SZTRÁJKOLUNK! …és hogy miért nem fontos a kormány jogászkodása? 

A kormány próbálja ugyan megfélemlíteni a sztrájkolókat: de nincs miért tartani a szigorúan jogászkodó intézményvezetőtől, tankerületektől! Mutatjuk, miért!

Először is azért nem, mert a bírósági végzésünk csak és kizárólag január 31-ére szól, ezért nem lehet “elhalasztani”, ahogy egyesek ezt állítják. De miért is tennénk? 

A másik állítás a jogerőre emelkedés kérdése: igen, a kormány beadhatja a fellebbezést, de – mint látni fogjátok – egyrészt egyáltalán nem érdemes neki, mert teljesen komolytalan állításokat fogalmaz meg (és ezzel azért fogunk lejjebb részletesen foglalkozni, hogy ti is lássátok, milyen súlytalan a kormány jogászkodós vagdalkozása), másrészt ezzel nem a sztrájk törvényességéről születik új bírósági határozat, hanem csak a még elégséges szolgáltatásokról. Azaz ha a sztrájk törvényességét kívánnák megtámadni, akkor ahhoz egy külön nem peres eljárást kellene indítaniuk. 

Azaz minden ilyen állítás, hogy “nem emelkedett jogerőre, ezért a sztrájk nem jogszerű” és ezzel fenyegetni bárkit is, nemcsak azért jogellenes, mert illetéktelen személy jelenti ezt ki, hanem mert ez így joggal való visszaélés is (ha ilyen helyzetbe kerültél, a vezetőd fenyeget, vagy nyomást gyakorol, akkor neked szól a cikk alján található rész!). 

De miért mondjuk, hogy teljesen esélytelen a kormány fellebbezési kísérlete? Azért, mert

a beadványuk abszurd és nevetséges állításokkal, követelésekkel van tele.

A kormány január 26-án szerdán egy újabb ellenkérelmet adott be a bíróságra, annak ellenére is, hogy a szakszervezeti oldal gyakorlatilag elfogadta, hogy a kétórás sztrájk idején minden intézményben tart felügyeletet. Ez a kérelem 12 oldal hosszú volt, és rengeteg olyan követelést, állítást tartalmazott, amit előtte még a szóbeli egyeztetéseken sem fogalmaztak meg. 

Azért szemezgetünk most itt belőle, hogy értsétek: amikor a kormány a fellebbezésről beszél, igen nevetséges minőségű beadványról, érvrendszerről van szó, amivel mindösszesen egy dolgot lehet hatékonyan elérni, és ez pedig az időhúzás – minden bizonnyal ezért is fenyegetőzik ilyen intenzíven. Bizonyára ők is tudják, hogy esélyeik a nullához közeliek. 

Azért mutatjuk meg, hogy fel tudjátok mérni, mennyi esélye lesz a kormánynak ezekkel az érvekkel egy fellebbezés után. Mely fellebbezést, ezek alapján, valószínűleg nem igazán fog erőltetni.

Állj a sztrájkolók közé és írd alá az aHangon indított petíciót, amit most már több, mint 30 ezren írtak alá:

Nem is szervezhetnének sztrájkot!

“álláspontunk szerint a szakszervezetek a sztrájk szervezésének a jogát minden esetben a dolgozók, szakszervezet esetében a szakszervezeti tag dolgozók felhatalmazása alapján, azok felhatalmazás szerinti módon és mértékben, így nem saját nevükben, hanem a dolgozók képviseletében gyakorolhatják.”

“amennyiben a kérelmezők a fenti képviseleti joguk igazolására a kérelem benyújtására visszamenőleges hatállyal nem képesek, úgy kérelmüket a legitimáció hiánya okán minden további érdemi vizsgálat nélkül elutasítani szíveskedjen.”

Azaz a kormányoldal – meglepetésre – úgy foglalt állást, hogy szerinte úgy szervezhetne a szakszervezet sztrájkot, ha előtte valamennyi dolgozótól egy írásbeli felhatalmazást szerez be. És ha ilyet nem tud prezentálni, akkor – több hónapnyi egyeztetés után – szerintük nincs is felhatalmazásunk arra, hogy itt lehessünk.

A bíróság ezt a végzésben természetesen elutasította. 

A sztrájk alatt is tanítsatok, dolgozzatok szorgalmasan

“a köznevelés egy olyan komplex szolgáltatás /…/, amely a gyermekfelügyeleten túl kötelezően és egyidejűleg magában foglalja a kötelező alapfokú és az ingyenesen és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítását is” 

Azaz a kormány szerint, ha  a sztrájk alatti két órában nem tartanák meg a tanórákat, akkor az olyan hihetetlen módon korlátozná a gyermekek neveléshez-oktatáshoz fűződő jogát, hogy az már elviselhetetlen lenne. Milyen kár, hogy ez csak a sztrájk kapcsán jut az EMMI jogászainak az eszébe! Hiszen az, hogy annyira nincs már pedagógus, hogy sok helyen már szakos tanár sincs és ezért hónapokig nem jutnak megfelelő minőségű oktatáshoz a tanulók, már nem zavarja őket. De ez a két óra…

Mondani sem kell: a bíróság elutasította ezt az érvelést – azzal hogy kifejezte: az aránytalan kormányzati igények a sztrájk intézményét üresítenék ki. 

Veszélyhelyzet van, nem lehet a diákokat összeereszteni a felügyelet alatt! A bíróság: dehogy nem!

az eredeti osztály- és csoportbeosztástól eltérő, összevont csoportokat hoznak létre, amely járványügyi szempontból kérelmezett részére nem elfogadható, mivel növeli a normális esetben egymással nem találkozó gyermekcsoportok közötti kontaktusok számát és ezáltal a fertőzés kockázatát. /… A veszélyeztetés álláspontunk szerint fennáll, közvetlen és súlyos volta pedig könnyen belátható azzal, hogy a vírusfertőzés átadása a családok között az iskolába járó gyerekek közvetítésével széles körben megvalósulhat.

Azaz a kormány szerint a normál, napi működés során, a szünetekben, pl. testnevelés és nyelvórák alatti csoportösszevonásoknál nem terjed a vírus, csakis a sztrájk alatt. Szerintük nem áll fenn hétfőn 10:00 óra után a veszélyeztetés, csak pont az alatt, amíg sztrájkolunk.

Ezen igény elutasítása során a bíró így fogalmazta meg azt, amit mi mindannyian tudunk: “A kétórás figyelmeztető sztrájk alatt az esetleges csoportbontás nem jelent közvetlenebb és súlyosabb veszélyt, mint a gyermekek szünetekben történő érintkezése. A kérelmezett által megjelölt járvány terjedésére utaló kockázatok tehát jelen vannak akkor is, ha a sztrájk nem került megtartásra. A kérelmezett semmilyen olyan körülményt nem valószínűsített, mely azt támasztaná alá, hogy a sztrájk alatt a gyermekek a normál oktatási menethez képest közvetlenebb és súlyosabb veszélyeztetettségben lennének.”

Béremelési követelés: jogellenes, mert már a múltkor a miniszterelnök úr kiposztolta, hogy lesz majd egyszer

Elérkeztünk a beadvány egyik legabszurdabb pontjához: a kormányoldal szerint jogellenesen követelünk béremelést, mert az már meg van ígérve, hogy majd egyszer lesz ilyen. Érdemes elolvasni, hogy milyen komoly kifogásokról beszélünk – ami nyilván másodfokon sokkal értőbb fülekre talál majd:

“Kérelmezett a béremelési követelés jogszerűségét a sztrájktárgyalásokon a munkáltatói oldal képviseletben nem vitatta, sőt, Miniszterelnök úr többször is elismerte a médiában, hogy szükség van a bérfejlesztésre, csak annak ütemezése és a megvalósítás jogi megoldásai tekintetében képvisel a kérelmezetti oldal eltérő álláspontot. /…/ a fenti béremelési követelésre vonatkozó sztrájkkövetelés jogellenességét megállapítani szíveskedjen, tekintettel arra, hogy az részben okafogyott, részben pedig, hogy azt sztrájk megtartása nélkül is nyújtja a Kormány jövőbeni intézkedése alapján munkáltatói a dolgozók részére.”

Azaz nem kell itt sztrájkolni, amikor már megírta a Facebook, hogy lesz majd valami egyszer. Meglepő-e, hogy a bíróság ezt is elutasította? 

A kék szalag bicskanyitogató legendája

A legarcpirítóbb kérelem azonban még hátravan. A kormányoldal az ellenkérelmét utóbb ki is egészítette, egyebek között azzal, hogy “sajtóban megjelent információk szerint” a szakszervezetek arra kérték a sztrájkolókat, hogy kék szalagot tűzzenek magukra a sztrájk alatt. Ebből mindössze annyi igaz, hogy egyes kormányközeli médiatermékekben jelent meg egy ilyen hír, amit már akkor sem értett senki a sztrájkszervezők közül, hiszen köztudott, hogy a sztrájk szimbóluma továbbra is a kockás ing. És hát lehet is látni: senki sem visel kék szalagot, ha ezt tennénk, az már csak azért is nyilvánvaló lenne, mert olyat viselünk.

Ezzel szemben a kormánysajtó hosszasan rágódott a híren (Lebukott a PDSZ, stb.) – mindennek nem tulajdonítottunk különösebb jelentőséget. Azonban a hétvégére kiderült, hogy a teljesen céltalan és értelmetlen hazugságkampánynak volt gyakorlati célja: hogy a kormány ezzel kérje a bíróságot arra, hogy a sztrájkot nyilvánítsa jogszerűtlenné, mivel “a kérelmezők kék szalag viselésére buzdítják a pedagógusokat, mely szimbólum megjelenése egyértelmű pártpolitikai kapcsolatot jelent, ezáltal elveszíti gazdasági és szociális jellegét“.

Az elképesztő fabrikációt a bíróság természetesen elutasította azzal, hogy “a kérelmezett [a kormányoldal – a szerk.] nem állította, hogy az általa jogellenesnek tartott kék szalag viselése megtörtént, a „buzdítás” kifejezésből pedig nem következik, hogy a múltban megtörtént cselekményről van szó, ebből következőleg azt sem lehet a jövőre nézve megállapítani, hogy a még meg sem kezdett sztrájk során egy szalag viselése jogellenessé teszi-e sztrájkot.”

Hosszan sorolhatnánk még az ellenajánlatban megfogalmazott abszurd részleteket, de ezek mindegyikét sorban elutasította a bírósság. 

Éppen ezért  nincs okotok tartani attól, hogy másodfokon máshogy ítélne a bíróság.

Nagyon fontos tudni azt is, hogy mik a joggal való visszaélés ismérvei ebben ez esetben! 

Joggal való visszaélés

Joggal való visszaélés, mikor az intézményvezető a tankerületi központ igazgatójának szóbeli utasítására – mert ő persze semmit nem ír le – értesíti a szülőket, hogy rendes tanítás lesz ott, ahol a sztrájkbizottság előzetesen jelezte felé, hogy az intézményben sztrájk lesz.

A sztrájk szervezését akadályozni ezzel, a pedagógusokat retorzióval fenyegetni, szintén jogsértő.

A sztrájk jogszerűségét egyedül bíróság jogosult megállapítani egy külön erre irányuló nemperes eljárás esetén, azt pedig könnyű belátni, hogy meg nem valósult sztrájk esetén nem is lehet megállapítani. Senkinek nincs joga emiatt lefújni a sztrájkot és minden erre irányuló kísérlet az intézményvezető vagy tankerületi központ igazgatója részéről törvénellenes: joggal való visszaélésnek minősül!

Milyen retorzió érheti a munkavállalót: gyakorlatilag semmi, hiszen két óra megtartásának elmaradása miatt nincs reális veszélye komolyabb munkajogi intézkedésnek: mint pl. ajogviszony-megszüntetésnek. Minden egyéb hátrányos megkülönböztetés, pl. a jutalom határozott idejű megvonása vagy a szóbeli, esetleg írásbeli figyelmeztetés reméljük, senkit nem tart vissza.

Milyen következménnyel kell számolni a szülőnek? Esetleg azzal, hogy ha az igazgató tanítást rendelt el, és nem küldi gyermekét az intézménybe, igazolnia kell a hiányzást. Amennyiben a szülő nem tudja a mulasztást igazolni, mert pl. elhasználta a szülő számára adott házirendbeli lehetőséget, a házirendet is lehet módosítani, de igazolhat az igazgató vagy az osztályfőnök is. És ha nem igazol senki, akkor a két igazolatlan óra miatt sem eshet a gyermeknek, tanulónak bántódása. Alapesetben viszont egyáltalán nem kell igazolni, hiszen sztrájk alatt felügyelet van, amely esetében fel se merülhet a távollét igazolása. Ha gyermeket vagy szülőt bármilyen retorzió ér, akár az, hogy igazolatlan hiányzást írnak be neki, kérjük, hogy azt a pdsz@t-online.hu címre jelezze a szülő!

A fenyegetéseket, kilátásba helyezett retorziókat szintén jelezzék ugyanezen az e-mailcímen a kollégák!

NE ADJÁTOK FEL, NE HAGYJÁTOK MAGATOKAT FENYEGETNI!

A PDSZ levele a tankerületi vezetőkhöz

Vasárnap délelőtt még egy levelet juttattunk le a tankerületi vezetőkhöz ez ügyben. Ezt itt találjátok:

Lenne még egy üzenetünk…

MOST lépj be a PDSZ-be!

A munkavállalói jogainkat kemény harcokban tudjuk csak elérni, és kizárólag akkor, ha sokan álltok mögöttünk. Ha nem vagyunk elegen, nem lesz elegendő a fizetésünk, nem lesznek emberi munkakörülményeink – viszont lehet rettegni a munkahelyeken csöndben, behúzott farokkal.