Ha a sztrájkhoz szükséges törvényi kötelezettségeknek való megfelelésen kívül sok minden másra nem is, egy dologra azonban kitűnőek a sztrájktárgyalások: kiderült belőlük, hogy a kormány már a kétórás, figyelmeztető sztrájktól is teljesen be van rezelve.
Már az első sztrájktárgyaláson látszott, hogy a kormány nevében tárgyaló Kisfaludy László helyettes államtitkár és csapata gyakorlatilag semmilyen kérdésben nem képes dönteni (lásd: SZTRÁJKTÁRGYALÁSI GROTESZK: „AMÚGY SEM ENNÉL AZ ASZTALNÁL KELL DÖNTENI”).
A 2022. január 12-én lezajlott sztrájktárgyaláson azonban a teljes döntésképtelenségen túl még egy dolgot demonstráltak látványosan a tárgyalók: azt, hogy
a kormányra bénítóan hat a már a kétórás figyelmeztető sztrájk gondolata is.
Időhúzásnak is pocsék kormányzati taktika
A tárgyalás előtt 24 órával a sztrájkbizottság eljuttatott egy rövid beadványt a kormánynak, amiben a figyelmeztető sztrájkkal kapcsolatos részleteket írtuk le. Fel sem merült, hogy a kormány ne tudná ezt elfogadni, hiszen
1 A tervezet egy 2016-os, a kormány által gyakorlatilag másfél órán belül elfogadott ajánlaton alapult (akkor is sztrájkoltunk ugyanis).
2 Mivel kétórás figyelmeztető sztrájkról van szó, a sztrájkbizottság is tisztában van azzal, hogy ilyen rövid időre szervezett sztrájk esetén nem lehet fenntartónként egy-egy intézményt kijelölni gyermekfelügyeletre, hiszen mindössze két óra alatt sok helyen megoldhatatlan lenne, hogy a gyermekek eljussanak egyik intézményből az ügyeletet biztosító másikba, majd onnan vissza. Éppen ezért a kizárólag a figyelmeztető sztrájkra vonatkozó ajánlat azt tartalmazza, amiért egyébként a kormány is mindig kardoskodik, hogy a gyermekfelügyelet az intézményekben lesz megoldva ez alatt a két óra alatt, ahol arra igény van.
Mivel a kétórás figyelmeztető sztrájk lényege a demonstratív fellépés, az, hogy erőt mutassunk, előre jelezzük mi várható a határozatlan idejű sztrájk esetén, amikor ilyen formában nem lesz gyermekfelügyelet, joggal gondoltuk, hogy ezt az ajánlatot a kormány el kell fogadja – hiszen semmi olyasmi nincs benne, amit vitathatna. Ehhez képest a következők váltak nyilvánvalóvá a kérdés tárgyalása során:
1 Kisfaludyék felkészületlenek voltak: egyáltalán nem voltak képben az ajánlattal, a tárgyalóasztal mellett kezdték azt átolvasni, értelmezni a PDSZ jogásza segített nekik, aki végül ismertette velük a beadvány tartalmát.
2 Miután megismerkedtek a beadvány tartalmával, a helyettes államtitkár megjegyezte, hogy „fajsúlyos kérdésekben még mindig nem értünk egyet”. Képviselőink meglepve kérdeztek rá, hogy ugyan, mi lehet ez a fajsúlyos kérdés, de erre nem kaptunk választ.
Ellenajánlatot vagy bármiféle észrevételt nem tettek a szakszervezeti beadványra. Mint mondta,
ez egy olyan fajsúlyos kérdés, amit meg kell beszélnie a kormánynak.
Akármennyire is berezelt ugyan a kormány, ez a taktika azonban nem gyümölcsöző, még időhúzás szempontjából sem: a bíróság ugyanis egy ilyen kérelmet öt munkanapon belül megvizsgál és döntést is hoz róla. Nyilván tudta ezt a láthatóan sarokba szorított tárgyaló is, ezért azt kérte, hogy hadd adjon választ a beadványra több mint egy héttel később, azaz jövő pénteken. Ezt az ajánlatát később a rá következő hét szerdájára módosította.
A sztrájkbizottság tagjai ezzel szemben másnap, azaz csütörtökig adtak időt a kormánynak ezen egyáltalán nem túl összetett kérdés megtárgyalására – ha nem kapunk választ másnap, pénteken azonnal beadjuk a bíróságra a kérelmet. Amennyiben valahogyan mégis sikerül a kormánnyal megállapodni, úgy azt visszavonjuk.
A kormány tehát láthatóan még a kétórás sztrájk gondolatától is fél – és akkor is igyekszik keresztbe feküdni, amikor józan és logikus érvei már nem maradtak. Ez is azt jelzi: érdemes folytatnunk a harcot! A szakszervezetek nem engedik a további időhúzást, folytatjuk a sztrájk szervezését!
Bérek: majd egyszer – addig is csirkemell, búzafinomliszt, tehéntej
A kormány továbbra is azon az állásponton van, hogy a béreket bőven emelték az elmúlt időszakban, és hogy ezek további emelésére most nincs szükség, a minimálbérhez kötéssel, a bértábla inflálódás elleni bebiztosításával kapcsolatban sincs semmilyen mondanivalójuk.
Holott a bérek ezekben a napokban is elviselhetetlen és elfogadhatatlan mértékben veszítenek reálértékükből!
Erre nem megoldás a kormány a castrói tervgazdaságot megidéző csirkemell-árbefagyasztása! A munkatársaink nélkülöznek és ezt nem tűrjük tovább!
„Amúgy is kevés munkájuk van”
Mint arról már korábban írtunk, az EMMI egy határozatban rendelkezett arról, hogy egyes munkatársak munkaidejét, munkaterhelését növeli – így például Mesterpedagógus fokozatba soroltak neveléssel-oktatással töltött munkaidejét, azaz a nekik elrendelhető tanórák számát is rendeleti úton növelte. Ahogy az is jogellenes, hogy ezzel a módszerrel emelik a megbízási szerződéssel dolgozók óraszámát.
Felvetettük, hogy a kormány milyen megfontolásból gondolja, hogy a köznevelési törvény előírásait az EMMI egy határozattal módosíthatja? A kormányoldal szerint erre a katasztrófavédelmi törvény ad nekik felhatalmazást (nem ad), továbbá a mesterpedagógusoknak amúgy is sokkal kevesebb munkájuk van most, ezért nekik ez bele kell férjen.
A szakszervezetek álláspontja változatlan. Nem lehet felülírni egy törvényt egy miniszteri rendelettel. Ez alól a katasztrófavédelmi törvény is csak korlátozottan ad felmentést.
Attól, hogy nem eseti helyettesítés, még ki kellene fizetni
A PDSZ ügyvédje kifogásolta, hogy a kieső kollégák óráit sok esetben a többi pedagógus között osztják szét, mondván, hogy 26 óráig lehetőség van a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére – ennek felső határáig – külön díjazás tanórákat elrendelni. Ez jogellenes gyakorlat, mivel a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő is a kötött munkaidő része, márpedig ha abból más feladatot nem vonnak el, de tanórák számát növelik, az mindenképpen többletmunka. A PDSZ jogásza szerint ezt a munka törvénykönyve által előírt rendkívüli munkaidőre vonatkozó díjazással kell fizetni. A minisztérium jogászának erre az volt a válasza, hogy ez jogértelmezési kérdés.
A teljesen logikátlanul bevezetett, oltatlan pedagógusokat fizetetlen szabadságra kényszerítő rendeleteknek köszönhetően a kollégáknak szinte mindenhol megemelkedett a munkaterhe a rájuk zúduló helyettesítések miatt. A minisztérium jogásza elismerte, hogy a kieső kollégák helyettesítése nem az ingyen elrendelhető eseti helyettesítés körébe tartozik. Az órák szétosztása tehát szerintük lehetséges, az eseti helyettesítés nem, ami sajátos jogértelmezés.
A PDSZ jogásza szerint a többletórákat legalább a munka törvénykönyve szerinti rendkívüli munkaidőért járó díjazással kell kifizetni.
Kötelező oltásokkal kapcsolatos rendelet
Tárgyalóink fel ismét felhívták a figyelmet a kötelező védőoltásokról szóló rendelettel kapcsolatos ellentmondásokra: egyebek mellett arra kértük a tárgyalókat, hogy fontolják meg a rendeletek módosítását, mivel a méltánylást igénylő esetek elbírálására a rendeletek nem tartalmaznak határidőt.
A felvetést a helyettes államtitkár kimondottan arrogánsan kezelte. Belátta a kormányoldal, hogy a rendelet nem tartalmaz a miniszteri mentesítés iránti kérelem benyújtására határidőt. Azt próbálták elmagyarázni, hogy a nemlétező határidőt a rendelet szövegéből kellene kikövetkeztetni. Hiszen a rendeletben van egy – egyébként más esetre szolgáló – január 3-i határidő, ezért szerinte másodika a mentesítésre szolgáló határidő. Ami azért hangzik nagyon rosszul, mert ettől még nincs határidő a rendeletben – és ez nem csak a szakszervezetnek kéne gondot okoznia, de a jogalkotónak is.
A rendeletekkel kapcsolatos további következetlenségek vonatkozásában sem lehetett előre lépni: szerintünk legalábbis nem csak nekünk kellene, hogy problémás legyen egy olyan eset, amikor az oltatlan kolléga, aki nem kapott orvosi igazolást, nem léphet be az intézmény területére, de amint teherbe esik, onnantól felmentést kaphat, és taníthat – hiszen terhesen már kap orvosi igazolást.
Megyünk tovább: január 31. és március 16.!
A szakszervezetek szerint nincs hova hátrálni: az a tény, hogy a kormányzat ennyire meg van rémülve a kilátásba helyeztett sztrájkunktól, hogy minden erejével azon van, hogy önmagának is ellentmondva megakadályozza azt, pontosan kijelöli, merre kell haladnunk: előre, nem hátra, sztrájkolni fogunk, január 31-én megmutatjuk, mennyien vagyunk, március 16-án pedig határozatlan idejű sztrájkba lépünk!
Csatlakozzatok ezért minél többen a sztrájk-riadólánchoz:
[frame]
Március 16-án határozatlan idejű, január 31-én kétórás figyelmeztető sztrájk! Csatlakozz mielőbb a sztrájk-riadólánchoz, harcoljuk ki együtt az emberhez méltó bánásmódot, a megélhetésünket fedező béreket:
[/frame]
