Az alábbi cikkben összefoglaltuk mindazt, amit a tiltakozás e formájáról tudni érdemes, amikor egy ilyet szervez valaki.
FIGYELEM, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ CIKK!
A polgári engedetlenség társadalombiztosítási szemszögből
A polgári engedetlenségben résztvevőknek javasolt úgy nyilatkozni, hogy nem a teljes munkaidőre tettétek le a munkát, hanem annak egy részére. Mivel a munkaidőnk kötött és kötetlen részből áll, és a kötetlen munkaidőben kell a másnapi órákra készülni, egyértelmű, hogy a polgári engedetlenség napján is volt munkavégzés, következésképpen a biztosítási jogviszony tekintetében semmi változás nincs, erre a napra sem szakad meg a biztosítási jogviszony.
Következmények és szabályok
A polgári engedetlenségnek akár azonnali hatályú munkaviszony-megszüntetés, a közalkalmazotti jogviszonyban rendkívüli felmentés lehet a követekezménye. Viszont egy egész, fél vagy negyed tantestületet nem lehet elzavarni, mert nincs aki a helyükre lépne.
A polgári engedetlenségnek, mivel a jogon kívül áll, nincsenek szabályai.
Azt javasoljuk, hogy ha valaki ebbe beleáll, a fenti ok miatt ne egész munkanapra jelentsen polgári engedetlenséget (főképpen, hogy a másnapi órákra készül, márpedig az is a munkaidőbe tartozik). Nem köteles előre bejelenteni a polgári engedetlenséget, tehát ha egy vagy több nappal előre kérik névsorral bejelenteni, azt simán meg lehet és javasolt is megtagadni. Amúgy
a Klebelsberg Központ elnöke szerint ilyet nem is kértek, tehát a rá való hivatkozás hamis.
A polgári engedetlenség időtartamát és a helyet, ahol ez történik, nem szabhatja meg az intézményvezető. Nincs jogszabályi alapja annak, ha pl. azt mondja, hogy engedetlenkedni csak egész nap lehet, vagy hogy aki polgári engedetlenségben vesz részt, nem hagyhatja el az intézmény épületét. Ez azt is jelenti, hogy ahol több műszakban folyik a munka, ott bármelyik idősávra lehet polgári engedetlenséget szervezni.
Fontos a nyilvánosság!
Ezért értesítsd a sajtót, küldj nekünk fotót, elérhetőséget, nemcsak azért, hogy segítsünk a nyilvánosság felé láthatóvá tenni akciótokat, hanem azért is, hogy kapcsolatban legyünk arra az esetre, ha bármi retorzió érne benneteket, vagy ezzel fenyegetnének.
Milyen retorzió érhet?
Kaptunk olyan hírt, hogy igazgatói értekezleten elhangzott, hogy fegyelmi eljárást kell indítani a polgári engedetlenségben résztvevők ellen. Azt kell tudni, hogy a fegyelmi eljárás jogintézménye 2012. július 1-jétől megszűnt. Ami a fentebb említett jogviszony-megszüntetésnek azért kicsi a valószínűsége, mellesleg aránytalan is lenne. Ezen kívül szóba jöhet a munka törvénykönyve szerinti hátrányos jogkövetkezmény, de az is csak abban az esetben, ha van kollektív szerződés vagy a kinevezésben vagy munkaszerződésben vannak ilyen jogkövetkezmények felsorolva.
A tankerületi központok kollektív szerződésében olyanok szerepelnek mint szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés és jutalom meghatározott időre történő megvonása.
Azt is fontos még tudni, hogy ugyanazért a cselekedetért nem lehet többszöri büntetést adni. Tehát ha a pedagógus figyelmeztetést kapott, utána valaki más – pl. tankerigazgató – nem alkalmazhat további büntetést. A jubileumi jutalom vagy más, jogszabályban előírt juttatás megvonása, vagy minősítéssel kapcsolatos szankció jogellenes. Ugyancsak jogellenes és joggal való visszaélés a fenyegetőzés, megalázás és mindenféle verbális agresszió.
Miért nem szervezi ezt a PDSZ?
A PDSZ-nek a jog talaján kell maradnia akkor is, ha a kormány sorozatban törvényt sért. De a polgári engedetlenséget vállaló kollégáinkat minden létező eszközzel megvédjük. Ha sokan vagyunk és összefogunk, ha van nyilvánosságunk, nem tudnak hozzánk nyúlni: nem lehet mindannyiunkat megfélemlíteni, elhallgattatni vagy kirúgni.
A fentiekből következik, hogy míg a PDSZ szervezni, koordinálni semmiképpen nem tudja ezeket az eseményeket, az események szervezésében semmilyen formában nem tud közreműködni, ugyanakkor kétféle módon tudunk nektek, személy szerint, segíteni:
tudunk nyilvánosságot szervezni, megjelentetjük a tiltakozásotok tényét a Ne dolgozz ingyen! oldalon, továbbíthatjuk a sajtónak az esemény hírét,
jogi tanácsot adunk, ha fenyegetnek, zaklatnak benneteket.
Már csak ezért is célszerű nekünk szólni a tervezett eseményről: a [email protected] címre írhattok, ha úgy döntötök.
További információk a polgári engedetlenségről
„Egy végső eszköz a csoport vagy az egyén részére, ha a hatalom valamilyen igazságtalanságot követ el, ami nyilván valamilyen jogszabály formájában testesül meg” – A polgári engedetlenség természete, 168 Óra
„Sokféle célra fel lehet használni a polgári engedetlenség eszköztárát: egyedi kormányzati, önkormányzati intézkedéssel szemben (vagy éppen intézkedést követelve), jogszabályok megváltoztatásáért, hatályon kívül helyezéséért, de akár jogalkotásért is fel lehet így lépni.” – Polgári engedetlenség, Társaság a Szabadságjogokért
FRISSÍTÉS: Mi van akkor, ha azzal fenyegetőznek, hogy „amelyik osztályban nem lesz meg a 3 tanításI Óra, az nem lesz számozott nap, s azt pótolni kell június 15-ig”?
Mi a tanítási nap? A köznevelési törvény 4. § 32. pontja szerint tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat. Ebből következik, hogy ha három óra meg van tartva, az számozott tanítási napnak minősül.
De mi van akkor, ha az összes tanítási órát érinti a polgári engedetlenség? Előírhatja-e az intézményvezető, hogy a tanítási napot be kell pótolni? A válasz: igen, előírhatja, de az a nap munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő, amely a munka törvénykönyve (Mt.) 107. § a) pontja szerint rendkívüli munkaidő, és az Mt. 143. §-a alapján az illetményen felül az óradíj 50%-ának megfelelő bérpótlékkal fizetendő (tehát az óradíj 150%-ával). Az óradíjat úgy számoljuk ki, hogy az alapilletményt elosztjuk 174 órával (Mt. 139. §).
A köznevelési törvény 30. § (3) bekezdése szerint a fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, valamint a tanuló heti kötelező óraszámát meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani.
Ha a polgári engedetlenség alatti munkanap nem tanítási nap, akkor az intézményvezetőnél rá kell kérdezni, hogy akkor az mi. Ha erre a napra az intézményben rendkívüli szünetet írtak elő, akkor az elmaradt tanítási órák pótlása csak abban az esetben írható elő, ha az előírt tantervi követelményeket enélkül nem lehet pótolni. Mint tudjuk, a járvány miatt rengeteg tanítási óra maradt el, ezért kicsit feltűnő lenne, ha pont a polgári engedetlenség miatt elmaradt tanórák pótlásáról kellene gondoskodni.
Itt kell megemlíteni még a tanév rendjéről szóló 20/2021. (VI. 8.) EMMI rendelet 2. § (4)bekezdését, amely szerint „a tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2022/2023. tanítási évben történő feldolgozásáról.”
A fentiek alapján azt javasoljuk, hogy amennyiben a polgári engedetlenség az összes tanítási órát érinti, tehát aznap három tanítási óra sincs megtartva, az intézményvezető a fentiek figyelembevételével ne írja elő a tanítási órák pótlását, de ha mégis megteszi, akkor azt ki kell fizetni, mégpedig az óradíjak másfélszeresével.
Lássuk, mi a helyzet kimondottan szakképző intézmények esetében!
A 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 228/A. § szerint „a szakképző intézményben szervezett szakirányú oktatásban a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a tanítási évben teljesítendő képzésen és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlaton kívül – a gyakorlat igazolatlan mulasztásának pótlása kivételével – a szakirányú oktatásban való részvételre nem kötelezhető„. Emellett a 111. § szerint „ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a szakképző intézmény működtetése nem lehetséges, a) a szakképző intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az igazgató, b) a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző, a fenntartó egyidejű értesítése mellett, c) a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a szakképzési államigazgatási szerv rendkívüli szünetet rendel el.” Azaz itt „pótlásról” nincs szó, az ellenkezőjéről viszont annál is inkább.
FRISSÍTÉS: Ne írd alá a tankerülettől kapott nyilatkozatot!
Ma kaptuk a hírt, hogy egyre több helyen dugnak a munkavállalók orra alá a fotón látható szöveget tartalmazó nyilatkozatot, hogy tanúkkal hitelesítve írják azt alá.
Nagyon fontos, hogy mindig csak és kizárólag olyan nyilatkozatot írj alá, amely a saját meggyőződéseddel megegyezik, és amihez szabad akaratodból adod a nevedet. A fentihez hasonló nyilatkozatok aláírását jogod van megtagadni.
Munkaidő nyilvántartása a polgári engedetlenség napján
A polgári engedetlenség napján érdemes a Krétában feltüntetni a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felett a kötött munkaidőbe tartozó feladatokat, tehát, hogy legyen írásos nyoma annak, hogy aznap történt munkavégzés. Ha a Kréta beállítása ilyet nem enged, akkor pedig erről írásban érdemes nyilatkozni az intézményvezetőnek (érkeztetve, tehát a másolatra, ami nálad marad, írja rá az átvevő a nevét és a dátumot), hogy aznap hány órában és milyen feladatokat látsz vagy láttál el (pl. további tanórák megtartása ha volt ilyen, felügyelet, dolgozatjavítás, tanórákra felkészülés, naplóbeírás, tanulókkal, szülőkkel való kapcsolattartás, stb.) A tanórákon és egyéb foglalkozáson felüli, kötött munkaidőbe tartozó feladatok tétetes felsorolása a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésében található.
A munkaidőn kötetlen részét magunk osztjuk be, tehát aki a teljes kötött munkaidejében engedetlenkedett, arról nyilatkozzon, hogy aznap a munkaideje kötetlen részében, amikor maga osztja be a feladatait, munkát végzett (pl. felkészülés).
Aki kizárólag kötött munkaidőben dolgozik – pl. óvoda-vagy iskolatitkár, pedagógiai asszisztens, rendszergazda – a munkaidejének csak egy részében álljon bele a polgári engedetlenségbe, ne a teljes munkaidőre, és erről írásban nyilatkozzon (mettől meddig).
Az akciónk idején otthon maradó gyerekek hiányzásának igazolására milyen megoldásaink lehetnek?
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 51. § (2) bekezdése szerint: Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
a) a gyermek, a tanuló – gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.
A Rendelet 5. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat.
A házirendet a köznevelési törvény 25. § (4) bekezdése szerint: a köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános.
A köznevelési törvény 32. § (1) bekezdésének i) pontja szerint, ha a nevelési-oktatási intézményt egyházi jogi személy vagy a vallási egyesület tartja fenn: a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
Mi következik ebből?
A nevelőtestület dönthet arról, hogy megnöveli a szülő által igazolható mulasztások számát, emellett olyan szabályt vezethet be, hogy a mulasztás igazolása tekintetében alapos indoknak tekintendő, ha az intézményben a nevelő-oktatómunka – pl. munkabeszüntetés, tömeges fertőzés, ill. megbetegedés miatt – akadályozott. A nevelőtestület döntésében az intézményvezetőnek egy szavazata van. A nevelőtestületi ülést a Rendelet 117. § (2) bekezdésének b) pontja alapján a nevelőtestület egyharmadának kezdeményezésére össze kell hívni. Amennyiben az igazgató nem kívánja a házirend módosítására a nevelőtestületet összehívni, vagy nem akar hozzájárulni a házirend módosításához, a fenti szabályokra érdemes felhívni a figyelmét.
Ettől eltérő az egyházi fenntartású intézményekben dolgozók helyzete, mivel ott szükséges az intézményvezető jóváhagyása a házirend módosításakor.
Leváltották azt a 4 munkaközösség vezetőt, akik benne voltak az engedetlenségben.
Van már konkrét szankció: egy intézményben leváltották azt a 4 munkaközösség vezetőt, akik benne voltak az engedetlenségben. Ez természetesen jogellenes. Köznevelési intézményben a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (7) szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A köznevelési törvény 71. § (1) bekezdése szerint a szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösségben betöltött, a munkaközösség tagjai által választott tisztségre szóló megbízás visszavonása a polgári engedetlenségben való részvétel miatti retorziószerű intézkedés jogellenes, mivel e tevékenység nem függ össze a megbízással. A határozott idejű megbízás visszavonására a közalkalmazottak esetében a Kjt., azaz a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 23. §-ának alábbi rendelkezései érvényesek:
(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízást írásban visszavonhatja, melyet – a közalkalmazott kérelmére – indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A közalkalmazott az indokolást a visszavonás kézbesítésétől számított három munkanapon belül, írásban kérheti. Ha a közalkalmazott a kérelmet menthető okból e határidőn belül nem tudja benyújtani, az akadály elhárultától számított három munkanapon belül ezt pótolhatja azzal, hogy a megbízás visszavonásától számított hat hónapon túl az indokolás kérésének nincs helye. A munkáltatói jogkör gyakorlója az indokolást a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül köteles a közalkalmazott részére írásban megadni.
(6) A lemondás, a megbízás visszavonása, valamint a megbízás határozott idejének letelte után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.
(7) Ha a bíróság megállapítja, hogy a megbízás visszavonása jogellenes, a közalkalmazottat – kérelmére – az eredeti magasabb vezető, illetve vezető beosztásában kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően a vezetői pótlék elmaradt összegét a közalkalmazott részére meg kell téríteni.
A fentiekből az következik, hogy ha valakinek a munkaközösségvezetői megbízását az intézményvezető visszavonja, három napon belül kérjen írásos indoklást. Ez követően, ha az intézményvezető a jogellenes intézkedést nem vonja vissza, azt bíróságon lehet munkaügyi perben megtámadni. Ez esetben mindenképpen keresse az érintett a jogsegélyszolgálatunkat.
Mi a helyzet a szakképzésben?
Látni fogjuk, hogy lényegesen kevésbé munkavállalóbarátok a rájuk vonatkozó rendelkezések – ezért is hangsúlyozzuk a Kjt-be visszakerülés fontosságát.
A szakképzési törvény 52. § szerint [A szakmai munkaközösség]
(1) A szakképző intézményben legalább öt oktató részvételével szakmai munkaközösség hozható létre. Egy szakképző intézményben egyidejűleg legfeljebb tíz szakmai munkaközösség működhet.
(2) A szakmai munkaközösség részt vesz a szakképző intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető az oktatók értékelésében.
A 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 147. § (1) bekezdése szerint a szakmai munkaközösség dönt
a) működési rendjéről és munkaprogramjáról,
b) szakterületén az oktatói testület által átruházott kérdésekről,
c) a szakképző intézményi tanulmányi versenyek programjáról.
(2) A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi az oktatói munka eredményességét, javaslatot tesz annak továbbfejlesztésére.
(3) A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően –
a) a szakképző intézmény szakmai programja, a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzés képzési programja elfogadásához,
b) a szakmai oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához,
c) a felvételi követelmények meghatározásához,
d) a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához
be kell szerezni.
(4) A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására az oktatók kezdeményezésére szakképző intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. A szakképző intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg.
(5) A szakmai munkaközösség – a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – gondoskodik az oktató munkájának szakmai segítéséről. A szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzata a szakmai munkaközösség részére további feladatokat is megállapíthat.
(6) A szakképző intézményben az azonos feladatok ellátására legalább öt oktató részvételével egy szakmai munkaközösség hozható létre.
(7) A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató bíz meg legfeljebb öt évre.
Itt tehát nem a munkaközösség tagjai választanak munkaközösség-vezetőt, csak a véleményüket kell meghallgatni. De ez esetben is öt évre szólhat a megbízás.
A munka törvénykönyve (Mt.) a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésére vonatkozó szankciók megállapítását lehetővé teszi, de csak az Mt. 56. §-a alapján, a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezmények formájában, ezek között azonban a munkaközösségvezetői megbízás visszavonása nem szerepel. A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell – ez a rendelkezés egyébként a közalkalmazottakra is érvényes. Hátrányos jogkövetkezményt azonban – ahogy feljebb írtuk – csak kollektív szerződés vagy munkaszerződés szabályozhat, arról az intézményvezető ötletszerűen nem dönthet. A munkaközösségvezetői megbízást is írásba kellett foglalni, ráadásul az határozott időre szólt, következésképpen annak egyoldalú, jogszerű indok nélküli visszavonása bíróságon támadható. Mindenképpen kérjétek a határidő előtti visszavonás és az indoklás írásba foglalását!
Sérelem, retorzió ért a polgári engedetlenség akciód után?
Ha ilyesmit tapasztaltál, jelentsd nekünk az alábbi kérdőíven. Ugyanitt kérhetsz segítséget is, neved, email-címed megadásával:
[frame]
Miben segíthetjük a sztrájkolókat?
Sokan kérdezik a napokban, hogy miben, hogyan tudják segíteni a munkánkat.
1 Oktatásban dolgozók, szülők, diákok, és minden jóérzésű ember: írjuk alá és osszuk meg az aHangon indított petíciót!
2 Oktatásban dolgozók: csatlakozzunk a sztrájk-riadólánchoz! Ezen keresztül értesülhetünk a legfrissebb információkról, amikor éppen időszerűekké válnak. Nem gyakran spammelünk, a legfontosabb tudnivalókat kapod meg, hírlevél formájában:
3 Csatlakozzunk a PDSZ-hez: ez a lépés segít bennünket abban, hogy tovább tudjuk finanszírozni a kampányokat, segítsük a kollégákat jogsegéllyel, stb. Bárki lehet tag, nem elvárás, hogy aktív oktatásban dolgozók legyünk:
4 Osszunk meg minden információt, amit a PDSZ és a Ne dolgozz ingyen! oldalain látunk! Az információk terjesztése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy küzdjünk a kormány dezinformációs kampányai ellen.
5 Ti is küldjetek fotókat, csoport- és egyéni képeket, támogató akciókat, egyéb kreatív támogató ötleteket a Nedolgozz vagy a PDSZ Facebook-oldalára, vagy a [email protected] címre!
[/frame]
