A másodfokú bíróság 95%-ban a szakszervezeteknek adott igazat

Az ügy a Kúrián folytatódik tovább.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzésében a kormány fellebbezésének minden pontját elutasította – egyetlen kivételével.

A jelenleg hatályos sztrájktörvény alapján ahhoz, hogy a sztrájk megkezdhető legyen, olyan területen, ahol lakosságot érintő alapvető szolgáltatást végeznek, meg kell állapodni a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásokról. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni, erről a bíróság nem peres eljárásban dönt. A sztrájktörvény szerint – megállapodás hiányában – a bíróság jogerős határozatában állapítja meg a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit.

Jogszerűtlenséget kimondó végzésével a bíróság azt állapította meg, ami eddig is ismert volt: január 31-én még nem volt jogerős végzés a még elégséges szolgáltatásról.

[frame]

A végzés letölthető az alábbi linkről:

A két szakszervezet itt közölt közös közleménye innen tölthető le:

[/frame]

A bíróság ugyanakkor a szakszervezetek által beterjesztett még elégséges szolgáltatásról szóló ajánlatot hagyta helyben,

valamint elutasította a kormányoldal eljárásjogi indítványait is, amelyben kérte, hogy tiltsa el a bíróság a jogerős végzés nélkül szervezett sztrájktól, vagy utalja vissza újból elsőfokra az eljárást. A kormány kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg két sztrájkkövetelésünk jogellenességét, amelyet a bíróság úgyszintén elutasított. A másodfokon eljáró bíróság kimondta azt is, hogy a pandémia nem lehet akadálya a sztrájk megtartásának, illetve a sztrájkjog korlátozásának.

A szakszervezetek a Kúriához fordulnak felülvizsgálati kérelemmel, mivel álláspontjuk szerint jelen eljárásban kizárólag az elsőfokon a Kormány által előadott jogi érvek alapján lehetett volna vizsgálni a sztrájk jogszerűségét.

Ennek ellenére a másodfokú bíróság – álláspontunk szerint tévesen – a jogelleneséget az elsőfokú végzés meghozatalát követően bekövetkezett tény és arra alapított, új kérelmezetti érvelés alapján vizsgálta. Ezen eljárásjogi hiba orvoslására a felülvizsgálati eljárásban van lehetőség.

A végzés margójára

Tudni kell, hogy

a szakszervezetek a sztrájk időpontját nem tolhatták volna későbbre, mert azzal új eljárást kellett volna kezdeni, és ezzel még inkább kitolódott volna a sztrájk időpontja;

– a kormányon múlt, hogy az elsőfokú végzés nem emelkedett jogerőre január 31-ére, hiszen a határozat kései megszületése nem kis mértékben a kormányoldal időhúzása miatt történt.

A mostani végzés olyan szempontból fontos egy következő sztrájk szempontjából, hogy egyértelmű, hogy a még elégséges szolgáltatás körébe nem tartozik a tanítás, valamint járványügyi indokokra hivatkozva nem lehet a sztrájkjog gyakorlását korlátozni.


[frame]

Nem hagyjuk abba: cél a győzelem!

LÉPJETEK BE AZ PDSZ-BE, MERT MI CSAK ÉS KIZÁRÓLAG A TAGDÍJAITOKBÓL ÜZEMELJÜK A SZERVEZETET – EZ A FOLYAMAT, A SZTRÁJKZERVEZÉS, A TI ÉRTESÍTÉSETEK, INFORMÁLÁSOTOK, A CIKKEK, A KÖZVETÍTÉSEK, A JOGSEGÉLY – MIND-MIND KIMONDOTTAN KÖLTSÉGES DOLGOK! HA NEM CSATLAKOZTOK, SEMMIRE SEM JUTUNK!

ITT lépj be a PDSZ-be!

A munkavállalói jogainkat kemény harcokban tudjuk csak elérni, és kizárólag akkor, ha sokan álltok mögöttünk. Ha nem vagyunk elegen, nem lesz elegendő a fizetésünk, nem lesznek emberi munkakörülményeink – viszont lehet rettegni a munkahelyeken csöndben, behúzott farokkal.

[/frame]

Kincse Szabolcs

Kincse Szabolcs

Hasonló cikkek

Béremelés és ki nem fizetett túlmunka – csak tagoknak

Ebben az írásunkban hozzájutsz azokhoz a tartalmakhoz, amelyeket csak tagoknak tettünk elérhetővé. Miről van benne szó? Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is a béremelés? Hogyan tudod behajtani az elmaradt díjazást a 2023. december 31-éig végzett eseti helyettesítésért és egyéb többletmunkáért, ha közoktatásban vagy szakképzésben dolgozol? – Ezekhez adunk szerkeszthető, frissített mintadokumentumokat is. Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is […]

Ez a cikk csak PDSZ-tagok számára érhető el. Még nem vagy tag? Lépj be!

Tovább olvasom »