Pár százalék: ennyi pedagógus nem oltatta be magát. Ez bőven sok ahhoz, hogy az ezer sebből végző közoktatás sok helyen lebénuljon, indokolatlanul kevés viszont a kormányzati támadásokhoz képest.
A néhány százaléknyi oltatlan oktatásban dolgozó miatt indított kormányzati pedagógusellenes hadjárat nem közegészségügyi célú – írtuk korábban. A fő cél egyáltalán nem a már 10 ezer főt sem meghaladó oltást megtagadó munkavállaló meggyőzése, hanem a társadalom pedagógusok ellen hangolása.
A lejárató kampány nyilvánvaló célja, hogy
a minden mértéket felülmúló pedagógushiányt próbálják elfedni vele.
Szorult helyzetben lefelé rúg a teljes rendszer
A PDSZ hetek óta igyekszik felhívni a figyelmet: a megalázó bérhelyzet és az elviselhetetlen munkakörülményeknek, az adminisztrálatlan és kifizetetlen túlmunkának is köszönhető elvándorlás miatt kialakult súlyos pedagógushiány olyan mértéket öltött, hogy akár néhány ezer pedagógus kiesése is országszerte kényszeríthet térdre teljes tankerületeket, szakképző központokat.
A tankerületek és szakképzési központok vezetőinek kutya kötelességük lenne félreverni a vészharangot ebben a helyzetben.
Ehelyett általános gyakorlat, hogy a problémákat lefelé rúgják tovább: a napokban adtak utasítást arra, hogy
állítsák össze az oltatlan munkavállalókkal már nem számoló, januári tantárgyfelosztást.
Azaz a tankerületi és szakképzési központok vezetői az intézményvezetőkre helyeznek elviselhetetlen nyomást, hogy „helyben oldják meg” a súlyos létszámgondokat. Ami természetesen a legtöbb helyen teljesen megoldhatatlan, hiszen ők már nem tudnak hova nyúlni: akár néhány pedagógus huzamosabb helyettesítése is súlyos gondokat okoz az amúgy is kifizetetlen túlórákkal terhelt rendszerben.
[frame]
A PDSZ ezért indította el a múlt hétvégén a HOLNAP KI FOG TANÍTANI elnevezésű akcióját. Fel kívánjuk hívni a figyelmet a rendszerszintű problémákra, arra, hogy rövidesen tényleg nem lesz, aki bemenjen a tantermekbe órát tartani.
A rendezvények helyszínei eddig Miskolc, Kazincbarcika, Sárospatak, Dunaújváros (péntek), Mohács (szombat), Pécs, Székesfehérvár (hétfő) voltak, Budapestre szerdán kerül sor.
Ha úgy gondolod, itt az ideje félreverni a vészharangot, csatlakozz a kezdeményezéshez:
szervezz saját akciót a településen, ahol élsz!
Ehhez nem kell mást tenned, mint felvenned velünk a kapcsolatot a pdsz@t-online-hu címen!
[/frame]
A tankerületi központoknak az állandó helyettesítési rendszerben kellene megoldaniuk a kieső pedagógusok helyettesítését, azonban mindenki jól tudja: ez a rendszer a bevezetésének kezdetétől, 9 éve nem működik. A magukra hagyott intézményvezetők pedig szintén az egyszerűbb ellenállás felé hajolva az oltatlan munkavállalókat félemlítik meg, rájuk helyeznek olyan nyomást, ami már jogilag sem elfogadható.
“Na, számoljunk veled egyáltalán januártól?”
“Fél órája az egyik áttanítós iskolámban kérdezte a vezető, hogy számoljon-ee velem januártól? A TK azt kérte tőle (gondolom, mindenkitől), hogy a téli szünetig készítse el a nem oltottak óráira a tantárgyfelosztást. Vajon, aki plusz órát kap, attól megkérdezik, hogy vállalja-e a túlmunkát?”
A fenti üzenetet egy vidéki nagyvárosban dolgozó kollégánktól kaptuk. Ez a hozzáállás egyre általánosabb: az intézményvezetők a fentről jövő nyomásnak meghajolva maguk is olyan nyomás alá helyezik a nem oltott munkavállalóikat, ami elfogadhatatlan. Az intézményvezetőknek ugyanis nincs joguk folyamatosan zaklatni a munkavállalókat. Amíg a fizetés nélküli szabadságot a vezető el nem rendeli, addig mindössze tájékoztatási joga van.
Ahhoz semmiképpen nincs joga, hogy, hogy fenyegessen, megkülönböztessen – akkor sem, ha a kolléga kiesése őt megoldhatatlan problémák elé állítja.
[frame]
A PDSZ jogásza, dr. Nyitrai Károly állásfoglalása az ügyben
Számos olyan jelzés érkezett, hogy az oltatlan foglalkoztatottakat presszionálják, az oltás felvétele érdekében nem csupán a Rendeletben előírt várható jogkövetkezményekről tájékoztatják őket, hanem kifejezett megkülönböztetésben részesítik őket.
Ezekben az esetekben felmerülhet az egyenlő bánásmód követelményének megsértése. Ugyanakkor felhívom arra a figyelmet, hogy a 2003. évi CXXV. tv. (a továbbiakban: „Ebtv.”) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 8. § valamilyen alapvető személyiségjegyen – pl. etnikai hovatartozás, nem, vallási vagy más világnézet, stb. – alapuló megkülönböztetést tekint hátrányos megkülönböztetésnek. Álláspontom szerint a védőoltás felvételéhez való viszonyulás nem a személyiség alapvető részéhez tartozik, ezért az ezen alapuló megkülönböztetés sem minősül közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetésnek az Ebtv. alapján.
Az ilyen megkülönböztetés ettől még nem jogszerű, hiszen a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 7. § (1) bekezdése tiltja a joggal való visszaélést. Joggal való visszaélésnek minősül különösen mások jogos érdekeinek csorbítása, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozása, zaklatása. Álláspontom szerint az ilyen jellegű megkülönböztetés a joggal való visszaélést valósítja meg és ezzel szemben az illetékes munkaügyi bírósághoz – Törvényszékhez – lehet jogorvoslattal fordulni.
[/frame]
Az alábbiakat mind az intézményvezetőknek, mind a munkavállalóknak fontos tudniuk:
A táppénz, gyes, gyed, szabadság stb. valóban módosítja a határidőket!
Ahogy arról korábban beszámoltunk, ha táppénzen vagy, vagy egyéb ok miatt mentesítettek a munkavégzés alól (a munka törvénykönyve 55. paragrafusa részletezi a mentesítés eseteit), a mentesítés ideje alatt – természetesen – nem küldhetnek fizetés nélküli szabadságra.
Ez azonban csak azokat érinti, akik december 15-én már táppénzen (gyesen, gyeden, szabadság, stb.) vannak – azaz akiket legkésőbb december 14-én éjfélig kiírtak például táppénzre, vagy épp akkor szabadságon van.
Amikor azonban felveszed a munkát, megszűnik a táppénzed vagy a munkavégzés alóli mentesítésed, neked is igazolnod kell majd az oltások meglétét, méghozzá úgy, hogy a „rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését” (azaz azt a napot, amikor pl. visszatérsz táppénzről a munkába) követő harminc napon belül köteles vagy az egydózisú oltás, vagy a kétdózisú oltás első dózisának felvételére. Amennyiben ezt nem tudod igazolni a megadott harminc napon belül, úgy a munkáltató felszólít arra, hogy 15 napon belül igazold az oltás felvételét.
Tehát a munka alóli mentesítés azért lényeges, mert amennyiben a december 15-i határidő után térsz vissza a munkába, úgy további 45 napon belül kell beoltanod magad, vagy szerezned orvosi igazolást (30 + 15 nap, amiről fent beszéltünk).
Nem igaz, hogy nem vállalhatsz munkát!
Sok helyről jelezték, hogy az intézményvezető úgy tájékoztatta a kollégákat, hogy fizetés nélküli szabadság alatt nem vállalhatnak munkát. Ez nem igaz! Fizetés nélküli szabadság alatt is lehet további jogviszonyt, így közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesíteni, és lehet megbízási szerződéssel is dolgozni.
Fizetés nélküli szabadság során természetesen engedélyezett a munkavállalás, mindössze bejelentési kötelezettség áll fenn – azaz tájékoztatni kell a munkáltatót a munkavállalás tényéről. Sőt, mint az alábbiakban látni fogod, nagyon is érdemes munkát vállalni ez alatt az időszak alatt, ha nem akarod elszenvedni a fizetés nélküli szabadsággal járó hátrányokat!
Nincs halasztó hatálya a pereskedésnek!
Elterjedt, hogy ha a munkáltatói döntés ellen pert indítanak, akkor annak halasztó hatálya van. Fontos tudni, hogy ez nem így van!
A PDSZ jogásza, dr. Nyitrai Károly szerint „a védőoltás felvételének elmulasztása nem kötelezettségszegés, tehát erre nem vonatkozik az Mt. 287. § (1) bek. c) pont, ebből pedig egyértelműen következik munkaügy per indítása nem jár a fizetés nélküli szabadság végrehajtásának felfüggesztésével (ezt még leírva látni is abszurd), mert az Mt. 287. § (5) bek. nem alkalmazható.”
A 30 napon túli fizetés nélküli szabadság kimondottan előnytelen a munkavállaló számára!
A fizetés nélküli szabadságról mindössze két kedvező dolog mondható el: az így eltöltött idő beleszámít a közalkalmazotti jogviszonyba, így beszámít pl. a jubileumi jutalom vagy a besorolás számításába is. Ezen túl azonban egy sor kimondottan előnytelen tulajdonsága van:
- Szünetel a biztosítási jogviszonyod: ez alatt az idő alatt magadnak kell gondoskodnod az egészségügyi szolgáltatási járulék befizetéséről – ellenkező esetben ingyenes egészségügyi ellátás sem jár, ami pedig különösen fontos lehet, ha oltatlanként mész neki ennek az időszaknak!
- De ha saját zsebből fizeted is a fent említett egészségügyi szolgáltatási járulékot, táppénzre nem leszel jogosult!
- A 30 napon túli fizetés nélküli szabadság nem számítható be a végkielégítés kiszámításakor, de a közalkalmazotti gyakornoki időbe sem!
- A munkába való visszatérés után is hátrány ér, mivel megszakadt a biztosítási jogviszonyod! A visszatérés után csak egy évvel leszel ismét jogosult a táppénz maximális időtartamára. Még rosszabb a helyzet a táppénz összegével kapcsolatban: a maximális, hatvan százalékos összegre legközelebb csak 730 nap elteltével leszel jogosult!
A fizetés nélküli szabadságot nem rendelhetik el a megadott határidők előtt
A fizetés nélküli szabadságot nem rendelhetik el a megadott határidők előtt – ezekről bővebben előző korábban írtunk:
December 15-én szerdán lesz a sztrájktárgyalások következő köre, itt fogjuk megtudni, hogy a kormány hajlandó lesz-e valamilyen alternatív megoldást kidolgozni az oltatlan munkavállalók számára, avagy egyszerűen hagyja majd bedőlni az érintett tankerületeket, szakképzési centrumokat.
[frame]
MOST lépj be a PDSZ-be, ha nem akarod, hogy átlépjenek rajtad!
A munkavállalói jogainkat kemény harcokban tudjuk csak kiküzdeni, és kizárólag akkor, ha sokan álltok mögöttünk. Ha nem vagyunk elegen, nem lesz elegendő a fizetésünk, nem lesznek emberi munkakörülményeink – viszont lehet rettegni a munkahelyeken csöndben, behúzott farokkal.
Nem! Nem repül a szádba a sült galamb, legalább ennyit neked is meg kell tenned saját magadért!
Lépj be ma, itt:
[/frame]
