Kormányzati akasztófahumor: a harmadik sztrájkegyeztetésen a kormány filléreket ajánl a kapitulációért

A PDSZ és a PSZ illetve a kormány közötti harmadik sztrájkegyeztetésre november 18-án került sor az EMMI tárgyalójában. Mielőtt azonban rátérnénk az ott megtörtént eseményekre, fontos, hogy szóljunk pár szót arról is, hogy mi is ez az egész. Azért ülünk ott, mert szeretjük a kormánypogácsát? Jó a kávé? Igen sok FB-os fotelkomment foglalkozik azzal is, „mennyire gáz már”, hogy nem „azonnal sztrájkolunk és kész”. Mivel a tudás minden cselekvés öreganyja, és anélkül teljesen feleslegesen szaporítjuk a szót arról, mi történik ezeken az egyeztetéseken, íme, itt egy kis összefoglaló arról, mi is ez az egész.

Sztrájktárgyalások: mi ez az egész, miért kell ez, hogyan szólhatsz bele te is?

Arról, hogy miért kell leülni sztrájktárgyalni egy igen kevéssé kompromisszumkész kormányzattal, nem a szakszervezet dönt, hanem az úgynevezett sztrájktörvény. Ez meghatározza, hogy hogyan lehet törvényes keretek között sztrájkot tartani – ezek kikerülésével nem jogszerű a sztrájk. Mindez azt jelenti, hogy a résztvevők nem csak hogy retorziókat is kénytelenek lesznek elszenvedni, de akár kártérítési felelősséggel is tartozhatnak a munkáltatónak, ami azt jelenti, hogy ha jogszerűtlenül sztrájkolsz, akkor akár fizethetsz is, nem csak a munkádat veszíted el adott esetben.

Mivel nekünk, a szakszervezetnek az a feladatunk, hogy a munkakörülményeid javulásával foglalkozzunk, és nem az, hogy kitaláljuk, hogyan veszítheted el gyorsan és igen látványosan a munkádat, alapvető, hogy jogszerű sztrájkban, vagy egyéb érdekérvényesítő akciókban gondolkodhatunk csak. Nem fogunk rávenni olyasmire, amivel a munkáltatód retorzióként jogszerűen rúghat ki, vagy akaszthat a nyakadba milliós kártérítést. Ez az alap.

A mai tárgyaláson ismertette a kormányoldal az összes követelésre az ajánlatát, amelynek lényegét a rövid élő bejelentkezésben hallhattátok.

A folytatást a tagsággal beszéljük meg, tudniillik a szakszervezeti tisztségviselőknek nem az a dolga, hogy egy egyeztetésen rögtönözzenek, hanem az, hogy megbeszéljék a következő lépést azokkal, akik őket tárgyalni küldték – azaz a tagságukkal.

Ha az eseményeknek tevőlegesen résztvevője szeretnél lenni, kérjük, csatlakozz hozzánk, és együtt döntünk!

Ha sztrájkot hirdetünk, abban vegyél részt, és úgy általában légy aktív, de ne a kommentelésben, mert attól nem ment a világ előrébb, és attól sem, ha arra vársz, hogy más kaparja ki neked a gesztenyét, amíg a fotelből irányítasz. A szakszervezeti tisztségviselők dolga az, hogy azt teszik, amire a tagságuk felhatalmazást ad. A kormány „ajánlata” már ismert, az alábbiakban elolvashatod, a következő egyeztetésre pedig visszük a választ.

Rövid eseménytörténet

Foglaljuk gyorsan össze, mi történt eddig!

A Sztrájktv. 2. § (2) bekezdése szerint, amennyiben a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, az egyeztető eljárást a Kormány által kijelölt képviselővel kell lefolytatni. A Kormány által egyeztetésre kijelölt személy Kisfaludy László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (a továbbiakban: EMMI) helyettes államtitkára lett.

Az egyeztetés már ezen a ponton elakadt, az írásos kijelölés körüli vita miatt, amely messze nem csak formai volt (tévesen csak az egyik szakszervezet, a PDSZ volt feltüntetve mint tárgyalófél a megbízás igazolására bemutatott dokumentumban), hanem tartalmi is: nevezetesen, hogy mire kapott a Kormány által kijelölt személy felhatalmazást. A szakszervezetek ugyanis nemcsak az EMMI, hanem más minisztériumok hatáskörébe is tartozó, valamint központi költségvetést érintő sztrájkköveteléseket is előterjesztettek. A legitimációs vita lezártáig viszont a kormányoldal a beterjesztett sztrájkkövetelésekre ajánlatát nem adta elő.

Ezért az első egyeztető tárgyalás a sztrájkkövetelések tekintetében teljességgel eredménytelen maradt.

A második egyeztetésre 2021. november 3-án került sor. Ekkor a két szakszervezet a sztrájkköveteléseket új ponttal, a COVID 19 elleni védőoltás kötelező felvételével kapcsolatos két rendelet visszavonásának kezdeményezésével egészítette ki. A kormányoldal, tekintettel arra, hogy új követelés beterjesztése történt, választ a következő egyeztetésre ígért.

A legújabb rendeletek nem védenek a járvány ellen, viszont veszélyeztetik az állami intézmények működését

A második megtárgyalt napirendi pont a pedagógusok illetményrendszerét érintő követelés volt, amelyre a kormány olyan ajánlatot tett, amelyet a szakszervezetek nem fogadtak el. Ennek lényege egy 2021. januárjától járó 10 százalékos illetményemelés, amelyet 2023-ban átfogó illetményemelés követne. A 10 százalékos emelés módjáról nem volt még „kikristályosodott” kormányzati elképzelés. Történhetne új pótlék vagy meglévő szakmai ágazati pótlék, vagy akár az intézmények számára biztosított bértömeg biztosításának formájában.

A kormányoldal érvelése szerint ezzel a pályakezdők esetében voltaképpen 30 százalékos béremelés valósulna meg, mivel a 2020-ban adott 10 százalékos ágazati szakmai pótlék és a 2022. január 1-jétől járó további 10 százalékos bérelem mellett a garantált bérminimum 10 százalékos emelésére is sor kerülne (a Kormány és a szakszervezetek, valamint munkaadói érdekképviseletek megállapodása alapján a garantált bérminimum 2022. januárjától havi 260.000 forint). A szakszervezeti oldal a béremelés mértékére tett ajánlatot nem fogadta el.

A szakszervezet nem tágít: a kormány ajánlatának egyetlen részlete sem elfogadható

A szakszervezetek álláspontja szerint az illetmények garantált bérminimum szintjére történő emelése nem tudható be a pedagógusilletményrendszer szerinti illetmények emelésének, hanem ez – csakúgy, ahogy a magasabb fizetési kategóriába lépésből eredő emelés – kötelező bérfelzárkóztatás.

Mi történt a harmadik egyeztetésen?

A harmadik egyeztetés időpontja 2021. november 18. csütörtök volt, amikor a korábban egyeztetésen tárgyalt két ponton kívül a többi sztrájkkövetelés is napirendre került, továbbá megkezdtük a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás megvitatását. A szakszervezetek átadták a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásról szóló állásfoglalásukat, amelyben kifejtették, hogy a nevelés-oktatás nem tartozik a lakosságot alapvetően érintő szolgáltatások körébe. Az elégséges szolgáltatással kapcsolatos álláspont kimondottan lényeges a sztrájk szempontjából, ha például fajsúlyos, több napos, akár hetes, érzékelhető sztrájkot szeretnénk szervezni. A kormányoldal a következő sztrájkbizottsági egyeztetésig küldi meg a szakszervezeteknek állásfoglalását.

Ezen a tárgyaláson a szakszervezeti oldal kérésére a kormányoldal ismertette válaszát az egyes követeléspontokra – ezeket igen röviden össze lehet foglalni. Íme:

• a munkavállalók oltásáról szóló rendeleteket a kormány nem vonja vissza – a szakszervezetek álláspontja ismert ebben a kérdésben.
  
  Az egyeztetést követően levélben is tájékoztatott bennünket a kormány nevében Kisfaludy helyettes államtitkár arról, hogy nem tudják „sztrájkkövetelésként befogadni” ezt a kérésünket és kérik, hogy a szakszervezetek álljanak a kormány mellé a vírus elleni harcban. (Ami már csak azért is mókás kérés, mert a pedagógusok átoltottsága nyilván a szakszervezetek oltással kapcsolatos felvilágosító kampányainak is köszönhetően ilyen kiugróan magas.)
  
  Sajnálatos, hogy nem megy át az az üzenetünk, hogy az állami intézményekben dolgozók kötelező oltásának bevezetése nem megfelelő módja a járvány elleni küzdelemnek.
  
• a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak illetményét 2022 januárjától 10 százalékkal emelné, amelyet vagy pótlékemelés, vagy további pótlék, vagy bértömeg formájában biztosítana, átfogó illetményemelésre várhatóan 2023-ban kerülhet sor – ez pontosan megegyezik az előző tárgyaláson ismertetettekkel, ezt az ajánlatot a szakszervezetek még ajánlatként sem tudják értelmezni,
  
• a kötelező óraszám visszaállítását a kormányoldal elutasította, arra látnak a későbbiekben lehetőséget, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő heti 22-24 óra legyen – ebben a kérdésben is ismert a szakszervezetek álláspontja, amellett, hogy a „későbbiekben” nem válasz a felvetésekre, természetesen ennél többet kívánunk elérni,
  
• a közalkalmazotti illetménytábla változatlan marad, a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak illetménye „növekedni” fog a garantált bérminimum emelésével, ezáltal a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörben dolgozók garantált bérminimumot meghaladó további 7-10 százalékos illetményeleme is nőni fog – a szakszervezetek véleménye szerint a bérek a szakmunkás minimálbér szintjére történő felfelé igazítása önmagában szégyenletes dolog: eleve botrányos, hogy a kormány hanyagsága miatt idáig csökkenhettek a bérek. Azt viszont, hogy a kormány évtizedek óta dolgozó, de akár diplomás munkavállalóinak a jogszabályban megszabható létező legalacsonyabb összegre igazítja „felfele” az illetményeit, egyszerűen nevetséges és felháborító „béremelésnek” beállítani,
  
• a nevelést-oktatást közvetlenül segítők munkatehercsökkentésével nem ért egyet – természetesen ez is elfogadhatatlan a szakszervezeteknek, akik tisztában vannak a NOKS-os munkavállalók elfogadhatatlan munkaterhelésével. .

Akasztófahumor: havi 16 és fél ezer forint uzsonnapénzből venné meg a szakszervezetek hallgatását a kormány

A kormányoldal a tárgyalássorozat első meglepetését is most tálalta a szakszervezeteknek: előadták, hogy adnának valamit.

A kormány ajánlatot tett évi egyszeri 200 ezer forint összegű Szép kártya biztosítására valamennyi közoktatásban foglalkoztatottnak, a megbízási szerződéssel dolgozó óraadók számára pedig – legalább heti hét óra megtartására kötött szerződés esetén – évi egyszeri 100 ezer forint pénzjuttatásra. Azaz a kormány nagylelkű ajánlata havi 16 ezer forintnyi uzsonnapénz biztosítása volt.

Azonban ezt nem akármilyen tálalással tette a kormányzat: a „nagylelkű” felajánlást, amelynek egész éves összegénél lényegesen többet bukik havonta a legtöbb pedagógus.

A felajánlást a kormányoldal ugyanis ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a sztrájkkövetelésekre adott kormányajánlatot a szakszervezeti oldal fogadja el.

Ha nem fogadjuk el, akkor sajnos ez a bőkezű ajánlat lekerül az asztalról. Talán nem meglepetés, de a szakszervezeti oldal a sztrájkkövetelésektől nem lépett vissza.

A tárgyalást a felek 2021. december 2-án tartják.

Ezek a cikkek is érdekelni fognak

• SÜRGŐS, FONTOS: VÁLTOZOTT A PDSZ-NÉL A TAGDÍJFIZETÉS RENDJE!
• Figyelem! Decemberben nőtt a garantált bérminimum és a minimálbér!
• Szülinapot ünnepeltünk
• Új, közös követeléseket fogadott el a PDSZ Országos Választmánya és a PSZ kongresszusa
• A PDSZ Országos Választmányának közleménye a Nevelésügyi Kormánybizottságról