Mi a helyzet a hétfői sztrájkkal kapcsolatban?

Ki dönti el, hogy jogszerű-e a sztrájk? Most akkor sztrájkolunk?  Segítünk a döntésben! (Előrebocsátjuk: a sztrájk miatt komoly retorzió aligha érhet téged – bárki, bármit is mond.)

FRISSÍTÉS 22.01.29: Tudomásunkra jutott, hogy egyes tankerületi igazgatók erre a cikkre hivatkozva fenyegetnek sztrájkban részt venni szándékozókat. Ha átolvassátok a cikket, láthatjátok, hogy a fenyegetésnek semmi alapja nincs: FOLYTASSÁTOK TOVÁBB A SZTRÁJK TERVEZÉSÉT!

Nem sikerült a kormány terve: kimondta a bíróság, hogy törvényes a sztrájk.

A bíróság nekünk adott igazat a még elégséges szolgáltatás ügyében: kimondta végzésében, hogy jogszerű lesz a PDSZ és PSZ által benyújtott szabályok szerint a hétfői sztrájk. Ez egy elsőfokú bírósági végzés.

A szakszervezetek a bíróságnak bejelentették, hogy lemondanak a fellebbezés jogáról, és ugyanerre kértük meg a kormányoldalt is annak érdekében, hogy ne akadályozza a sztrájkhoz való alkotmányos jog gyakorlását. Most tehát a kormányoldalon múlik, hogy hétfőre a végzés jogerőre emelkedik-e. 

Akár fellebbez a kormányoldal, akár nem, a szakszervezetek nem fújják le a sztrájkot. Mindenkit arra biztatnak, hogy a szervezést tovább folytassák, és egyben felhívják az intézményvezetők és fenntartók figyelmét, hogy ebben működjenek együtt a helyi sztrájkszervezőkkel.  Bonyolítsuk le együtt és minél többen hétfőn reggel 8:00 és 10:00 óra között a figyelmeztető sztrájkot!

Állj a sztrájkolók közé és írd alá az aHangon indított petíciót, amit most már több, mint 30 ezren írtak alá:

Folyamatosan azt hallom, hogy jogellenes a sztrájk, ha nincs jogerős végzés. Akkor most sztrájkoljak vagy sem, ha hétfőig ez nem derül ki? 

Ennek eldöntéséhez a következőket fontos tudni:

A PDSZ és a PSZ által közösen létrehozott sztrájkbizottság által 2022. január 31. napjára 8:00 és 10:00 óra közé meghirdetett 2 órás „figyelmeztető” sztrájk előkészületei során a szakszervezetek a sztrájkról szóló 1989. évi VII. tv. (a továbbiakban: „Sztrájk tv.”) valamennyi rendelkezését betartották. Így többek között már a sztrájk meghirdetése után a még elégséges szolgáltatás mértéke és feltételei tárgyában ajánlatot fogalmaztak meg a Kormány kijelölt képviselője részére, majd annak el nem fogadása után 2021. december 21-én a Fővárosi Törvényszékhez fordultak a még elégséges szolgáltatás mértéke és feltételei megállapítása iránt.

Ezt követően a sztrájkbizottság a Kormány észrevételei és az időközben meghozott bírósági végzés megállapításai alapján átdolgozott, részletesebb javaslatot fogalmazott meg, amit szintén megküldött a Kormány kijelölt képviselője részére és ezt követően a javaslatot személyesen is megvitatta a másik féllel. A másik fél erre konkrét ellenajánlatot nem adott, viszont a javaslatot, mellyel látszólag egy pontban – kell-e tanítani a 2 óra alatt vagy sem – nem értett egyet, nem fogadta el, ezért a szakszervezetek kénytelenek voltak ismét bírósághoz fordulni, és ebben az eljárásban a Kormány már olyan kifogásokat is megfogalmazott, melyek a sztrájktárgyalások során egyszer sem kerültek elő

A nem peres eljárás tartama alatt a sztrájkbizottság még egy alkalommal egyeztetett a Kormány kijelölt képviselőjével, ahol szintén azon az egy ponton folyt érdemi vita a felek között, hogy  a kétórás sztrájk tartama alatt kell-e, és ha igen, milyen mértékben, tanítani.

Ehhez képest a Kormány mindvégig egy óra megtartását és a másik óra későbbi pótoltatását követelte, valamint, hogy minden diák a saját termében legyen a sztrájk alatt.  

Mi a Kúria határozatával érveltünk, amely szerint “Az ajánlat nem irányulhat a sztrájk megakadályozására a sztrájk célját ellehetetlenítő ajánlat tételével.”  (1/2013. (IV. 8.) KMK vélemény II/3. pont)

Végül a bíróság ezeket a kifogásokat és a kormány ellenkérelmét egytől egyig elutasította, és megállapította, hogy a hétfőre tervezett sztrájk jogszerű és a még elégséges szolgáltatás mértéke és feltételei a sztrájkbizottság tagjai által előterjesztett kérelemmel azonosak.

A szakszervezetek mindent megtettek azért, hogy hétfőre legyen egy jogerős bírósági döntés, hiszen a Sztrájk tv. 4. § (3) bek. alapján – megállapodás hiányában – jogerős bírósági döntés birtokában lehet a sztrájkot megkezdeni. Ennek érdekében a bírósági végzéssel szemben fennálló fellebbezési jogukról haladéktalanul lemondtak. 

Így most a sztrájk törvényessége két esetben biztosítható:

1. A felek legkésőbb 2022. január 31. 8 óráig megállapodnak;

2. A bíróság végzése jogerőre emelkedik, azaz a Kormány is lemond a fellebbezési jogáról.

Amennyiben a sztrájk a felsorolt két pont hiányában megtartásra kerül,  egy esetleges erre irányuló kérelem esetén annak jogellenessége utólag megállapításra kerülhet.

Mindazokra, akik az elsőfokú, de még nem jogerős bírósági végzés birtokában részt vesznek a sztrájkban, súlyos, a közalkalmazotti jogviszonyukra, illetve a munkaviszonyukra kiható retorzió (pl. rendkívüli felmentés, azonnali hatályú felmondás, egyéb jogviszony megszüntetés) nem alkalmazható jogszerűen, mivel az aránytalan és eltúlzott lenne

Ha azzal fenyegetnének bárkit is, hogy a munka törvénykönyve szerinti hátrányos jogkövetkezményt alkalmazzák vele szemben, erről tudni kell, hogy a PSZ egyes tankerületi központokkal korábban megkötött kollektív szerződése erről olyan “retorziókat” tartalmaz, mint a szóbeli és írásbeli figyelmeztetés vagy a jutalom meghatározott idejű megvonása

Idézetek a végzésből:

[A] bíróság megállapította, hogy a sztrájk valamennyi követelés tekintetében jogszerű.

a még elégséges szolgáltatások megállapítása iránti nemperes eljárásban a felek jogosultak és kötelesek komoly és szakmailag is alátámasztott ajánlatot tenni, mely nem irányulhat a sztrájk megakadályozására, a sztrájk célját ellehetetlenítő ajánlat tételével. /…/ [Az] …egyeztetés nem irányulhat a sztrájk megakadályozására, teljesíthetetlen a sztrájk célját ellehetetlenítő ajánlattételével. /…/ A nemperes eljárásra biztosított szűk határidőre tekintettel a felektől különösen elvárható /…/ , hogy – megállapodás hiányában – a bíróság előtti eljárásban a munkajogi alapelveknek (így a jóhiszeműség,   tisztesség, kölcsönös együttműködési kötelezettség, rendeltetésszerű joggyakorlás) megfelelő, komoly,        szakmailag kellően alátámasztott nyilatkozatot tegyenek a még elégséges szolgáltatás mértékére és feltételeire. /…/ A felek hosszú ideje eredménytelenül egyeztettek és egyeztetnek jelenleg is egymással, a vita előmozdításának egyik eszköze a szakszervezet kezében a figyelmeztető sztrájk intézménye. /…/ A csatolt iratok alapján az volt megállapítható, hogy a kérelmezők az egyeztetések során fokozatosan bővítették az ajánlott szolgáltatások mértékét, míg a kérelmezett mindvégig ragaszkodott az első ajánlatához, mely nem felel meg a kölcsönös együttműködés elvének.

Téves az a kérelmezetti álláspont, miszerint a még elégséges szolgáltatás körében valamennyi feladatot el kell látni és csak a szolgáltatás mértékének gyakorisága csökkenthető.

Önmagában a sztrájk közvetlenül nem veszélyezteti sem a tanulók, sem az intézményekben dolgozók életét, egészségét és testi épségét. Ezt a veszélyhelyzetet ugyanis maga a pandémiás helyzet okozza.”

A fentiekkel kapcsolatban tudnotok kell, és ezt a végzés is tanúsítja: a szakszervezetek jóhiszeműen jártak el, és minden tőlük elvárhatót megtettek a megegyezés érdekében!

Innen töltheted le a teljes végzést:

Mivel kétségtelen, hogy január 31-én nem lesz biztos, hogy a kormány bíróságon megtámadja-e az elsőfokú döntést, ezért mindenkinek a fentiek ismeretében és mérlegelésével kell dönteni arról, hogy részt vesz-e a sztrájkban. Az azért látható, hogy ha egy intézményben többen részt vesznek a sztrájkban, őket gyakorlatilag észrevehető retorzió aligha érheti. Aki azonban egyedül kíván sztrájkolni, mindenképpen vegye fel velünk kapcsolatot, ha ezért bármilyen fenyegetés vagy számára hátrányos munkáltatói intézkedés éri (cím: pdsz@t-online.hu, tel.: 06/1/214-5842). Ugyanez érvényes természetesen azokra a közösségekre is, akiket sérelem ér vagy ezt helyezik kilátásba.

Mi van akkor, ha nálunk “lefújták” a sztrájkot?

Ahogy ezt már sokszor megírtuk, csak bíróság nyilváníthatja a sztrájkot jogszabályellenesnek, nem az EMMI, és az intézményvezető sem. Ha a sztrájkot az intézményvezető nyomására „mondtátok le”, akkor folytassátok a sztrájkszervezést. Most már olyan információk birtokában vagytok, amelyek eddig nem álltak rendelkezésetekre!

Mi a helyzet a szakképzéssel?

Sokan kérdezik szakképzésben dolgozók, hogy csatlakozhatnak-e a sztrájkhoz. A válasz: igen.

A jelenlegiek között is van rájuk vonatkozó sztrájkkövetelés. A sztrájktörvény értelmében, hogy ha nem határozható meg a munkáltató – márpedig jogszabálymódosítás érdekében folytatott egyeztetésnél nem határozható meg a munkáltató –, ilyen esetben a kormánnyal kell tárgyalni. Ezt is tesszük: Kisfaludy László a kormány, és nem az EMMI képviselője, tehát a szakképző intézményekre is vonatkozik az egész folyamat.

Jogellenes tehát, ha bárki akadályozza a sztrájk szervezését a szakképző intézményekben (is). 

Mi a helyzet az egyházi intézményekben dolgozókkal?

Rájuk is vonatkozik a követelések többsége, következésképpen ők ugyanúgy részt vehetnek a sztrájkban, mint a szakképzésben dolgozók. 

Szóval milyen kötelező szolgáltatásokat kötelezelező biztosítanunk?

A még elégséges szolgáltatásokat a bíróság az alábbi dokumentumba foglaltak szerint határozta meg. Ha sztrájkolsz, vagy sztrájkot szervezel, itt találod a tudnivalókat:

A PSZ és a PDSZ közleménye a hétfői sztrájk kormány általi akadályozásáról

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) továbbra is arra bíztatja az oktatásban dolgozókat, hogy ne engedjenek a jogellenes fenyegetéseknek, szervezzék tovább a hétfőre meghirdetett figyelmeztető sztrájkot!

A Fővárosi Törvényszék végzésében kimondta, hogy a sztrájk – a szakszervezetek által meghatározott még elégséges szolgáltatásokkal – jogszerű. A szakszervezetek lemondtak a fellebbezés jogáról és erre kérték meg a kormányoldalt is, külön Maruzsa Zoltán államtitkárt, hogy vesse latba befolyását, és mondjon le a kormány is a fellebbezésről, mert ekkor az elsőfokú döntés azonnal jogerőssé válik.

A kormány azonban ezzel szemben minden eszközzel akadályozza a sztrájk megvalósulását, mert nyilvánvaló számukra is, hogy az első fokon eljáró bíróságra benyújtott ellenajánlatukkal a másodfokú eljárásban esélytelenek.

Körlevelében és sajtóközleményében jogellenesen állítja a kormány, hogy a sztrájk nem jogszerű. Erről csak bíróság, egy külön nemperes eljárásban dönthet.

A tegnapi döntés 5 napon belüli megtámadása, csak a még elégséges szolgáltatás módjára és mértékére vonatkozhat, mert ez volt az eljárás tárgya.

A kormány arra kényszeríti a tankerületi központok igazgatóin keresztül az intézményvezetőket, hogy szóbeli utasítások alapján, jogellenesen akadályozzák meg a sztrájkot, a valósággal ellentétes értesítéseket küldjenek ki a szülőknek, beszéljék le a dolgozókat a sztrájkban való részvételről. Több helyről kaptunk olyan visszajelzést, hogy fegyelmi eljárással fenyegetik a sztrájk mellett kitartó kollégákat Teszik ezt úgy, hogy a fegyelmi eljárás jogintézménye lassan tíz éve nem létezik.

Arra kérjük a szülőket és a kollégákat, hogy figyeljék a PDSZ és a PSZ felületeit, ne hagyják magukat megtéveszteni, főleg pedig ne engedjenek a fenyegetésnek. Mindent kérjenek írásban, és mindent dokumentáljanak, mert aki intézkedik, annak vállalni kell később is tettének következményeit. Arra kérünk mindenkit, hogy ha bármiféle hátrányos munkáltatói intézkedés történik vele szemben vagy ezzel fenyegetik, haladéktalanul jelezze a szakszervezeteknek!

Budapest, 2022. január 29.

Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
Pedagógusok Szakszervezete

Lenne még egy üzenetünk…

MOST lépj be a PDSZ-be!

A munkavállalói jogainkat kemény harcokban tudjuk csak elérni, és kizárólag akkor, ha sokan álltok mögöttünk. Ha nem vagyunk elegen, nem lesz elegendő a fizetésünk, nem lesznek emberi munkakörülményeink – viszont lehet rettegni a munkahelyeken csöndben, behúzott farokkal.