EMMI-közlemény: már a cím is hazugság

Február 2-án “Emmi: egyeztetések a pedagógus szakszervezetekkel” címmel adott ki egy közleményt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Sajnos, már a cím is hazugság. A PDSZ válasza.

Egyeztetésekről írt az emberminisztérum képviselője, holott éppen az egyeztetés maradt el a mai napon, pedig arra abban az időpontban és ott került volna sor, amelyet Kisfaludy László egyoldalúan kijelölt. 2022. február 7-én írt e-mailjében ezt írta:

a még elégséges szolgáltatás tárgyában jelenleg is folyamatban lévő bírósági ügyre tekintettel (abban bízva, hogy addigra megszületik a másodfokú bírósági döntés) javaslom, hogy a következő sztrájkbizottsági egyeztetésre 2022. február 11., péntek 10 órakor kerüljön sor az Emberi Erőforrások Minisztériumában (1055 Budapest Szalay utca 10-14., 3. emelet 315/A. tárgyaló).

2022. február 10-én este jött egy újabb e-mail a tárgyalópartnertől:

“Tekintettel arra, hogy röviddel ezelőtt kézhez kaptuk a másodfokú bíróságnak a sztrájk jogellenességét kimondó döntését, a végzésben foglaltaknak a további tárgyalásokra gyakorolt hatásának meghatározása szükséges. Erre tekintettel kezdeményezem a 2022. február 11., péntekre javasolt egyeztetést új időpontban, 2022. február 16., szerda 14 órakor megtartani.”

A sztrájkbizottság szakszervezeti oldalának tagjai közül ketten más településről, Baranyából, ill. Hajdú-Bihar megyéből érkezett Budapestre az egyeztetésre. A kormányoldal azonban nemcsak ezt hagyta figyelmen kívül, de a sztrájktörvényben előírt egyeztetési és főképpen együttműködési kötelezettségét is, tudniillik ebben a viszonylatban a felek azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, egyik sem diktálhat a másiknak, hogy mikor és hol fogadja, főképpen nem, hogy mikor és honnan tiltja ki. Mert ma konkrétan ez történt.

[frame]

Állj a sztrájkolók közé és írd alá az aHangon indított petíciót, amit most már több, mint 30 ezren írtak alá:

[/frame]

Vajon mi történhetett a két dátum között? Mennyiben határozza meg a másodfokú bíróság egy már megvalósult sztrájkkal kapcsolatos döntése – egyébként ez eljárásjogilag nagyon is vitatható, ezért is fordulnak a szakszervezetek a Kúriához –  a későbbi sztrájk még elégséges szolgáltatásra vonatkozó egyeztetését?

Mi tudjuk a választ: annyiban, hogy

  • a másodfokú bíróság is a szakszervezetek által beterjesztett még elégséges szolgáltatásról szóló ajánlatot hagyta helyben, valamint
  • elutasította a kormányoldal eljárásjogi indítványait is, amelyben kérte, hogy tiltsa el a bíróság a jogerős végzés nélkül szervezett sztrájktól, vagy utalja vissza újból elsőfokra az eljárást.
  • A kormány kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg két sztrájkkövetelésünk jogellenességét, amelyet a bíróság úgyszintén elutasított.
  • A másodfokon eljáró bíróság kimondta azt is, hogy a pandémia nem lehet akadálya a sztrájk megtartásának, illetve a sztrájkjog korlátozásának.

A szakszervezetek már régóta kérik, hogy a kormány legyen tekintettel a gyerekekre és a szülőkre: biztosítsanak végre a közpénzekből mindenki számára minőségi oktatást, amelyhez azonban mindenekelőtt pedagógusokra és oktatást segítő munkatársakra is szükség lenne.

És bizony, a törvényeket be kellene tartani, így pl. azt az egyeztetési és együttműködési kötelezettséget is, amelyet a sztrájktörvény a kormánynak is előír, és amit ma látványosan megszegett. Eddigi tevékenysége is az időhúzásra irányult, pontosan annak érdekében, hogy a sztrájk idejére ne tudjon jogerős bírósági végzés megszületni.

Kizárólag a kormány időhúzása az oka annak, hogy a választások időszakához közeli időben kell a legkeményebb munkavállalói eszközökhöz nyúlni.

Pedig a helyzet megoldása a kormány kezében van: gyurcsányozás, baloldalizás, kékszalagozás helyett korrekt ajánlatot kellene letenni végre az asztalra, hogy valamelyest mérsékeljék azt az óriási kárt, amelyet az eredetileg törvénybe foglalt, majd elvett béremelés okozott. A nem pedagógus-munkakörben dolgozók helyzetének javítását a kormány kezdettől nem tartotta fontosnak, ezért maradt 2008 óta változatlan a közalkalmazotti bértábla.

[frame]

LÉPJETEK BE AZ PDSZ-BE, MERT MI CSAK ÉS KIZÁRÓLAG A TAGDÍJAITOKBÓL ÜZEMELJÜK A SZERVEZETET – EZ A FOLYAMAT, A SZTRÁJKZERVEZÉS, A TI ÉRTESÍTÉSETEK, INFORMÁLÁSOTOK, A CIKKEK, A KÖZVETÍTÉSEK, A JOGSEGÉLY – MIND-MIND KIMONDOTTAN KÖLTSÉGES DOLGOK! HA NEM CSATLAKOZTOK, SEMMIRE SEM JUTUNK!

ITT lépj be a PDSZ-be!

A munkavállalói jogainkat kemény harcokban tudjuk csak elérni, és kizárólag akkor, ha sokan álltok mögöttünk. Ha nem vagyunk elegen, nem lesz elegendő a fizetésünk, nem lesznek emberi munkakörülményeink – viszont lehet rettegni a munkahelyeken csöndben, behúzott farokkal.

[/frame]

Kincse Szabolcs

Kincse Szabolcs

Hasonló cikkek

Béremelés és ki nem fizetett túlmunka – csak tagoknak

Ebben az írásunkban hozzájutsz azokhoz a tartalmakhoz, amelyeket csak tagoknak tettünk elérhetővé. Miről van benne szó? Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is a béremelés? Hogyan tudod behajtani az elmaradt díjazást a 2023. december 31-éig végzett eseti helyettesítésért és egyéb többletmunkáért, ha közoktatásban vagy szakképzésben dolgozol? – Ezekhez adunk szerkeszthető, frissített mintadokumentumokat is. Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is […]

Ez a cikk csak PDSZ-tagok számára érhető el. Még nem vagy tag? Lépj be!

Tovább olvasom »