Az EMMI MTI-közleményben elmúltnyolcévezik, miközben a PDSZ felmérése szerint az intézményeknél egyre durvább problémák vannak.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) újabb mocskolódó közleményben „üzen” annak a szakszervezetnek, aki a közoktatás működőképességét súlyosan veszélyeztető helyzetre igyekszik felhívni a figyelmet: „A baloldal és szövetségeseik hergelése ellenére minden feladatellátási helyen újraindul az oktatás a téli szünetet követően” – írják, ezzel nyilván megalapozva a konstruktív eszmecserét velünk, akiknek pont annyi közünk van a baloldalhoz, mint hozzájuk. Azaz pontosan semennyi.
A „felelős minisztérium” célja továbbra is csak a figyelemelterelés lehet – érdemi válaszokat a felmerülő problémákra véletlenül sem adnak. Pedig a saját – nyilván győzelmi hangulatúnak szánt – közleményük is már súlyos, rendszerszintű problémákat árul el:
[frame]
„a 78.000 pedagógus 94%-a már felvette az oltást, 3% szakorvosi ellenjavallattal, 1 % miniszteri mentesítéssel rendelkezik, további 1% van betegállományban, illetve vár mentesítési kérelme elbírálására, mely napokon belül lezárul. A pedagógusok fennmaradó 1%-a az oltás felvételét követően térhet vissza az iskolába”
[/frame]
azaz a Minisztérium saját bevallása szerint is jelenleg 2% pedagógus esett ki a munkából: azaz a probléma tartósan 30 ezer diákot érint!
Megdöbbentő, hogy a minisztérium szerint ez a helyzet rendben van. Ha csak a pedagógusok 1 százaléka esne ki a munkából, az is 15 ezer diákot érintene tartósan – csakúgy mint az őket helyettesíteni kényszerülő kollégákat.
Ismételten felhívnánk a Minisztérium figyelmét, hogy nem az EMMI oltási kampánya volt eredményes, hanem a szakszervezetek felvilágosító tevékenysége és a pedagógusok kötelességtudata eredményezte ezt a társadalmilag is kiugró átoltottságot, ami nem akadályozta meg az EMMI és a kormány különböző csatornáit abban, hogy kitartó pedagógusellenes kirohanásokkal, a szakszervezetek és a pedagógusok oltásellenességéről szóló álhírekkel rombolják a közoktatásban dolgozók jó hírnevét.
Az EMMI esetleg elgondolkodhatna azon, hogy ezek után nyilvánosan megköveti a pedagógusokat a vállalhatatlan hangnemű lejárató kampányaik miatt.
Érthetetlen, hogy az EMMI miért vagdalkozik: az elmúlt napok kormányzati intézkedései során (az egyes nem oltottak ideiglenes és hosszabb távú, miniszteri és szakorvosi mentesítése) mind olyan intézkedések, amelyekhez hasonlóakkal kapcsolatban pont mi kerestük fel az EMMI-t. Amire akkor (és még most is) buzgó baloldalazás, gyurcsányozás volt a válasz.
Az EMMI csak profitálhatott volna abból, ha időben hajlandó meghallgatni az intézményi viszonyokról – ezek szerint – jóval előbb tudomást szerző szakszervezetet ahelyett, hogy hazugságkampányok futtatására pazarolja – a jelek szerint nyilvánvalóan nem túl bőséges – erőforrásait.
Nem csak az EMMI számai szerint nagy a baj
Még a magas átoltottság mellett is tény, hogy a maradék pár százalék pedagógus kiesése megoldhatatlan problémák elé állította a közoktatás szétzilált, leharcolt maradékát: a kieső munkavállalók pótlása szinte lehetetlen feladat, amit a kormányzat jórészt jogszabályellenes eszközökkel kíván megoldani. Jól látszik ez a PDSZ felméréséből is.
Felmérésünkben az ország állami fenntartású intézményeinek nagyjából hat és fél százalékából (638 intézmény, valamennyi intézménytípusból) kaptunk adatokat arról, hogy mi a helyzet a helyettesítésekkel. Valamennyi megyéből kaptunk visszajelzést a kollégáktól – ezekből súlyos kép rajzolódik ki:
1 Az intézmények alig több, mint tíz százalékában nem okoz kieső kollégát a rendelet – azaz az intézmények 89.9 százalékánál igen.
2 A válaszadók legtöbb intézményében két fő (19.6%), egy fő (19.2%) illetve három fő (18.6%) esik ki, de jelentős a négy fő kiesését megoldani kényszerülő intézmények aránya is (11.7%).
Egyértelmű, hogy az intézményeket súlyosan érinti a kevés számú kieső pedagógus kiesése: a végletekig leharcolt, maximálisan kizsigerelt, tartalékok nélküli közoktatás lassan már nem lesz képes a kormány szerint egyetlen fontos tevékenységét, a gyermekmegőrzést sem ellátni.
Technikai dolgozók esetében valamivel alacsonyabb ez a szám – az ő esetükben az intézmények 67.8%-a kénytelen valamilyen megoldást találni.
[frame]
Töltsd ki a második felmérést!
Január 3-án már életbe lépett egy sor olyan intézkedés, ami módosíthatja az adatsorainkat. Csak akkor áthatunk tisztán az oktatás helyzetével kapcsolatban, ha minél több információt kapunk. Éppen ezért kérünk, hogy
töltsd ki az oltások miatt kieső pedagógusok helyettesítéséről szóló újabb felmérésünket!
Lássunk tisztán!
[/frame]
Jogszabályellenes megoldások tömege
A legriasztóbb azonban az, hogy a visszajelzések szerint a fenntartók rengeteg helyen teljesen jogszabályellenes módon igyekeznek megoldani a – koronaválsággal megfejelve – már egyre húsbavágóbb pedagógushiányt.
A visszajelzést adó intézmények közel felénél, 46.4%-nál jelezték a válaszadók, hogy
az intézményben „szétosztják” az órákat és emelik az ott dolgozó pedagógusok óraszámát.
Ez a megoldás teljesen elfogadhatatlan, hiszen így a negyven órás munkahét meghosszabbodik, a túlmunkáért pedig nem fizet senki.
Ennél is nagyobb baj, hogy az órák „szétosztása” egyszerűen elfogadhatatlan, és jórészt jogszabályellenes is: ugyanazért a fizetésért jelentős többletmunkát – tanórai felkészülést, adminisztrációt – elvárni nem csak morálisan, jogszabály szerint sincs rendben.
Az válaszadók intézményeinek 32.8%-a eseti helyettesítéssel képzeli megoldani a problémát – természetesen továbbra is úgy, ahogy eddig, hogy ezért nem kívánnak fizetni. Ez természetesen nem lehetséges jogszabály szerint. Az eseti helyettesítés feltételeit a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (4) bekezdése írja le: ebből világosan kiderül, hogy ilyet csak akkor lehet előírni, ha a munkakör nincs betöltve, a pályázat kiírása, a pályáztatás folyamatban van, esetleg ha a pályáztatás sikertelen volt, illetve „ha munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált”. Márpedig egy ilyen, előre látható eset, ahol 30 napos és 15 napos határidőket ad a munkáltató az oltatlan kollégának egyértelműen nem minősül váratlan oknak.
Dermesztő, hogy csupán az intézmények 18.2%-ától jött olyan visszajelzés, hogy fizetett helyettesítést próbálnak előírni.
Persze, ez a helyzet nem fekete-fehér: vannak intézmények, akik igyekeznek fizetett helyettesítést is szervezni – de eközben jogszabálysértő módon írnak elő kifizetetlen helyettesítéseket a munkavállalóknak.
Ki fog itt tanítani?!
Igen súlyos képet mutat az, ahogy a kormányzat elképzeli a lyukak befoltozását. A nemrég kiadott miniszteri utasítás arról szól például, hogy lehetővé tennék a megbízási szerződéssel óraadóként tanító pedagógusoknak, hogy az eddigi 14 óra helyett mostantól 20 órát is tarthassanak. Csakhogy egy miniszteri határozat nem írhat felül egy törvényt: a nemzeti köznevelésről szóló törvény 4. § 21. pontja szerint a maximális óraszám továbbra is 14.
[frame]
A sztrájk-riadólánchoz csatlakoztál már?
Január 31-re kétórás figyelmeztető, március 16-ra határozatlan idejű sztrájkot hirdettünk!
Nélküled nem lesz sikeres! Ezért – ha még nem tetted meg –
iratkozz fel a sztrájkügyi riadóláncra:
[/frame]
Szintén emelni kívánták a mesterpedagógusok óraszámát, 20 órára – ez is lehetetlen, hiszen a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szerint egy mesterpedagógusnak maximálisan 18 órája lehet (ha osztályfőnök, csak 17), ezt pedig nem lehet miniszteri határozattal szabályozni, csak egy újabb rendeletben – még a felhatalmazási törvény szerint is.
Megdöbbentő elképzelés, hogy a 629 válaszadó intézményeinek 5.2%-a egyetemi/főiskolai hallgatókkal, 6.2%-a akár felsőfokú végzettséggel nem is rendelkezőkkel kívánná megoldani a kieső pedagógusok pótlását.
Erre természetesen egyáltalán nincs jogi lehetőség. Pedagógus szakképzettség nélkül egy évig csak azok taníthatnak, akik nyelvvizsga hiánya miatt nem vehették fel a pedagógus diplomájukat. De arról szó sincs, hogy főiskolai, egyetemi hallgatókkal, netán más, felsőfokú végzettséggel nem rendelkező munkavállalóval kiválthatóak lehetnének a kieső pedagógusok feladatai.
Azaz látható, hogy ugyan az EMMI is észleli már a problémát, a megoldási javaslatai sok esetben jogszabályellenesek, de a legtöbb esetben tovább növelik a rendszer túlterheltségét.
Orvosi igazolások: teljesen esetleges, ki, mire kap felmentést
A fenti problémákat árnyalja, hogy egyáltalán nem tudni, az oltatlan pedagógus mire kap felmentést, orvosi igazolást.
Ami biztos: az eddigi általunk megismert esetekben mindenki, aki az oltások felvétele alól miniszteri mentesítést kérvényezett, megkapta azt.
A válaszokból viszont az is egyértelműen kiderül, hogy egyáltalán nincs egységes gyakorlat, protokoll az orvosi, foglalkozás-egészségügyi szakorvosi igazolások kiadása terén. Míg az esetek közel felében nem adott ki orvosi igazolást az orvos, az esetek 21.9 százalékában jelezték, hogy nem tudni, mire ad ki orvosi igazolást. Meglepően magas arányban jelezték a válaszadók, hogy az orvos a betegségen átesetteknek kiadott igazolást néhány hónapra.
Az orvosi igazlások kiadásával kapcsolatos problémák nem csak a munkavállalóknál okoznak feszültséget, de a korrekt, átlátható és kiszámítható oktatástervezést sem segítik. Rég szükség lenne egységes és világos protokollokra ebben az ügyben is.
Átláthatóság, együttműködés és konstruktivitás
Az oltatlan pedagógusokkal kapcsolatos súlyos működési zavarok is arra mutatnak rá, hogy elfogytak a közoktatás tartalékai – a működőképesség pengeélen táncol. Ebben a helyzetben a kormány részéről harsány és hisztérikus politikai kampánymanőverek helyett a korrekt, átlátható működés lenne mindenki érdeke.
[frame]
MOST lépj be a PDSZ-be, ha nem akarod, hogy átlépjenek rajtad!
A munkavállalói jogainkat kemény harcokban tudjuk csak elérni, és kizárólag akkor, ha sokan álltok mögöttünk. Ha nem vagyunk elegen, nem lesz elegendő a fizetésünk, nem lesznek emberi munkakörülményeink – viszont lehet rettegni a munkahelyeken csöndben, behúzott farokkal.
Nem! Nem repül a szádba a sült galamb, legalább ennyit neked is meg kell tenned saját magadért!
Lépj be ma, itt:
[/frame]
