munkavállaló igényelheti. A munka törvénykönyvének szabályait ugyan felül lehet írni a felhatalmazási törvény alapján, de az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet nem rendelkezik arról, hogy a munka törvénykönyvének fizetés nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezései kiegészülnének a rendeleti szabályokkal.

A fizetés nélküli szabadságra küldött kollégák pótlása hogyan fog történni, mikor nemhogy helyettesítésre, határozott időre, de határozatlan idejű kinevezéssel, üres álláshelyre se találnak az intézmények elegendő pedagógust?! Szétosztják az óráit a többi pedagógus között?! További – kifizetetlen – eseti helyettesítéseket rendelnek el?!

A kormány nem jár el következetesen a védettségi igazolványokkal kapcsolatban sem. Egyik intézkedésénél a védettség igazolása elegendő (pl. szalagavató bálon való részvétel), a rendeletében viszont a védettségi igazolvány szóba se kerül, a koronavírus elleni védettséget igazoló személyek is lapátra kerülnek, ha nem oltatják be magukat.

A rendelettel a munkáltatói jogkör gyakorlói olyan – eddig alapos okkal – minősített adatokhoz jutnak a munkavállalókkal kapcsolatban, amivel könnyen, különösebb következmények nélkül visszaélhetnek.

Miért gondolja a kormány, hogy az rendben van, ha a munkaadó tudomást szerez a munkavállaló olyan egészségügyi körülményeiről, amely pl. megakadályozza őt az oltás felvételében? Milyen intézkedéseket tett a kormány, hogy megakadályozza a munkáltatót abban, hogy ezekkel az adatokkal visszaélve hozzon munkaügyi döntéseket a munkavállaló kárára? A kormány feladata ezek megoldása, ne hárítsa a felelősséget másra!

A kormány nem tett érdemi lépéseket a járvány terjedésének megakadályozása  érdekében. Ezt a késedelmet most nem kellene munkavállalói érdeksérelemmel orvosolni.

Mindezek miatt a PDSZ követeli az állami intézményekben elrendelt koronavírus elleni kötelező oltásról szóló rendelkezés visszavonását!

A PDSZ követeli annak visszavonását is, hogy a nem állami intézményekben a kötelező oltás bevezetéséről a munkáltatók határozzanak, ezáltal a döntés felelősségét a kormány olyan szereplőkre hárítsa, akik ehhez sem országos, sem területi járványügyi adatokkal, sem pedig megfelelő szaktudással nem rendelkeznek!

A járvánnyal kapcsolatos intézkedéseket nyilvános adatok, valamint szakmai – és nem politikai – megfontolások alapján kell meghozni!

Ezért is kérjük a közoktatási intézményekben térítésmentesen biztosítani teszteket a pozitív esetek mielőbbi kimutatására, hogy a fertőzöttek mielőbbi elkülöníthetők legyenek!. A járvány terjedésének fékezése mindannyiunk érdeke.