Nem elfogadható a kormány ajánlata – ezt mondják a közoktatásban dolgozók gyorsfelmérésünk szerint.
A sztrájktárgyalások harmadik köréig kellett várni ahhoz, hogy a kormány előhozakodjon az ajánlatával, amit az közoktatásban dolgozóknak tenne. Annak érdekében, hogy még pontosabb képet kapjunk az közoktatásban dolgozó munkavállalók véleményéről, gyorsfelmérésben mértük fel, mit gondolnak a munkavállalók a kormány által belengetett ajánlatokról. Ezeket összegezzük az alábbiakban.
[frame]
A sztrájktárgyalások következő köre december 1-én, szerdán, 14:00 órakor történik, az EMMI épületében. A tárgyalás után, élőben, a PDSZ Facebook-oldalán tájékoztatást adunk a történtekről.
[/frame]
A kérdőívet 1420 fő töltötte ki, akik az előre meghatározott szempontjaink alapján jól reprezentálják a nevelésben-oktatásban dolgozókat úgy, hogy a PDSZ-tagok felülreprezentáltak a mintában (több, mint egyharmaduk tagja a szakszervezetnek). A válaszadók összetételére, a mintavételezés módjára vonatkozó részletesebb információk a cikk alján találhatók.
A legfontosabb válasz: két NEM a kormány ajánlatára
A legfontosabb kérdések, amit a felmérésben feszegettünk, a kormány ajánlataival voltak kapcsolatosak. A kormány egyik ajánlata szerint a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak illetményét 2022 januárjától 10 százalékkal emelné, amelyet azonban nem az alapbér emelésével, hanem vagy pótlékemelés, vagy további pótlék, vagy bértömeg (azaz olyan összeg, amelyből az intézményvezető differenciálhat) formájában biztosítana. Kérdésünk az volt, hogy mennyire tartják elfogadhatónak a válaszadók ezt az ajánlatot 1-től (egyáltalán nem elfogadható) 7-ig (teljes mértékben elfogadható).
A válaszadók olyannyira egyhangúan utasították el a kormány által felajánlottakat, hogy a 7-es választ – talán először a felméréseink történetében – senki sem jelölte be. Az adott válaszok átlaga is jól mutatja a kormány tervének teljes elutasítottságát: 1.22.
A másik ajánlat még furcsábban hangzott. E szerint évi egyszeri 200 ezer forint (azaz havi 16 666 Ft) összegű Szép kártya biztosítását vállalná a kormány valamennyi közoktatásban foglalkoztatottnak, a megbízási szerződéssel dolgozó óraadók számára pedig – legalább heti hét óra megtartására kötött szerződés esetén – évi egyszeri 100 ezer forint pénzjuttatást. A kormány azonban ezt egy súlyos feltételhez szabta: hogy a szakszervezetek fogadják el a kormány 10 százalékos nem alapbért illető (jó eséllyel talán a pótlékokban megjelenő) fenti ajánlatát. Kérdésünk az volt, hogy mi a véleményetek? Elfogadható-e a kormány ajánlata?
A válaszadók elsöprő többsége szerint nem szabad elfogadni ezeket a feltételeket: közel 94% válaszolt így, és csupán 3 százalék szavazott igennel.
Mi legyen a minimum illetményemelés, amit követelünk?
A fentiek fényében különösen fontos megtudnunk, hogy vajon hogyan vélekedik a bázisunk: mi az a minimum követelés, amit el kell érnünk a tárgyalóasztalnál? Ezt a kérdést tettük fel: Mekkora az az alapbéremelés, ami számodra minimálisan elfogadható lenne? Másképpen fogalmazva: szerinted mi legyen az a minimum alapbéremelés, ami alatt a szakszervezet ne legyen hajlandó kiegyezni a kormánnyal? A válaszadók ezután egy legördülő menü segítségével választhattak egy százalékértéket 1-től 150-ig.
Ahogy az várható volt, itt volt a legnagyobb a szórás – azonban jól látható, hogy a legtöbben (330 fő) az 50 százalékos illetményemelés mellett tették le a voksukat. A megadott értékek átlaga is ezt mutatja: a válaszadók átlagosan 49.7 százalékos illetményemelést tudnak minimálisan elfogadni.
Azaz a kormány próbálkozása a „nem is bér”-típusú, 10 százalékos ajánlattal harmatgyenge próbálkozásnak tűnik a fentiek fényében.
Munkaidő
Szintén a kormány javaslata volt, hogy a pedagógusok, oktatók számára tanítással lekötött munkaidő 22-24 óra legyen hetente.
Ahogy látható, a válaszadók többsége számára ez az ajánlat nem elfogadható – a válaszadók közel 59 százaléka a munkaterhek további csökkenését akarja elérni.
Fontos volt azt is megtudnunk, hogy miként vélekedtek a szakszervezetek a nevelésben-oktatásban közvetlenül segítő munkavállalókat érintő felvetéséről. Ezzel kapcsolatban így szólt a kérdésünk: Egyetértesz-e a szakszervezeteknek azzal a javaslatával, miszerint a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkatársak (NOKS) számára előírt, foglalkozással lekötött munkaideje 35 óra, felkészülésre fordítható ideje 5 óra legyen hetente?
Az összes válaszadó 55.56%-a értett egyet a felvetéssel, 20.92%-a nem, míg 23.52%-a nem tudott válaszolni a kérdésre. A NOKS-os munkavállalókat külön is le tudtuk szűrni a felmérésünkben. E szerint többségük egyetért ezzel a javaslattal.
Elfogadható-e, ami a technikai dolgozókkal történik?
A technikai dolgozókkal is igen mostohán bánik a kormányzati „ajánlat”: e szerint ők semmi másra nem számíthatnak azon túl, hogy bérüket a garantált bérminimum szintjére igazítják. Ezt persze a kormány igyekszik szintén béremelésként eladni, azonban az igazság az, hogy törvényesen ennél alacsonyabb összeget nem fizethetnek főállású munkavállaló után. Íme a válaszok:
Amellett, hogy a válaszadó technikai dolgozók 100 százaléka szerint nem elfogadható ez az ajánlat, jól látható, hogy a válaszadók túlnyomó része is elutasítja ezt a kormányzati elgondolást.
Oltások
A kormányzat intézkedései alapján az oktatásban teljesen eltérő védőoltással kapcsolatos rendelkezések vannak érvényben: míg az állami iskolákban kötelezővé tették, hogy a pedagógusok beoltassák magukat, addig az egyházi és magánintézményekben a munkáltatókra, az önkormányzati intézményekben a polgármesterekre bízzák ezt. Arra voltunk kíváncsiak, szerintetek ez elfogadható-e?
A többség tehát egyáltalán nem látja logikusnak a kormány intézkedését, amellyel ilyen különbséget tesz intézmény és intézmény között.
Szintén fontos volt megtudnunk, hogyan vélekedtek arról a kérésünkről, hogy a kormány az oltást megtagadó oktatási dolgozókkal szemben ne az egzisztenciájukat és emellett az intézmények normális működését sok helyen fenyegető fizetési nélküli szabadságot, hanem valamilyen más intézkedést (pl. rendszeres tesztelést, maszkviselést) vezessen be?
Jól látható, hogy a többség nem szeretné, ha a lehetetlenné tennék e kollégák munkavégzését. Arról, hogy miért rossz ötlet mindez, korábbi cikkünkben írtunk.
Mindehhez érdemes hozzáfűzni, hogy az oltásról szóló rendelet módosítását kérik a szakszervezeti konföderációk is annak érdekében, hogy ne egzisztenciális fenyegetéssel, hanem más eszközzel védje a kormány a munkavállalók egészségét.
Keményen sztrájkolnátok
Úgy tűnik, az elmúlt időszak kormányzati mismásolása meghozta az eredményét:
a válaszadók túlnyomó része lenne hajlandó részt venni valamilyen tiltakozó akcióban.
Az, hogy a válaszadók közel kilencven százaléka hajlandó lenne részt venni valamilyen tiltakozó akcióban, meglehetősen jó hír. Kiemelkedően fontos, hogy a munkavállalók képesek legyenek kiállni magukért! Na de milyen akcióra lehetne rábírni az igennel válaszolókat?
Úgy tűnik, egy figyelmeztető sztrájkban a válaszadók nagy része benne van.
… és az egynapos sztrájk is magától értetődőnek tűnik:
A háromnapos sztrájkról is az eddigieknél jóval többen nyilatkoztak támogatóan:
Több mint 70 százalék azonban
akár határozatlan idejű sztrájkot is támogatna.
Már nem csak szabad- és ünnepnapokon…
Ami kimondottan fontos, hogy
a válaszadók nagy többsége jelezte, hogy számára az a munkabeszüntetés lenne elfogadható, ami akár egy érzékenyebb időszakban is történik.
Arra kértük a válaszadókat, hogy egytől hétig értékeljék azt a kijelentést, miszerint Csak akkor vennék részt bármilyen megmozdulásban, ha az nem ütközik kiemelt oktatási feladataimmal (pl. érettségi, szalagavató, stb.). Fontos kérdés volt ez, hiszen a kormány rendszeresen a munkavállalók szakmai önérzetére hivatkozva póbálja elvenni a résztvevők kedvét az érdekérvényesítéstől.
A válaszadók többsége, 66.32%-a inkább hajlik arra, hogy érzékeny időszakban is történhet munkabeszüntetés, ezzel szemben csupán 17.08% válaszolt úgy, hogy inkább nem szeretne érzékeny időszakban sztrájkolni – a többiek semleges állásponton vannak. Ez is merőben új helyzetet teremt.
Nem javul a helyzet: a munkavállalók nélkülöznek
A válaszadók továbbra is azt jelzik, hogy túlnyomó részt teljes mértékben elégedetlenek az illetményükkel:
Ennek is köszönhető, hogy gyakorlatilag az ágazatban dolgozó valamennyi munkavállaló úgy nyilatkozott, hogy nélkülözik. Ez a PDSZ szerint megengedhetetlen, elfogadhatatlan és haladéktalanul megoldandó helyzet:
Mindez akkor válik érthetővé, ha megnézzük a következő diagramot: a válaszadók 81.44%-a szerint romlott, vagy egyáltalán nem változott a kiszolgáltatottságuk azóta, hogy elkezdtek dolgozni a nevelés-oktatásban:
Azt, hogy valamennyire javult a helyzet, elsősorban az egyházi és alapítványi fenntartású intézményekben dolgozó munkavállalók nyilatkozták, azonban kiemelkedően fontos megemlíteni, hogy ez a javulás egyáltalán nem átütő: azon válaszadók több mint 84 százaléka, aki ennél a kérdésnél javulásról számolt be, az előző kérdésben azt is jelezte, hogy nélkülözni kényszerül.
A válaszadók
Felmérésünkben fő célunk az volt, hogy valamennyi megyéből és a fővárosból, valamennyi intézménytípusból, munkakörből és lehetőség szerint kategóriából is gyűjtsünk adatokat. A rendelkezésre álló nagyon rövid idő miatt úgy döntöttünk, hogy amennyiben a fenti kategóriák teljesülnek, úgy kedd reggel lezárjuk a felméréseket. Már csak azért is, mert a kormányoldal december 1-én, szerdán délután kettőkor várja a sztrájkbizottságot az EMMI-be.
Összesen 1425 válaszadó töltötte ki végül a kérdőívünket. Mint látható, valamennyi intézménytípusból érkeztek válaszok.
A válaszadók munkában töltött évek szerinti megoszlása a következő volt:
A fentiek mellett fontos szempont volt, hogy valamennyi besorolásból és szakképző intézményből is elegendő mennyiségű válasz szülessen:
Az is kiemelkedő fontosságú volt, hogy a PDSZ tagságának véleménye súlyozottan jelenjen meg a mintában. Éppen ezért a kitűzött cél az volt, hogy a fenti szempontok alapján reprezentatív felmérésben a válaszadók legalább egyharmada PDSZ-tag legyen – ez az arány végül 37.19% lett.
[frame]
MOST lépj be a PDSZ-be, ha nem akarod, hogy átlépjenek rajtad!
A munkavállalói jogainkat kemény harcokban tudjuk csak kiküzdeni, és kizárólag akkor, ha sokan álltok mögöttünk. Ha nem vagyunk elegen, nem lesz elegendő a fizetésünk, nem lesznek emberi munkakörülményeink – viszont lehet rettegni a munkahelyeken csöndben, behúzott farokkal.
Ugye, te nem az a típus vagy, aki csak kommentekben osztja az észt, hanem tenni is hajlandó vagy azért, hogy jobb legyen neked holnap?
Lépj be ma, itt:
[/frame]
