A 2022. március 16-ától kezdődő sztrájkfolyamathoz történő csatlakozásra hívunk Téged és kollégáidat: pedagógusokat, nem pedagógus-munkakörben dolgozókat, szakszervezeti tagokat és szakszervezeten kívülieket egyaránt.
Bizonyára eljutott Hozzád az az információ, hogy a sztrájktárgyalások nem vezettek eredményre, ahogy a kétórás figyelmeztető sztrájk sem. A kormány nem biztosít a 10%-os pótlékemelésen kívül további béremelést, de a munkaterhelés csökkentésére vonatkozó követelést sem fogadta el. Ezért, hogy a további tárgyalásokat befolyásoljuk, nem marad más, mint a végső kényszerítő eszköz, a határozatlan idejű munkabeszüntetés.
Nagyon fontos, hogy országszerte, minden intézményben, együtt, lehetőleg egy napon, 2022. március 16-án kezdjünk hangot adni elégedetlenségünknek!
A sztrájkot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a Pedagógusok Szakszervezetével együtt szervezi. Az ebben a cikkben található anyagokat ezért lehet, hogy két helyről is megkapjátok. Csak azért vártunk eddig ennek a cikknek a publikálásával, mert nem akartuk, hogy a kormány a szokásos módszereivel idejekorán meghiúsítsa egy még ilyen körülmények között is észrevehető sztrájk lehetőségét.
Első lépésként alakítsátok meg a helyi sztrájkbizottságot!
Ha az intézményben több szakszervezet is működik, együtt alakítsatok sztrájkbizottságot – de ehhez nem szükséges a szakszervezeti tagság sem, bárki sztrájkolhat és részt vehet a helyi sztrájkbizottság munkájában. A helyi sztrájkbizottság intézi a munkabeszüntetéshez kapcsolódó feladatokat. Ehhez az alábbiakban csatoltunk, illetve kérésre küldünk is segédleteket és nyomtatványokat. A lényeg, hogy minden mellékletet tanulmányozzatok át, és használjatok fel. Ebben találtok egy forgatókönyvet is.
Beszéltünk korábban arról, hogy miután a bíróság elsőfokon a még elégséges szolgáltatásról szóló rendeletet tartja betartandó szabálynak, amelyet mi ugyan minden fórumon támadunk, de ha mégis ez az előírás, hogyan sztrájkoljunk kreatívan, úgy, hogy még ennek a rendeletnek a betartásával is érzékelhető legyen a sztrájk. Ezt foglaljuk össze pontokba szedve:
1. Teremtsünk lehetőséget arra, hogy azok a szülők, akik támogatnak bennünket, otthon tudják tartani a gyermeküket!
Mi, a tantestület tagjai határozzuk meg, hogy a szülő hány napot igazolhat. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 51. § (2) bekezdés a) pontja szerint a szülő a házirendben meghatározottak szerint igazolhatja gyermeke hiányzását. A házirendet a köznevelési törvény 25. § (4) bekezdése szerint nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. A köznevelési törvény 32. § (1) bekezdésének i) pontja szerint, ha a nevelési-oktatási intézményt egyházi jogi személy vagy a vallási egyesület tartja fenn: a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
A nevelőtestület tehát dönthet arról, hogy megnöveli a szülő által igazolható mulasztások számát, emellett olyan szabályt vezethet be, hogy a mulasztás igazolása tekintetében alapos indoknak tekintendő, ha az intézményben a nevelő-oktatómunka – pl. munkabeszüntetés, tömeges fertőzés, ill. megbetegedés miatt – akadályozott.
A nevelőtestület döntésében az intézményvezetőnek egy szavazata van.
A nevelőtestületi ülést a Rendelet 117. § (2) bekezdésének b) pontja alapján a nevelőtestület egyharmadának kezdeményezésére össze kell hívni. Amennyiben az igazgató nem kívánja a házirend módosítására a nevelőtestületet összehívni, vagy nem akar hozzájárulni a házirend módosításához, a fenti szabályokra érdemes felhívni a figyelmét.
Ettől eltérő az egyházi fenntartású intézményekben dolgozók helyzete, mivel ott szükséges az intézményvezető jóváhagyása a házirend módosításakor.
2. Kérjük meg a szülőket, hogy lehetőleg ne küldjék óvodába, iskolába gyermeküket, akkor, amikor sztrájkolunk!
Célszerű az alkalmazotti közösségnek, illetve a sztrájkban résztvevőknek megbeszélni, ütemezni a sztrájkban való részvételt (a sztrájkba bármikor be lehet lépni, és bármikor ki is lehet lépni, és ez naponta változhat).
A rendelet szerint az összevont felügyeletnek nincs akadálya, mivel a gyermek „azokkal a társaival tartózkodhat egy helyiségben a felügyelet biztosítása során, akikkel a sztrájkot megelőzően is a járványügyi intézkedések betartásával együtt lehet”.
Célszerű az alkalmazotti közösségnek, illetve a sztrájkban résztvevőknek megbeszélni, ütemezni a sztrájkban való részvételt (a sztrájkba bármikor be lehet lépni, és bármikor ki is lehet lépni, és változhat naponta).
A rendelet szerint az összevont felügyeletnek nincs akadálya, mivel a gyermek „azokkal a társaival tartózkodhat egy helyiségben a felügyelet biztosítása során, akikkel a sztrájkot megelőzően is a járványügyi intézkedések betartásával együtt lehet”.
A rendelet miatt egy dolgot nem tudunk kivédeni, mégpedig azt, hogy a felügyeletre ne az intézményben kerüljön sor, ahogy azt eredetileg szerettük volna. Ezért különösen fontos, hogy lehetőleg ne jöjjenek be a sztrájk alatt a gyermekek, tanulók az intézménybe, hogy a kormányzati akarat ellenére is látható, érzékelhető legyen a sztrájk.
Ha amiatt marad el az óra, mert az osztály nem jelent meg, csak abban az esetben kell pótolni, ha emiatt a követelmények teljesítése nem lehetséges. Ekkor viszont a pótlólag beiktatott órákat az óradíj 150%-ával, ha szombati tanítási napon rendelik el a pótlást, 200%-kal ki kell fizetni (ezért aztán nem lesz ilyen pótlás elrendelve, ahogy azt tapasztaltuk eddig is, mikor a koronavírusjárvány miatt maradtak ki tanítási napok). A tanév rendjéről szóló rendelet 2. § () bekezdése szerint „a tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni.” – tehát a pótlás elrendelése a szorgalmi idő után, ill. nyári szünetben nem lehetséges.
3. Lehetőleg ne tanítsunk a sztrájk első három napján, és azokon a további napokon, amelyeket a sztrájkolók közössége „tisztán” sztrájknapként szeretne megszervezni!
Ha nem mindenki vesz részt a sztrájkban, az intézményvezetőnek elsősorban a sztrájkban részt nem vevőket kell beosztani a tanórák ötven százalékának megtartására. Szakszerű helyettesítést a rendelet nem ír elő. Ebben az esetben nem kell tanórákat átcsoportosítani, de a sztrájkolónak meg sem kell tartani órát. Arra ügyeljünk tehát, hogy nem a pedagógusok óraszámának 50 százalékát kell megtartani, hanem a tanulók óráinak ötven százalékát! Ez nagy különbség!
A 36/2022. (II. 11.) Korm. rendelet 1. §-ának tanításra vonatkozó rendelkezései, az (5)-(6) bekezdés, nem írja azt, hogy az érettségitárgyak felkészítési teljes óraszámát, valamint a tanórák 50%-át mikor kell teljesíteni. Megoldható ezért az, hogy a sztrájkolók közössége úgy dönt, a tanítási órák közül a sztrájk első három napján egyet se tart meg, az elmaradt 50%-ot pedig megtartja a következő héten, pl. a március 21-étől kezdődő héten ugyanazokon a napokon, amikor előző héten sztrájkolt, minden órát megtart, és ezek is sztrájknapok lesznek, ezért ezeken a napokon is úgy kell bejelenkezni a sztrájkolónak, mintha ekkor is megtagadná a munkavégzést, csak a tanórája kezdetekor meg kell szakítania a sztrájkot, eleget tenni a bejelentési kötelezettségének, és fel kell vennie a munkát (a bejelentés arra vonatkozik, hogy az adott tanóra melyik teljes sztrájkban töltött nap tanóráját tartja meg). A végzős, érettségi előtt álló tanulók, amennyiben nem jelennek meg az intézményben, az óráikat természetesen nem kell megtartani. Ha március 16. és 18. között megjelennek az intézményben, és a sztrájkbizottság úgy dönt, hogy számukra órát nem tartanak, akkor az e héten kieső tanórákat, a későbbiekben meg kell tartani.
Itt érdemes megemlíteni azt a fontos információt is, hogy a ledolgozott munkaidőt MINDEN ESETBEN ki kell fizetnie a munkaadónak – azt is, amit a rendelet ír elő még elégséges szolgáltatásként, akkor is, ha a munkavállaló bejelentette, hogy aznap sztrájkolni szándékozik. Általános szabály ugyanis az, hogy nem fordulhat elő, hogy ha valakinek munkavégzést rendelnek el, azt a munkavégzést nem fizetik ki.
Azaz ha így járnak el a sztrájkolók a nevelőtestületben, fontos tudni, hogy minden olyan sztrájkban töltött időt, amikor munkavégzés van, ki kell fizetni, bérlevonás tehát ezeken a második heti napokon nem lehetséges. Ezzel a megoldással tehát – például – minden második héten lehet hathatósan sztrájkolni.
Az első héten elmaradt felkészítési órákat is pótlólag meg lehet tartani.
Arra ügyeljünk, hogy az intézményvezetőnek a hatályos jogszabály szerint nincs joga digitális munkarend elrendelésére (csak a miniszter teheti ezt meg).
Nagyon fontos, hogy a sztrájk alatt NE EGÉSZ MUNKANAPON ÁT TAGADJÁTOK MEG A MUNKAVÉGZÉST, ÉS EZT DOKUMENTÁLJÁTOK IS, AZAZ JELENTSÉTEK LE AZ INTÉZMÉNYVEZETŐNEK, annak érdekében, hogy a biztosítási jogviszonyotokat ez ne érintse. Néhány nap kiesése a biztosítási jogviszonyból nem jár semmiféle hátrányos következménnyel, de annak érdekében, hogy ezzel ne legyen dolgotok, erre érdemes ügyelni.
De van egy másik lehetőség is:
4. Sztrájk helyett…
…megtörténhet, hogy a polgári engedetlenség eszközét vetik be a kollégák: teljesen érthető, ha az állampolgár a polgári engedetlenség jogon felül álló eszközéhez nyúl egy olyan sztrájktörvény és rendelet esetében, amely a sztrájkjogot kiüresíti, tehát valójában nem teszi lehetővé a jogszerű sztrájkot. Erről a következő két cikkben olvashatók fontos tudnivalók – a TASZ oldalán https://tasz.hu/tiltakozz/polgari-engedetlenseg, illetve itt, az NDI-n:
A sztrájk és a polgári engedetlenség jelen esetben, a kormány hihetetlenül cinikus és alaptörvénysértő eljárása miatt érhetően kéz a kézben, egymást segítve létezik. Nagyon fontos mind a sztrájk, mind a polgári engedetlenség esetében, hogy NE EGÉSZ MUNKANAPON ÁT TAGADJÁTOK MEG A MUNKAVÉGZÉST, ÉS EZT DOKUMENTÁLJÁTOK IS, AZAZ JELENTSÉTEK LE AZ INTÉZMÉNYVEZETŐNEK, annak érdekében, hogy a biztosítási jogviszonyotokat ez ne érintse. Néhány nap kiesése a biztosítási jogviszonyból nem jár semmiféle hátrányos következménnyel, de annak érdekében, hogy ezzel ne legyen dolgotok, erre érdemes ügyelni.
Nyilatkozhatunk a tanórán kívüli munkavégzésről
A tanórán kívüli munkavégzésről egyébként érdemes lehet nyilatkozni is a tankerületi hozzáállás „függvényében”. Íme egy példa, ilyen nyilatkozatot írjatok:
„Alulírott, nyilatkozom, hogy a sztrájk napján a következő feladatokat láttam el a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében:
1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése,
2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,
3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése,
4. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, adminisztratív feladatok ellátása.
Település, dátum, aláírások.”
Erre készítettünk egy word sablont is, amit innen letölthetsz:
[frame]
Sztrájk a szakképzésben
A szakképzésben némileg eltérő a helyzet, máshogy alakul a sztrájk. A sztrájk menetéről külön dokumentumot készítettünk, amelyet itt találtok:
[/frame]
Ha kérdésetek van, forduljatok a [email protected] -n vagy a [email protected]-on keresztül a PDSZ Országos Irodájához, vagy írjatok üzenetet a PDSZ Facebook-oldalán:
(https://www.facebook.com/pedagogusok.d.szakszervezete), vagy hívjátok a
06-1-214-5842-es telefonszámot!
Együtt menni fog, de az is igaz, hogy csak együtt fog menni!
KÉSZÜLJETEK A SZTRÁJKRA!
Budapest, 2022. 03. 07.
a PDSZ Országos Választmánya
[frame]
A sztrájk szervezéséhez szükséges dokumentumok
Módosított sztrájkkövetelések
Miért sztrájkolunk? Mik pontosan a követeléseink? Követeléseink közül az első teljesült eddig – ezért ezt most kihúztuk a listából.
Tudnivalók a sztrájkról
MI a sztrájk? Mi a sztrájkjog? Milyen jogaik és kötelezettségeik vannak a sztrájkolóknak? Kik vehetnek részt a szervezésben? Mik a teendők a sztrájk előkészítése közben és milyen feladatokat kell ellátni a sztrájk során?
A 2022. március 16-án kezdődő sztrájk ajánlott forgatókönyve
Mik a pontos feladatok? Mik a határidők? Egy ajánlott menetrend a sztrájkot szervező szakszervezeti képviselők vagy személyek részére. FIGYELEM! Az itt szereplő dátumok NEM hattáridők, hanem egy javasolt forgatókönyv. Akár menet közben is alakíthattok sztrájkbizottságot, és megszervezhetitek a feladatokat. Az egyetlen fix határidő – természetesen – a sztrájk időpontja: március 16-án kezdődik, ez az egy dolog nem ajánlás.
Ezzel együtt vegyük figyelembe, amire fent hívtuk fel a figyelmet: nagyon fontos, hogy országszerte, minden intézményben, együtt, lehetőleg egy napon, 2022. március 16-án kezdjünk hangot adni elégedetlenségünknek! Természetesen, ha ez időpont után szánja el magát egy-egy munkahelyi közösség a sztrájkra, arra is van mód, menet közben is lehet csatlakozni a folyamatban lévő sztrájkhoz.
Jelentés a sztrájkolók várható létszámáról
Ezt a lapot a sztrájk első napján kell leadni az intézményvezetőnek, ÉS el kell juttatni a szakszervezetnek vagy az erre a célra létrehozott űrlapon (ezen a címen található: https://forms.gle/cAdLBbFRHLebimdJ6 ), vagy sima(!) emailben úgy, hogy az adatokat begépelik, és nem pdf vagy képfájlban küldik el.
Tájékoztató levél a szülők számára
Mint említettük, a szülők támogatása igen fontos lehet számunkra. Éppen ezért az alábbi levél minél több szülőhöz történő eljuttatása nagyban hozzájárulhat akciónk sikeréhez:
Természetesen érdemes a szülőket a sztrájk okairól, a tágabb összefüggésekről is tájékoztatni. Ebben szinte valamennyi munkatársunk kimondottan jól tájékozott, a Ne dolgozz ingyen! különböző anyagai is segítségül vannak (például azok a felvételek, amelyeken kollégák mesélik el a munkakörülményeket, a problémákat, pl. az alábbiak):
De készítettünk egy rövid ismertetőt is a helyzetről:
Nyilatkozat a közalkalmazotti tanácsi megbízás szüneteltetéséről
Mivel a közalkalmazotti (üzemi) tanács tagjai, illetve a közalkalmazotti képviselők nem vehetnek részt sztrájk szervezésében, illetve munkabeszüntetésben, a sztrájk szervezésének és lebonyolításának idejére fel kell függesszék tisztségüket. Erre szolgál az alábbi dokumentum. Az intézményvezetőnek kell eljuttatni.
Intézményi sztrájkbizottság megalakulásáról szóló felkérés
Ezzel a dokumentummal a megalakuló sztrájkbizottság formailag felkéri a munkáltató képviselőjét (pl. intézményvezetőt) az egyeztető tárgyalások azonnali megkezdésére. Ez a dokumentum elmagyarázza, hogy mivel a sztrájkkövetelések országos szinten, Magyarország kormányának egyeztetésre kijelölt képviselőjével tárgyalandók meg, az sztrájkbizottság által kezdeményezett egyeztetés nem terjed ki a sztrájkkövetelésekre, ám a hatályos jogszabályok miatt kötelességük a sztrájktárgyalás megkezdése az intézmény sztrájk alatti működésének szabályozása, a szülők és a diákok tájékoztatása érdekében.
A dokumentumban kifejti a sztrájkbizottság, hogy a sztrájkban résztvevők és részt nem vevők tájékoztatása céljából is szükségesnek tartják az munkáltató képviselőjével folytatott egyeztetést. Ez a dokumentum kifejezi azt is, hogy a sztrájk nem az intézményvezető és nem a munkáltató ellen irányul. Az intézményvezetőnek kell eljuttatni. A dokumentum eljuttatható elektronikusan is!
Óvodák és egyéb intézmények esetében ezt a dokumentumot célszerű inkább kitölteni:
Nyilatkozat óraáttételről
Ezzel a dokumentummal nyilatkozhatunk arról, hogy tanóránk/foglalkozásunk 50%-át, amennyiben annak megtartását másnak nem rendeli el, a következő héten ugyanebben az időpontban ugyanebben az osztályban/csoportban tartandó tanóránk/foglalkozásom időtartama alatt fogjuk megtartani, az a heti, ugyanekkor tartandó óráinkkal, foglalkozásainkkal együtt (azaz teljes tanórát/foglalkozást tartunk, amely az előző hétről áttett óra és a tárgyheti óra 50-50%-ának minősül).
Jelentés a sztrájkolókról
Ez a dokumentum a sztrájkolókról szóló jelentés, ami két példányban készül el: egy példányt a sztrájknapot megelőzően, egyet pedig azt követően kell leadni az intézményvezetőnek.
A szakszervezetnek a névsort ne küldjük el, mert ezeket az adatokat mi nem kezeljük. Ugyanakkor kiemelkedően fontos, hogy a létszámadatot a nyomtatvány fejlécében található adatokkal (még egyszer: nevek nélkül!) minden sztrájknapon a szakszervezethez be kell küldeni a https://forms.gle/cFs26sBNZ9yDxN748 címen elérhető kérdőív kitöltésével, vagy egy egyszerű emailbe begépelve (NE küldjünk pdf fájlt vagy fényképet!).
Polgármesteri tájékoztató levél
Ez a levél csak óvodák esetében lényeges: ők töltsék ki és juttassák el a megfelelő önkormányzathoz.
Nem ritka, hogy egyes önkormányzatokkal sikerül megállapodni abban, hogy a sztrájk alatt is folyósítják a sztrájkolók illetményeit. Ez esetben érdemes együttműködési megállapodásban rögzíteni ennek a részleteit. Erre is készítettünk egy mintadokumentumot:
Szolidaritási nyilatkozat
Ha valamilyen okból nem tudunk sztrájkolni, ha gyes, gyed, tartós távollét, stb. áll fenn, vagy akár az, hogy megfélemlítettek bennünket (ez esetben egyébként ezt érdemes jelezni a szakszervezeteknek), még mindig marad a szolidaritási nyilatkozat, mint eszköz. Ezt megteheted elektronikusan ezen az űrlapon: https://forms.gle/yiaywLkMTmUheSFd8 , illetve kitöltheted ezt a formanyomtatványt is:
[/frame]
Miben segítheted te is a sztrájkolókat?
1 Oktatásban dolgozók, szülők, diákok, és minden jóérzésű ember: írjuk alá és osszuk meg az aHangon indított petíciót!
2 Oktatásban dolgozók: csatlakozzunk a sztrájk-riadólánchoz! Ezen keresztül értesülhetünk a legfrissebb információkról, amikor éppen időszerűekké válnak. Nem gyakran spammelünk, a legfontosabb tudnivalókat kapod meg, hírlevél formájában:
3 Csatlakozzunk a PDSZ-hez: ez a lépés segít bennünket abban, hogy tovább tudjuk finanszírozni a kampányokat, segítsük a kollégákat jogsegéllyel, stb. Bárki lehet tag, nem elvárás, hogy aktív oktatásban dolgozók legyünk:
4 Osszunk meg minden információt, amit a PDSZ és a Ne dolgozz ingyen! oldalain látunk! Az információk terjesztése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy küzdjünk a kormány dezinformációs kampányai ellen.
5 Ti is küldjetek fotókat, csoport- és egyéni képeket, támogató akciókat, egyéb kreatív támogató ötleteket a Nedolgozz vagy a PDSZ Facebook-oldalára, vagy a [email protected] címre!
6 Pénzbeli adománnyal átutalással, a közlemény rovatban a „Támogatás” feltüntetésével vagy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete számlaszámán: 11713005-20411756-00000000 (itt a sztrájkszervezéssel, kampányokkal, rendezvényekkel kapcsolatos bokros kiadásokat lehet támogatni), vagy. szociális ügyekben, a sztrájkban résztvevők támogatásával összefüggésben a Oktatással a Demokráciáért Alapítvány számlaszámán: 11707000-22230573-00000000
